eRecept - az egyik legkeresettebb digitális egészségügyi szolgáltatás - ismerjük, használjuk, szeretjük. De van-e szükség és tér a további fejlesztésre?

Háromrészes sorozatunk záró cikke a PwC korábbi, a lakossági digitális egészségügyi szolgáltatások ismertségét és használatát vizsgáló tanulmányára, valamint az e szolgáltatások fejlődési lehetőségeit bemutató érettségi modellre épül. Az összefoglaló ezekre az alapokra támaszkodva tekinti át az eRecepten túlmutató, gyógyszeres terápiákhoz kapcsolódó digitális szolgáltatások jelenlegi helyzetét és lehetséges fejlődési irányait.

Cikkünk a PwC korábbi, lakossági digitális egészségügyi szolgáltatások ismertségét és használatát bemutató tanulmányára, valamint az e szolgáltatások fejlődési lehetőségeit leíró érettségi modellre épül. Az összefoglaló ezek alapján gondolja tovább az eRecepten túlmutató, gyógyszeres terápiákhoz kapcsolódó digitális szolgáltatások jelenét és lehetséges jövőjét.

A gyógyszerfelírás digitalizációja, a receptek digitális térben történő elérése, megtekintése (eRecept), már a 2000-es évek elején megjelent a skandináv országokban, majd egyre inkább teret hódított Európa-szerte.  Erre a trendre csatlakozott rá 2017-ben a magyar Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), mely induláskor már biztosította ezt a funkciót a lakosság részére. A magyar eRecept térhódításának egyik fő gátja a páciensek bizalmatlansága volt, hiszen nehezen mondtak le a megszokott, kézzelfogható, papírvényen történő felírás biztonságáról. Továbbá a szakma is lassan fogadta be az új funkciót, mivel sokak számára a számítógépben történő felírás csak további adminisztratív teherként jelentkezett.

Az eRecept valódi használatát a Covid-19 járvány berobbanása hozta magával: a lezárás miatt egyik napról a másikra mindkét fél, a páciens és az orvosi oldal is rákényszerült azon digitális megoldások használatára, melyek csökkentették az emberek közötti interakciót. Ennek köszönhetően, az addigra elért 70%-ot is meghaladó felírási arány nagyon rövid idő alatt 95% fölé emelkedett, és a kényszer szülte gyors adaptáció azóta is velünk maradt. Az eRecept funkciói időközben bővültek: külön láthatók a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök, valamint az aktív receptek mellett a már kiváltott receptek adatai is visszanézhetők. A szolgáltatás népszerűségét a PwC 2026. májusi reprezentatív kutatása is igazolja: az eRecept az EESZT Lakossági Portálon és az EgészségAblak mobilapplikációban is a második legkeresettebb szolgáltatás, amelyet az előbbi esetében a felhasználók 67 százaléka, az utóbbinál 68 százaléka használt eReceptek megtekintésére vagy kiváltására. 

Bár az eRecept az elmúlt időszakban népszerűvé vált a lakosság körében, a gyógyszerelés támogatása jóval többet jelent a vény digitális megjelenítésénél. Jelenleg még számos olyan funkció lehetséges, amelyre sem az EESZT Lakossági Portálja, sem az EgészségAblak nem kínál megoldást.  A PwC Magyarország által egy korábbi cikkben felvázolt 4 generációs digitális érettségi modellben vizsgálva ezt a szolgáltatást, az eRecept a magyar lakossági digitális egészségügyi ökoszisztémában jelenleg egy reaktív szolgáltatás.

