„Nahát, nem is gondoltam volna, hogy ilyen izgalmas a projekt, amin dolgozom!” Ilyen és ehhez hasonló meglepetések érhetik azokat a munkavállalókat, akiknek a feladatai kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódnak. Megéri? Mivel jár ez? És mit hozhat ez a terület egy cégnek?
Az alábbiakban megpróbálom a lehető legtöbb élettel megtölteni ezt az első ránézésre elvontnak tűnő területet, leginkább azért, hogy megmutassam: a K+F minősítés remek lehetőség arra, hogy egy vállalkozás jelentős adóterhet takarítson meg, és újragondolja a projektjei kutatás-fejlesztési potenciálját.
A K+F számos területen jelenhet meg a gyakorlatban, így itt nem csak, és nem elsősorban a laborköpenyes kémcső-öntögetésre kell gondolni: a szoftverfejlesztéstől a fintech-en át az egészségügyi, társadalomtudományi, módszertani és gyártásfejlesztési területeken mind-mind található kutatás-fejlesztés.
Tavaly szeptemberig két külön szervezet végezte a kutatás-fejlesztési minősítési, illetve pályázati bírálati folyamatokat Magyarországon, majd ez megváltozott; mindkét feladatkör a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) került. Most tehát egy hatóságon belül zajlik a K+F minősítés és a KFI-pályázatokhoz kapcsolódó elbírálás. De mit nyújthat egy ilyen minősítés?
Első lépés: a minősítés megszerzése
Pályázatokon való részvétel előfeltétele is lehet egy projekt pozitív K+F minősítése. Az NKFIH által kiadott K+F minősítés birtokában a vállalatok biztonsággal vehetnek igénybe különböző adókedvezményeket is (akár visszamenőlegesen), és a minősítés bizonyos, részben EU-s forrásból finanszírozott támogatások esetében egyenesen kötelező elem.
A minősítési eljárás során a projekteket a Hivatal öt fő szempont szerint vizsgálja meg, ezek közül a két kritikus a műszaki bizonytalanság és az újszerűség, így ezekre érdemes fokozott hangsúlyt fektetni.
A műszaki bizonytalanság olyan kérdéseket, problémákat, kihívásokat takar, amelyek megoldása a területen megfelelő (más szóval „köteles”) tudással rendelkező szakember számára nem magától értetődő, triviális.
Az újszerűséget pedig a tudomány és a technika jelenlegi állásához képest történő előrelépésként lehet meghatározni, és fontos az is, hogy olyan probléma kerüljön feloldásra, amire nincs nyilvános megoldás a projekt kezdete előtt.
Ha egy projekt rendelkezik az NKFIH minősítésével, azt a NAV továbbra is teljes mértékben elfogadja, onnantól viszont az az új feladat hárul a vállalkozásokra, hogy képessé váljanak a K+F költségek megkülönböztetett feltüntetésére. Ezért érdemes lehet adótanácsadó segítséget kérni a K+F költségek NAV által elfogadott módszertan szerinti összegyűjtéséhe
Második lépés: pályázati és támogatási lehetőségek
A pozitív K+F minősítés birtokában lehetővé válik az NKFIH által meghirdetett pályázatokon elindulni, például azokkal a projektekkel, amelyek vagy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia céljaival vannak összhangban, vagy egészségipari, illetve zöld átálláshoz kapcsolódóak. Egy friss pályázati felhívás szerint egy ilyen projekt legalább 300, legfeljebb pedig 800 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat.
A pozitív minősítés megnyitja az utat az egyedi kormánydöntésen alapuló kutatás-fejlesztési készpénz-támogatások számára is. Erre a támogatási formára azok pályázhatnak sikerrel, akiknél a K+F minősítésű projekt elszámolható közvetlen önköltsége eléri a legalább egymillió eurót és a pályázó cég legalább száz főt foglalkoztat. A nyújtható támogatási összeg 15 millió euróról 25 millióra növekedett, ugyanakkor fontos, hogy a fővárosban a támogatási intenzitás legfeljebb 25 százalékos lehet, azon kívül pedig 40 százalékban maximált. Egyedül az alkalmazott kutatási projektrészeknél (ez egy magasabb szintű, világújdonsághoz közelítő problémaszintet jelent) érheti el a maximális intenzitás az 50 százalékot – mindez az egész országra érvényes.
Akadályok: Mivel jár a minősítés?
Több, mint tíz éve foglalkozom azzal, hogy cégeket segítek a pozitív K+F minősítés megszerzésében, illetve a pályázatok összeállításában. Miközben az egyik legjobb adómegtakarítási eszköznek tartom ezt az utat, mára már látom, hogy több tényező is nehezíti azt, hogy a vállalkozások éljenek a lehetőséggel. Nem gyakorlott cégek számára ugyanis nem egyértelmű, hogy a K+F minősítések során hogyan kell megfelelő részletességgel dokumentálni a projekteket, melyek a feltétlenül kifejtendő pontok, és ezeket hogyan kell a gyakorlatban értelmezni.
Emellet a fejlesztőknek, mérnököknek külső segítség nélkül általában nincs megfelelő tudásuk és kapacitásuk az elvárt részletezettségű K+F minősítéseket megírni, a meglévő dokumentációk pedig önmagukban erre nem feltétlenül alkalmasak. A harmadik kihívás, amivel a cégeknek általában szembe kell néznie, az az adminisztratív teher: például ahhoz, hogy igénybe lehessen venni a vonatkozó adókedvezményeket, a költségeket és azok alátámasztását a NAV módszertanának megfelelő struktúrába kell rendezni.
Valójában a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek számára luxus nem igénybe venni a lehetséges ösztönzőket,
ugyanakkor úgy látom, hogy ehhez ki kell alakítani céges eljárásrendet is. Ez abban segít, hogy a potenciális projekteket észrevegyék, és az adókedvezményeket kiszámítható módon igénybe vehessék.
Előnyök: Mennyit ér egy pozitív minősítés?
Fontos kérdés, hogy egy sikeres K+F minősítés birtokában milyen adókedvezményekre jogosult a cég. Általánosságban elmondható, hogy a projektköltségek (jellemzően személyi költségek, rezsi, értékcsökkenés, bérleti díj, anyagköltség, alvállalkozói költség) nagyságrendileg 8-10 százaléka megtakarítható lehet, ráadásul adott esetben öt évre visszamenőleg (természetesen elegendő fizetett vagy fizetendő TAO, HIPA, illetve Szocho esetén).
Arról pedig érdemes elgondolkodni, hogy milyen további előnyökkel járhat munkáltatói szempontból, ha a kollégáink projektjeiről egy hatóság is kinyilvánítja, hogy az innovatív, és kutatás-fejlesztési körbe tartozik.
Szakértőnk cikke „A jövő vállalata” című kétheti PwC-s hírlevélben jelent meg a hvg360-on.
Kapcsolat
