Timár Szabolcs: Újabb pozitív hatása lehet a választási eufóriának

A magyarországi választások után érezhetően javult a fogyasztói bizalom, és az online kiskereskedelem már az első negyedévben 14 százalékos forgalomnövekedést ért el. Egy felmérés szerint a válaszadók fele pozitívan értékeli a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor a többség továbbra is óvatos, és a nagyobb értékű vásárlások tömeges előrehozása nem tapasztalható. A forint erősödése és a kamatkörnyezet kedvező hátteret teremt, miközben a kínai és európai online platformok térnyerése továbbra is komoly kihívást jelent a hazai kereskedőknek. A hangulatjavulás egyelőre inkább a várakozásokban mutatkozik meg, a tényleges kereslet érdemi bővülése várhatóan csak fokozatosan jelentkezik.

A magyarországi választások lezárultával érezhetően javult a gazdasági hangulat, különösen a fogyasztói várakozások szintjén. A politikai bizonytalanság csökkenése önmagában is pozitív impulzust adhat a gazdaságnak, hiszen a háztartások és a vállalatok döntéseiben kulcsszerepet játszik a kiszámíthatóság érzete. A választási eufória elültével viszont már arra érdemes fókuszálni, hogy ez az optimizmus vajon képes e valódi, tartós keresletnövekedést generálni, különösen az online kiskereskedelemben.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hangulatjavulás és a tényleges költési hajlandóság nem mindig jár kéz a kézben.

A választás utáni időszak ezért fordulópont lehet: eldőlhet, hogy az óvatosságra berendezkedett fogyasztók mikor és milyen feltételek mellett térnek vissza az aktívabb vásárlói magatartáshoz.

Az idei év egyik legfontosabb makrogazdasági fejleménye a 350-es szintig erősödő forint, amely különösen az online kiskereskedelem számára bír jelentőséggel. Az importtermékek – elektronika, műszaki cikkek, divatáru – beszerzési költségei mérséklődhetnek, ami árversenyre és akciós aktivitásra adhat teret. Ez rövid távon támogathatja a forgalomnövekedést, különösen az árérzékeny fogyasztói szegmensekben.

Az árfolyam-erősödés ugyanakkor nem minden szereplő számára egyértelműen pozitív: az exportorientált vagy nemzetközi platformokon értékesítő hazai kereskedők számára csökkenhet a versenyképesség,

miközben a külföldi webshopok vonzereje tovább nőhet.

A kamatkörnyezet fokozatos enyhülése javítja a hitelhez jutás feltételeit, de a háztartások jelentős része továbbra is óvatos. Bár a bérek nominálisan emelkednek, a korábbi inflációs sokk miatt a reáljövedelmek helyreállása lassú, és a fogyasztók jelentős része még mindig a pénzügyi stabilitás visszaépítésére koncentrál. A kiskereskedelmi költés 2026 első negyedévében már egyértelmű élénkülést mutatott: a nominális forgalom közel 6 százalékkal bővült, márciusban pedig megközelítette a 10 százalékos éves növekedést.

Ebben meghatározó szerepe volt a választásokat megelőző kormányzati juttatásoknak és transzfereknek is, amelyek érdemi többletforrást hagytak a háztartásoknál.

A plusz jövedelmek különösen gyorsan jelentek meg az online csatornákban:

az online kiskereskedelem – az importforgalmat nem számítva is – 14 százalékos növekedést ért el az első negyedévben, vagyis az év eleji keresletélénkülés már most mérhető forgalomnövekedést hozott az e-kereskedelemben.

Az online kiskereskedelem számára az egyik legnagyobb strukturális kihívást – a vásárlói bizalom és a vásárlóerő visszaépülése mellett – továbbra is a kínai és immár európai online piacterek térnyerése jelenti. Ezek az oldalak amellett, hogy agresszív árpolitikával, gyors szállítással és egyre kifinomultabb marketinggel szívják el a kereslet egy meghatározó részét a hazai és európai webáruházaktól, pluszban még olyan szolgáltatási színvonalon szolgálják ki a vásárlókat, amit a hazai szereplők többsége nem tud biztosítani. Ennek eredménye, hogy már 2026 első negyedévében is 2,5 millió online vásárló rendelt terméket külföldi webáruházból. Ebbe a versenybe hozhat részleges korrekciót az EU-n kívüli rendelések estében a 150 euró alatti rendelések vámmentességének eltörlése, és a 3 eurós terméktípusonként felszámolt vám bevezetése.