A kiváltásra váró és a már lejárt vagy kiváltott vények körének szeparált megjelenítése, illetve a gyógyászati segédeszközök a gyógyszerek felírásától való elkülönítése már megvalósult. A „kedvenc receptek” funkció lehetővé teszi a gyorsabb megjelenítést, amennyiben ismét szükséges lenne megtekinteni azokat. Ugyancsak elérhető az EgészségAblakban a gyógyszertárkereső, amely segítségével azonosíthatóak a tartózkodási helyhez legközelebb eső gyógyszertárakra vonatkozó információk, illetve a kiválasztott gyógyszertárhoz térképes navigáció is kezdeményezhető. Ez utóbbiak már egy olyan támogató funkcióként jelennek meg, amelyek segítenek eligazodni és hozzáférni a szükséges gyógyszeres ellátáshoz.

 _{A gyógyszeres terápiához kapcsolódó jelenlegi digitális szolgáltatások}

Az érettségi modell megközelítésben ezek a már számunkra is elérhető megoldások nem egyszerűen egy funkcióként értelmezendők, hanem fejlesztésüket a fogyasztói igényeket kielégítő szolgáltatáscsomagként kellene kezelni, és a jelenlegi statikus, reaktív állapotból a dinamikus, proaktív felé lehetne elmozdulni. A felhasználó fejével gondolkodva egy optimális jövőbeni tervezés túlmutat a vények digitalizálásán és megjelenítésén, és továbblép a vényben fellelhető adatok mélyebb, összefüggéseket is vizsgáló elemzésére, illetve akár a gyógyszerkiváltások értelmezésére. 

Az alábbi 3. ábrán felvázolt lehetséges fejlődési ív jól szemlélteti, hogy az eRecept célzott szolgáltatásbővítéssel - olyan új funkciók beemelésével, amelyek által mélyíthető lenne a gyógyszeres ellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatási csomag - túlléphetne a jelenlegi, receptközpontú működésen, és a gyógyszerelés tágabb támogatásával a proaktív érettségi szint felé mozdulhatna el.

Nemzetközi jó gyakorlatok a gyógyszerek témakörét érintően 

Számos előremutató megoldást találhatunk a gyógyszerek témaköréhez kapcsolható fejlesztésekre, melyek külföldön már alapvetésnek számítanak: ide tartozik minden olyan értesítés, emlékeztető, amely felhívja a figyelmet a gyógyszerekkel kapcsolatos teendőkre, vagy megkönnyíti az azokhoz való hozzáférést. Ezek mellett már a 3. generációs „Segítő” szolgáltatások között azonosíthatók a receptekhez kapcsolódó további intézkedések is, mint például a recept-adatokhoz való hozzáférés kezelése, a gyógyszerinterakciók azonosítása vagy ellenőrzése. 

_{A gyógyszeres terápiához kapcsolódó digitális szolgáltatások lehetséges fejlődési íve}

A gyógyszerek ismételt felírásának igénylése az egyik legelterjedtebb, a finn MyKanta, a dán Sundheds FMK és az angol NHS digitális egészségügyi applikációin belül már megvalósított szolgáltatás. Ez a megoldás még tovább finomítható, például a gyógyszer tényleges megrendelésével és házhozszállításával, a kiszállítás nyomon követésével is – ahogyan ezt az amerikai Kaiser Permanente már meg is valósította. Az ismételt felírásnak köszönhetően elkerülhetővé válik a gyógyszer rendelkezésre állásának hiányából fakadó gyógyszerszedés megszakítása.  

Az aktuális gyógyszerelési lista változásai, új gyógyszer hozzáadása vagy egy adott gyógyszer eltávolítása, esetleg helyettesítése, az adagolás módosulása vagy akár a felírási időszak változása is mind befolyásolják a kezelés folyamatát. A dán rendszerben az ellátást végző személyzetnek kötelező rögzíteni ezeket a módosításokat, így a páciensek mindig naprakész információk birtokában vannak a gyógyszerelésük változásával kapcsolatban.

