A szabályozás ára: lemorzsolódott a magyar kriptofelhasználók 38%-a

Az elmúlt időszakban a globális kriptopiac jelentős visszaesést mutatott. A piaci kapitalizáció a korábbi éves csúcsérték közel felére csökkent, miközben a likviditás is érdemben szűkült. A magas kamatkörnyezet, a mérséklődő intézményi kereslet és az árfolyamok erős ingadozása egyaránt csökkentette a kriptoeszközök vonzerejét. Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, miközben a szabályozási keretek egységesítése nemzetközi szinten továbbra is kiemelt cél, a magyar piacon az elmúlt év fejleményei inkább a túlszabályozottság irányába mutattak.

A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan hatottak a hazai felhasználókra az elmúlt egy év piaci és szabályozási változásai, valamint egyes szolgáltatók kivonulása.

A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság töredékét jelentette. Azóta a magyar kriptopiacot több kedvezőtlen fejlemény is érintette, köztük a kriptokereskedés kriminalizálását körvonalazó szabályozási változások és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. Ezek együttes hatására az aktív kriptofelhasználók száma hozzávetőlegesen 80 ezer fővel csökkent, ami a 2025-ös felhasználói bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent.

A kriptopiaci változásokhoz elsősorban azok a felhasználók tudtak alkalmazkodni, akik korábban is aktívan követték a híreket, és tudatosan tájékozódtak az elérhető kereskedési lehetőségekről. Számukra a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése nem feltétlenül jelentette a kriptobefektetések végét, mivel nagyobb eséllyel ismerték és használták az alternatív platformokat, például a centralizált vagy decentralizált kriptotőzsdéket, illetve a privát tárcákat.

Ezzel szemben a kísérletező, kevésbé elkötelezett felhasználók jelentős része elsősorban a Revoluton keresztül vásárolt kriptovalutát, így a szolgáltató kivonulása sok esetben közvetlenül a kriptoaktivitás megszűnéséhez vezetett. Ez különösen annak fényében jelentős, hogy 2025-ben a Revolut volt messze a legnépszerűbb kriptokereskedési platform: a válaszadók 74%-a használta. A 2026-os felmérés eredményei alapján a korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen abbahagyta a kriptózást, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra.

A szolgáltatás megszűnése ugyanakkor nemcsak lemorzsolódást, hanem részleges átrendeződést is eredményezett a piacon. A platformváltásból leginkább a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált, amelyek használata a felmérés szerint a legnagyobb mértékben növekedett.

A kedvezőtlen piaci és szabályozási fejlemények elsősorban a kísérletező, kisebb összeggel jelen lévő felhasználókat érintették. A piacon nagyobb arányban maradtak jelen azok a befektetők, akik hosszabb ideje követik a kriptoszektort, és nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók átlagosan már 4 éve rendelkeznek kriptovalutával, szemben az előző évi 2,7 évvel. Emellett 21 százalékponttal nőtt azok aránya, akik több mint 5 éve tartanak kriptoeszközöket, miközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először.

A lemorzsolódás különösen a mikrobefektetők körében volt látványos. Az 50 ezer forint alatti kriptobefektetéssel rendelkezők aránya 2025-ről 2026-ra 23 százalékponttal csökkent. Feltételezhető, hogy ebben a körben különösen magas volt a Revolutot használók aránya, ezért a szolgáltatás megszűnése és a szabályozási bizonytalanság ezt a csoportot érintette leginkább.

Ezzel párhuzamosan a nagyobb összeggel jelen lévő befektetők súlya érezhetően nőtt. A 100-500 ezer forint közötti kriptobefektetéssel rendelkezők aránya 13 százalékponttal, az 5 millió forint feletti befektetéssel rendelkezők aránya pedig 10 százalékponttal emelkedett. Mindez arra utal, hogy a piac nem pusztán szűkült, hanem összetétele is átalakult. A kevésbé elkötelezett felhasználók visszalépésével a tapasztaltabb és nagyobb tőkével jelen lévő befektetők kerültek előtérbe.

A felmérés arra is rámutat, hogy a kriptovaluták továbbra sem váltak széles körben vonzó befektetési formává Magyarországon. A lakosság jelentős része továbbra sem érdeklődik aktívan a kriptoeszközök iránt. A válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. A piac szélesebb körű elterjedését emellett az alacsony tájékozottság (25%), a biztonsági aggályok (20%), a szükséges tőke hiánya (19%) és a magas befektetési kockázat (18%) is korlátozza.

Ez az óvatos hozzáállás a meglévő befektetők aktivitásában is látszik. 74%-uk havi gyakoriságnál is ritkábban tranzaktál kriptóval. Vagyis a kriptoeszközök a legtöbb felhasználó számára továbbra sem aktív kereskedési terepet, hanem inkább ritkán kezelt, kiegészítő befektetést jelentenek.

Nem meglepő, hogy a magyar kriptopiac megítélése összességében továbbra sem javult érdemben, ugyanakkor a közhangulatban a vártnál kisebb mértékű visszaesés rajzolódott ki. A globális és a magyar piac megítélése közötti különbség csak mérsékelten nőtt.

A bizonytalan piaci környezet ellenére a befektetők egy része óvatosan bizakodó a szabályozás stabilizálódását illetően. A válaszadók 45%-a mérsékelt, 23%-a pedig jelentős fejlődést vár a közeljövőben a megváltozott kormányzati hozzáállásnak köszönhetően. Ez az optimizmus ugyanakkor egyelőre nem jelent érdemi elmozdulást a befektetési hajlandóságban. 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, míg 28% legfeljebb kismértékben növelné azt.

Bár a magyar kriptopiacot jelentős sokk érte az elmúlt évben, a lelkes keménymag körében továbbra is érzékelhető az óvatos optimizmus. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a szabályozási környezet stabilizálódása képes-e visszaépíteni a bizalmat, és ösztönözni nemcsak a befektetési aktivitást, hanem a blokklánc-technológiában rejlő innovációs lehetőségek hazai kiaknázását is.