Kelemen Árpád-Karsay Csanád: Sportipar és technológia - megaesemények keleten és nyugaton

A mesterséges intelligenciák rohamos térhódítása a sport világában már a jelen valósága. Gondoljunk csak a személyre szabott edzéstervekre, a prediktív analitika segítségével lebonyolított közönség-beengedésre vagy a kommentátorok rendelkezésére álló naprakész információtömegre. A PwC Global Sports Survey felmérése szerint azonban a sportipar szereplőinek 59 százaléka még nem rendelkezik AI-stratégiával, pedig az új technológiák alkalmazása olyan versenyelőnyt jelenthet, amelyet komoly erőfeszítésekkel is nehéz behozni.

Az AI egyik legizgalmasabb felhasználási területe az adatalapú döntések meghozatalát segítő teljesítményanalízis. Az algoritmusok hatalmas mennyiségű statisztikát és mozgásmintát képesek elemezni. A PwC felmérése alapján a közép-kelet európai válaszadók 21 százaléka már jelenleg is alkalmaz teljesítményoptimalizálás céljából fejlesztett AI-algoritmusokat, például a non-kontakt sérülések előrejelzésére. A PwC által fejlesztett modell – amit már egy hazai akadémián is alkalmaztak – biomarkerek, edzésterhelés, illetve historikus sérülésadatok alapján tudja előrejelezni, hogy egy adott játékost mekkora valószínűséggel érhet non-kontakt sérülés, emellett segíti az edzői stábot a sportolók terhelésének optimalizálásában is. A modell már élesben is bizonyított:

Nemcsak a sportolók profitálnak a mesterséges intelligencia használatából, hanem a szurkolók is, hiszen az AI-t használó közvetítések túlmutatnak a hagyományos élő adásokon. Nézőként valós idejű elemzéseket, interaktív vizualizációkat és mélyebb betekintést nyújtó statisztikákat is kaphatunk. Az Amazon Prime Video például az NFL-mérkőzések közvetítésében alkalmazza ezt a technológiát: a "Defensive Vulnerability" megmutatja a védekezés gyenge pontjait, a "Pressure Alert" előre jelzi, ha egy védő veszélyesen közel kerül az irányítóhoz, míg a "Coverage ID" segít azonosítani a különböző védekezési sémákat. Mindez informatívvá és dinamikusabbá is teszi a közvetítést, lehetőséget adva a nézőknek arra, hogy mélyebben megértsék a játék menetét és taktikai összefüggéseit.

A mesterséges intelligencia egyik legelterjedtebb használati formája mindemellett a különféle tartalmak generálása. A sportipar szereplői is egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a technológiát arra, hogy automatizálják az olyan időigényes feladataikat, mint a szövegírás, a grafikai elemek készítése vagy a tartalomgyártás különféle közösségimédia-felületekre. A klubok, ligák és sportszervezetek genAI segítségével pillanatok alatt létrehozhatnak olyan mérkőzés összefoglalókat, statisztikai elemzéseket vagy akár szponzorációs prezentációkat, amelyeket korábban órákig tartott elkészíteni. Emellett az AI-alapú képgenerátorok lehetővé teszik a gyors és látványos vizuális anyagok előállítását, legyen szó egy meccsnapra készült grafikáról vagy egy teljes marketingkampány kreatív elemeiről. Mindez nemcsak költséghatékonyabb működést eredményez, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a szakemberek a stratégiai döntésekre és az innovációra összpontosíthassák erőforrásaikat.

A sportesemények rendezése jelentős változásokon megy keresztül, ahogy a globális gazdasági helyzet, a fenntarthatósági szempontok és a nézői igények egyre nagyobb hatással vannak a rendezési stratégiákra. A PwC felmérése alapján a nagy sportesemények jövőjét egyre inkább a közös rendezés, a meglévő infrastruktúra kihasználása és a pénzügyi megtérülés elvárásai határozzák meg. Ezek a trendek világszerte átalakítják a sportipart, bár Közép-Kelet-Európában még mások a prioritások.