A gyógyszerekkel, különösen azok változásával kapcsolatos értesítések olyan esetekben lehetnek hasznosak, amikor egy idősebb személy gondozását (recept kiváltása, gyógyszerhasználat felügyelete) egy meghatalmazott látja el, viszont az érintett beteg még képes a kezelőorvosával való önálló egyeztetésre (például korai demencia esetén). Ilyenkor a rendszer biztosíthatja, hogy minden érintett naprakész és kellően informált legyen a kezelés részleteivel kapcsolatban. Ezek a megoldások segíthetnek abban, hogy a digitális egészségügyi szolgáltatások igazodjanak a felhasználói igényekhez, és a digitális megoldások a hagyományos egészségügyi ellátás szerves részévé, valós kiterjesztésévé váljanak. 

Az automatizációs megoldásokkal szemben sokszor hangoztatott fenntartás a szakmai kontroll háttérbe szorulása. Az itt bemutatott nemzetközi példában a szakmai validáció a folyamat szerves része: az automatikus recept ismételt felírása vagy automatikus gyógyszerutántöltés esetén az orvosnak minden esetben jóváhagyó, megerősítő szerepe van. Ezzel biztosíthatóvá válik a szakmai felügyelet megtartása. 

A legmagasabb - 4. generációs „Mentor” - érettségi szintbe történő fellépés során már elengedhetetlen a magas szintű proaktív működési mód. Erre jó példa a gyógyszerkölcsönhatások elemzése, valamint az ezekből fakadó figyelmeztetések automatikus generálása. Előfordulhat például, hogy a magas vérnyomásra felírt gyógyszer mellett használt vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyengíti a vérnyomáscsökkentő hatását. Ilyenkor a pácienseknek előnyös, sőt, akár életmentő lehet, ha ezen gyógyszeres terápiák kölcsönhatását ellenőriztethetnék. Egy egyszerű gyakorlati megoldásban a felhasználó a recept vagy az aktuális gyógyszerelési lista mellett megadhatná a vény nélkül kapható készítmény nevét. A rendszer ezt követően elemezné az érintett hatóanyagok lehetséges kölcsönhatásait, majd rövid, közérthető visszajelzést adna a felhasználónak. Fontos megjegyezni, hogy ha a rendszer működése nagymértékben függ a felhasználó aktív adatbevitelétől, az valójában reaktív megközelítés – hiszen csak akkor történik valami, ha a felhasználó maga cselekszik. A valódi proaktivitás azt jelenti, hogy a rendszer minimális felhasználói interakció mellett is képes önállóan elemezni és figyelmeztetni.

Mindezen megoldásokat tekintve látható, hogy a nemzetközi gyakorlatban már vannak a hazai egészségügyi rendszerbe is adaptálható megoldások. Ezek a lehetőségek a fogyasztói szokásokkal, az elvárások növekedésével és az egészségügyi tudomány fejlődésével együtt folyamatosan változnak. 

Az automatizációra, adatintegrációra és előrejelzésekre épülő szolgáltatások fejlesztésének nincs ismert felső korlátja. Így a legmagasabb érettségi szinten már most is azonosíthatók olyan további fejlesztési ötletek, amelyek ma még a valóságtól kissé elrugaszkodottnak tűnhetnek. Mi lenne, ha ez a rendszer nemcsak visszamenőleg venné figyelembe az adatokat, hanem előre is gondolkodna a felhasználóval együtt, vagy akár helyette is? Az alábbiakban pár olyan, adatkapcsolatra épülő szolgáltatási funkciót villantunk fel, amelyek megvalósítására még kevés példa van.

„A tested már tudja, hogy jön a tavasz – a rendszer is megtanulhatná"

Évek óta ugyanaz a forgatókönyv: februárban még semmi tünet, márciusban viszont orrfolyás, tüsszögés, és rohanás az orvoshoz allergiagyógyszerért. Az „okos eRecept” észrevenné, hogy az elmúlt két-három évben mindig ilyenkor került felírásra és kiváltásra ugyanaz a készítmény. A várható szezonindulás előtt ezért finoman szólna:

„Az előző években ilyenkor szoktál allergiagyógyszert kiváltani.  
Szeretnéd időben felíratni, mielőtt beindul a szezon?"