Ez különösen az alacsony értékű, direkt importból érkező rendelések esetében csökkentheti az árkülönbséget, és mérsékelheti a külföldi, elsősorban kínai platformok további térnyerését. Ennek hatása várhatóan korlátozott és szelektív lesz: az árérzékeny szegmensekben lassíthatja a kiáramlást, de vélhetően nem fordítja meg a trendet, különösen ott, ahol a vásárlók nemcsak ár, hanem választék és élmény alapján döntenek - például tipikusan ilyenek a kisebb értékű impulz termékek, nem márkás ruházat, kiegészítők.

Igaz ez azokban az esetekben is, amikor EU-n belüli szereplő felé terelődik majd a kínai webáruházak vásárlóbázisa, egyáltalán nem javítva ezzel a hazai szereplők helyzetét.

A választások után az online vásárlók körében készített 1 800 fős reprezentatív felmérésünk eredményei is a vásárlói bizalom fontosságát igazolják vissza. A kormányváltás hírét követően javult a vásárlási kedvvel kapcsolatos bizalom:

a jövőbeni vásárlások megítélése pozitív irányba mozdult el.

Ez azt jelzi, hogy a politikai bizonytalanság csökkenése valóban érezhető a fogyasztók gondolkodásában. A javulás ugyanakkor mérsékelt, nem euforikus. A válaszadók jelentős része továbbra is úgy érzi, hogy anyagi helyzete nem változott érdemben, és a közeljövő gazdasági kilátásait is inkább óvatosan értékeli. Ezt jól mutatja, hogy a következő 6–12 hónap gazdasági környezetének kiszámíthatóságát átlagosan közepes szintűnek (3,2) érzik: bár a válaszadók 39%-a inkább vagy teljesen kiszámíthatónak látja a környezetet, közel 24%-uk inkább bizonytalannak, és különösen magas, 22% a bizonytalanok aránya, akik nem tudják megítélni a helyzetet.

Ez a megosztottság szintén arra utal, hogy a választások utáni stabilizáció érzete még nem tekinthető széles körben megerősödöttnek.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a háztartások többsége rendelkezik ugyan megtakarítással – átlagosan 4 hónapnyival –, de sokan már hozzányúltak ezekhez az idei év során. Ez kettős üzenet az online kiskereskedelem számára:

• egyrészt van még mozgástér a fogyasztásban,
• másrészt a vásárlások továbbra is erősen ár- és értékvezéreltek maradnak.

A választások hatása a gazdasági jövőbe vetett bizalomra ugyanakkor egyértelműen pozitív irányú: a válaszadók 50%-a szerint javult a bizalom (ebből 26% értékelte azt jelentősnek, 24% kismértékűnek), míg mindössze 15% érzékelt romlást, az összesített egyenleg pedig 3,6-os értéket mutat az 1–5 skálán.

Vagyis a politikai események rövid távon képesek voltak érdemben javítani a gazdasági percepciókat. A fogyasztói hangulat összességében inkább pozitív, de továbbra is óvatos: a válaszadók 55%-a bizakodó (30% kissé, 25% nagyon), ugyanakkor közel egyharmaduk (32%) inkább óvatos vagy bizonytalan. A nagyobb volumenű, halasztható vásárlások esetében nem látható tömeges előrehozás:

a többség nem változtatott tervein, azaz a hangulatjavulás előbb jelenik meg a várakozásokban, mint a tényleges költésben.

Az online vásárlói várakozásokat mérő index idősoros alakulásából azt látjuk, hogy a választások után egyértelmű, de nem meredek felívelés következett be. Ez tipikusan olyan minta, amely inkább lassú normalizálódást, semmint robbanásszerű fellendülést jelez.

A háztartások jelenlegi anyagi helyzetének megítélése négy év után először került ki a negatív tartományból, és azóta fokozatos javulás látható. Ezzel párhuzamosan a várakozások is érezhetően javultak a választások után. A fogyasztói reakciók kétlépcsősek: előbb a várakozások erősödnek, míg a tényleges pénzügyi helyzet megítélése később követi ezt. Ennek megfelelően a hangulatjavulás elsősorban a vásárlási szándékokban jelenik meg, miközben a tényleges költés – különösen a nagyobb értékű, halasztható kiadások esetében – továbbra is visszafogott.

Összességében a bizalom már erősödik, de a kereslet érdemi bővülése várhatóan csak fokozatosan, időben elnyújtva jelentkezik.

Az online kiskereskedelem tehát katalizátort ugyan kapott a választásoktól, de ez önmagában nem indítja be a növekedést. Valódi eredményekhez a piaci szereplőknek átgondolt, a vásárlói döntések mozgatórugóihoz igazított stratégiára van szükség.