Globálisan az egyik legmarkánsabb változás az elmozdulás a közös rendezés felé. Egyre ritkábban fordul elő, hogy egyetlen ország vagy város vállalja magára egy világesemény teljes lebonyolítását. Az elmúlt években számos példa mutatta, hogy a közös rendezés hatékonyabb megoldás lehet: a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen szervezi, míg a 2030-as tornát három kontinens hat országában tartják meg. A jégkorong-világbajnokság szintén több éve két helyszínen zajlik. Kivételt képez ez alól a 2022-es év, amikor megvonták Oroszországtól a rendezés jogát, és azt az utolsó pillanatban Tampere városa kapta meg. A rendezésre Magyarország is pályázott, az arra adott kormánygaranciát viszont az utolsó pillanatban visszavonták, így elestünk a pénzügyileg szinte minden évben megtérülő esemény megrendezésének lehetőségétől. A közös rendezés összességében nem csak a költségek megosztására jelent megoldást, hanem a meglévő infrastruktúra jobb kihasználását is elősegíti.

Miközben a világ fejlettebb régióiban az új sportlétesítmények építése helyett a költséghatékonyság és fenntarthatóság került előtérbe, addig Közép-Kelet-Európában még mindig sokan beruházási katalizátorként tekintenek a nagy sporteseményekre. A régióbeli válaszadók ugyanis nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a világesemények jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hoznak a rendező ország számára, ami vélhetően a régió eltérő fejlettségi szintjével magyarázható: míg Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában már adottak a modern sportlétesítmények és közlekedési hálózatok, addig a kelet-közép-európai országok a hosszú távú fejlődés lehetőségét látják a szervezésben.

Egy nagy világesemény szervezése számos előnnyel járhat a rendező városok vagy országok számára. Amellett, hogy ösztönözheti a helyi társadalom fizikai aktivitását, pozitív hatással lehet a turizmusra, de egyéb gazdasági és társadalmi előnyökkel is járhat. Keveseknek jut viszont eszébe azoknak a fejlesztéseknek a jelentősége, amelyek a kapcsolódó közlekedési vagy egyéb kiszolgáló infrastruktúrára – például az egészségügyre – gyakorolt hatásokkal járnak. Például a párizsi olimpia során az anyagi források legnagyobb része a metróépítésre és sok más, a városi közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásra irányult.

A nagy sportesemények mögött álló üzleti modell is folyamatosan átalakul. A globális válaszadók számára a pénzügyi megtérülés kiemelkedően fontos szempont, amikor egy-egy világesemény rendezéséről döntenek. Egyre több ország és város mérlegeli, hogy a hatalmas rendezési költségek hosszú távon valóban megtérülnek-e, és sok esetben már nem vállalják a kockázatot. Ezért is csökken az újonnan pályázó városok száma az olyan eseményekre, mint az olimpia vagy a labdarúgó-világbajnokság. Ezt kiválóan szemlélteti az is, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokság megrendezésére öt ország pályázott (önálló rendezéssel), míg a 2026-os világbajnokságra már csak két pályázat érkezett, amelyek közül egy (a győztesé) három ország közös rendezését jelentette.

Meglepő módon Közép-Kelet-Európában a gazdasági megtérülés kérdése kevésbé tűnik elsődlegesnek a sportvezetők számára. A régióban az események hosszú távú hatásaira – például a turizmus fellendülésére, az infrastruktúra fejlesztésére és a nemzetközi presztízs növekedésére – helyezik a hangsúlyt. És míg Nyugat-Európában a drága sportberuházások ideje lejárt, addig a közép-kelet-európai országok még mindig jelentős összegeket költenek (a gyakran túlárazott) sportinfrastruktúra fejlesztésére.

A globális és a regionális különbségek továbbra is befolyásolják a döntéshozók stratégiáját. Kérdés, hogy hogyan valósíthatók meg ezek gazdaságilag fenntartható, környezetbarát és hatékony módon? 

Íme néhány szempont, amit szervezőként javasolt figyelembe venni a mega sporteseményekre való pályázás vagy rendezés során:

• Meglévő infrastruktúra kihasználása: Csökkenti az új építkezések szükségességét és a hozzá kapcsolódó költségeket.

• Energiahatékony technológiák alkalmazása: Megújuló energiaforrások használata a helyszínek energiaellátásához.

• Hulladékcsökkentés és újrahasznosítás: Hatékony hulladékgazdálkodási rendszerek bevezetése az esemény során.

• Helyi gazdaság támogatása: Helyi beszállítók és szolgáltatások előnyben részesítése.

• Közösség bevonása: A helyi közösségek aktív részvétele és támogatása az esemény szervezésében és lebonyolításában. 

• Társadalmi felmérések: Az esemény előkészítése során fontos megismerni a társadalom rendezéshez kapcsolódó véleményét és hozzáállását.