Nem kell hozzá más, csak az, ami már ma is rendelkezésre áll: a korábbi receptek dátuma. A rendszer egyszerűen megtanulná a mintázatot – és ahelyett, hogy a tünetek kellős közepén, könnyező szemmel próbálnánk időpontot foglalni a háziorvoshoz, allergológushoz, segítene idejében felkészülni az allergiaszezonra. 

„A hőség nem csak kellemetlen – de a szedett gyógyszerek miatt veszélyes is lehet"

Képzeljünk el egy júliusi hőhullámot. Az időjárás-előrejelzés kiadja a riasztást – és a rendszer tudja, hogy a szedett gyógyszerek listáján olyan szer is szerepel (például vízhajtó vagy lítium), amelyik a nagy melegben máshogy viselkedik a szervezetben. Ilyenkor, megelőzve a lehetséges rosszullétet, proaktívan jelez:

„Hőhullám várható a következő napokban.  
A szedett gyógyszerek miatt fokozottan kell figyelni a folyadékpótlásra!"

Vagy már kora nyártól, amikor az UV-sugárzás az egekbe szökik, a rendszer figyelmeztet, ha a gyógyszerlistán fényérzékenységet okozó szer is szerepel, hogy a bőr most különösen veszélyeztetett helyzetbe kerül – ezért erősebb védelem, illetve a tűző nap kerülése javasolt! 

Ehhez a funkcióhoz elég a gyógyszerlista és az országos riasztás összevetése.  Ez utóbbi információ az időjárás applikációkon keresztül szinte már minden felhasználó mobilján most is jelen van. 

A gyógyszerelés és az utazásra való felkészülés összekapcsolása is hasznos segítő funkcióvá válhat.  

„Egy bőrönd, két gyerek, három különböző gyógyszer – és egy app, ami mindezt fejben tartja"

Minden szülő ismeri a nyaralás előtti estét: az egyik gyereknek inhalátor kell, a másiknak testsúlyra adagolt lázcsillapító, és persze a saját vérnyomásgyógyszer sem maradhat otthon. Mi van itthon, miből fogyott ki, mit kell még beszerezni?

Ha a szülő a gyerekei profilját is kezeli az appban, egyetlen koppintással jelezheti: „családi utazást tervezünk". A rendszer ekkor – a család minden tagjának életkora és aktuális gyógyszerelése alapján – összeállíthat egy személyre szabott utazási gyógyszerlistát:

„Két felnőtt, két gyerek, 7 nap.  
Anna inhalátora 5 napra elég – érdemes most felíratni. Márk lázcsillapítójából van itthon. Javasolt még: gyerek-fájdalomcsillapító, antihisztamin, sebtapasz, hányás esetére rehidráló por."

Nem kell hozzá semmi új adat – csak az, ami már most is rendelkezésre áll: a család receptjei és a gyerekek életkora. A szülőt támogatva az app is gondolkodik – így mindenki nyugodtabban végezheti az utazási előkészületeket.

„Mielőtt becsekkolsz a repülőre – csekkolj be az EgészségAblakban is"

Sokan naptárbejegyzésben rögzítik, mikor és hova utaznak, illetve a repülőjegyek digitalizációja kapcsán az utazási adatok jelentős része is elérhető már a mobilokon. A naptárbejegyzések, digitális tárcába mentett jegyadatok alapján a rendszer proaktívan segít a felkészülésben. 

Automatikusan felismeri, merre lesz az utazás: Európán belülre vagy kívülre, meleg vagy hideg vidékre, esetleg magashegyi környezetbe? Az applikáció ennek alapján összevetné az aktuális gyógyszerlistát és a tervezett lokáció földrajzi, időjárási adatait, így személyre szabott ajánlásokat, figyelmeztetéseket fogalmazhat meg: 

„Az Y gyógyszered fokozza a fényérzékenységet – ezért a trópusi célországban történő tartózkodás alatt fokozott napvédelem javasolt."

„A határátlépéshez X gyógyszered kapcsán javasolt az utazáshoz orvosi igazolást kérni."

De ennél akár többet is tudhat: ha hosszabb tartózkodást tervezel, megvizsgálná, hogy az adott országban érvényes ATC kódokkal ellátott gyógyszerlista alapján a céldesztináción megoldható-e a szedett gyógyszer pótlása vagy kiváltása, amennyiben ez a helyzet bármi miatt (pl. a poggyász késése vagy elvesztése miatt) felmerül. Ha nem pótolható helyben, még az utazás előtt időben jelezné:

„Ez a gyógyszer a célországban nem kapható.  
Érdemes előre nagyobb mennyiséget felíratni."

Sőt – ha az adott gyógyszerre vonatkozóan kiviteli korlátok érvényesek, arra is felhívná a figyelmet, hogy mit és hogyan szükséges utazás előtt ezzel kapcsolatban intézni.

Ezek a szolgáltatások a lakossági egészségügyi applikációkban ma még nem érhetők el, de az adatok és a technológia már rendelkezésre állnak. A feladat ezek biztonságos és célzott összekapcsolása oly módon, hogy a megoldás egyik esetben se lépjen túl a tanácsadás határán: nem helyettesíti az orvost, de figyelmeztet, és segít elkerülni bizonyos, nagy valószínűséggel bekövetkező kockázatos események nem megfelelő kezelését.

A döntés minden esetben a felhasználó kezében maradna: mivel a számítások nagy része a mobiltelefon-ökoszisztémán belül megtörténhet, így a bevonandó személyes adatok körét a felhasználó határozza meg, ő dönti el az egyes funkciók használatát annak ki- vagy bekapcsolásával. 

Kijelenthető, hogy az eRecept jelenlegi funkciói a gyógyszereléshez kapcsolódóan megvalósítható szolgáltatások csak egy részét fedik le. A bemutatott példák alapján pedig látható, hogy önálló funkciók fejlesztése helyett komplex, páciensközpontú szolgáltatáscsomagban érdemes gondolkodni, mivel ez biztosítja a valódi hasznosságot.

A gyógyszeres terápiák az egészségügyi ellátásnak csupán egy szeletét képezik; hasonló megközelítésben a digitális egészségügyi ökoszisztéma más területeire is kidolgozhatók fejlesztési térképek. A proaktív, pácienst támogató szolgáltatások megvalósításának azonban feltétele, hogy az alapszintű – megjelenítő és értelmező – funkciók már megbízhatóan működjenek.

A szolgáltatáscsomag kialakításához gondos tervezés szükséges: figyelembe kell venni a kiinduló állapotot, a rendszer jelenlegi érettségi szintjét és a kormányzati víziót – ennek feltérképezéséhez jól alkalmazható a generációs érettségi modell. A kivitelezés során a fokozatosság és a megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú, mivel egy technológiailag kész funkció önmagában még nem eredményez ismertséget és használatot.

A fő kérdés tehát az, hogy képes-e az eRecept túllépni jelenlegi szerepén, mivel a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a gyógyszeres ellátás digitalizációja csak akkor éri el valódi potenciálját, ha a hangsúly a hozzáférés biztosításáról a terápiák értelmezésére és aktív támogatására helyeződik át. 

^{_{A cikksorozat első része: https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/szakertoi_velemenyek/a_magyar_digitalis_egeszsegugy_lakossagi_eszkozeinek_ismertsege_hasznalata_es_jovokepe.html}}

^{_{A cikksorozat második része: https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/szakertoi_velemenyek/valodi_igenyeken_alapulo_digitalis_egeszsegugyi_szolgaltatasok.html}}