Ez egy háromrészes cikksorozat első darabja. A második részben szakértőink a valódi igényeken alapuló digitális egészségügyi szolgáltatások lehetőségeiről írnak.
A magyar digitális egészségügy lakossági eszközeinek ismertsége, használata és jövőképe – egy reprezentatív piackutatás tanulságai
A digitális egészségügyi központi lakossági szolgáltatások hazai körképe
Az elmúlt évtizedben a magyar egészségügyi rendszer digitális átalakulása jelentős lépéseken ment keresztül. Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2017. novemberi indulása mérföldkő volt a magyar egészségügyi digitalizáció történetében: a lakosság számára elektronikusan hozzáférhetőek lettek az állami ellátással kapcsolatos orvosi leletek, receptek, egyéb dokumentumok az EESZT Lakossági Portálon. 2020 júniusától jogszabályi előírás alapján kötelezővé vált a magánegészségügyi ellátások dokumentációjának feltöltése is, így mára mind az állami, mind pedig a magánellátások dokumentációja elérhetővé vált az EESZT-ben.
Az EESZT-hez kapcsolódó mobilalkalmazás bevezetését a koronavírus-járvány indította el: a 2021 elején debütáló mobilapp elsődleges célja a Covid-oltottság, illetve védettség digitális igazolása volt. A digitális Covid-igazolvány volt az első központi lakossági egészségügyi megoldás, amelyet a magyarok rövid idő alatt széles körben használni kezdtek. A pandémia lecsengésével ez a funkció elvesztette jelentőségét, de arra építve, hogy az alkalmazást már több mint 1,5 millióan letöltötték, folytatódott az EESZT Lakossági Portál funkcióinak mobilos továbbfejlesztése MyEESZT néven. Az alkalmazás 2023-ban az új járóbeteg-időpontfoglalási funkcióval került ismét a figyelem középpontjába, immáron a ma is ismert EgészségAblak megnevezéssel, mely azóta is folyamatosan bővülő szolgáltatáspalettával szolgálja ki a magyar állampolgárokat.
Az Egészségvonal, az NNGYK égisze alatt a 1812-es telefonszámon és weboldalon is működő tanácsadó szolgáltatás. 2022. február 1-je óta él jelenlegi formájában. Ekkor alakították át ugyanis a korábbi, koronavírus-járvány idején létrehozott zöldszámot egy átfogó, 0-24 órában elérhető országos egészségügyi információs vonallá. Az Egészségvonal elsősorban azonnali, szakmailag megalapozott egészségügyi tájékoztatást nyújt a lakosságnak, legyen szó tünetértékelésről, ellátóhelyek ajánlásáról vagy időpontfoglalásról.
2026 májusában a PwC Magyarország reprezentatív piackutatást készített ezen központi platformoknak az ismertségéről, használatáról és elfogadottságáról. A kutatás online adatfelvétellel megvalósított, közel 1400 fős digitálisan affinis (aki aktívan internetezik legalább heti rendszerességgel, online is vásárol legalább évente 1x, és rendelkezik okostelefonnal, amire képes az applikációkat letölteni és azokat használni) válaszadói mintán vizsgálta a területet, nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentatív módon. A kérdőív kiterjedt az ismertségi és használati mutatókra, az elégedettségi értékelésekre (10 fokú skálán), a használat okainak és korlátjainak feltárására, valamint kitért az állampolgárok által felvetett fejlesztési javaslatokra is.
Domináns EESZT, feltörekvő EgészségAblak, lemaradó Egészségvonal – a lakossági digitális megoldások ismertsége
A három vizsgált platform közül az EESZT Lakossági Portál rendelkezik a legmagasabb ismertséggel: a megkérdezettek mintegy 83%-a hallott már róla, kétharmada aktívan használja is. Ez figyelemre méltó eredmény, mely leginkább annak köszönhető, hogy az egészségügyi adatok online elérése jelentősen megkönnyítette a páciensek dolgát a Covid-időszakban, ahol a teszteredmények, leletek, eReceptek elérése a Portál segítségével azonnal és érintkezésmentesen megoldhatóvá vált.
Az EgészségAblak szorosan az EESZT Lakossági Portál nyomdokaiban jár: a jóval később induló applikációt a megkérdezettek közel 67%-a ismeri; közülük minden második le is töltötte a telefonjára. Azok között, akiknek az EgészségAblak ott van a mobilján, 91% használja is azt, így kijelenthető, hogy az EgészségAblak nemcsak letöltött, hanem ténylegesen használt digitális egészségügyi csatorna.
Az Egészségvonal, mely ernyőmárkaként fogja össze a 1812-es központi hívószámot és az egeszsegvonal.gov.hu weboldalt, ismertségben messze elmarad az EESZT-környezet lakossági szolgáltatásaitól: 10 megkérdezettből ugyanis csupán 2 hallott róla. Mélyebben megvizsgálva a márkanév alatt elérhető eszközök mutatóit kiderült, hogy bár a 1812 gyorshívó ismertsége megelőzi a weboldalét, de a megkérdezettek egynegyede az Egészségvonal semelyik felületét nem ismeri, legfeljebb csak hallott róla.
Az EESZT még mindig a legaktívabb támogatónk az egészségügyi dolgaink intézése során – a lakossági digitális megoldások használata
A használati versenyt az EESZT Lakossági Portálja nyerte meg elérésben és abszolút használatban is: a teljes mintára vetítve a megkérdezettek 66%-a használja rendszeresen vagy alkalmanként, míg az EgészségAblaknál ez az arány csak 36%.
Az Egészségvonal a kutatás „alulteljesítője”: az Egészségvonal ismertsége és használata is elmarad a másik két platformétól: a 1812-t csak minden 10. megkérdezett hívta fel, míg weboldalát is csak minden 12. ember (8%) látogatta meg az indulása óta. Az ismertségi deficit itt rendszerszintű használati korlátot jelent; ez annak tükrében különösen szembetűnő, hogy a szolgáltatás immár több éve működik, és 24/7-ben elérhető.
Bár az EESZT Lakossági Portálja még megelőzi az EgészségAblakot, az applikáció erőssége a letöltés utáni konverzió - kisebb bázisról indul, de a letöltők döntő többségét aktív használóvá tudja alakítani. A mobiltelefonon bármikor könnyen elérhető applikációt letöltők körét vizsgálva kijelenthető, hogy 91% használja is azt: 57% rendszeresen, 35% alkalmanként, vagyis a letöltők többsége igénybe is veszi az alkalmazás által kínált szolgáltatásokat. Érdemes kiemelni, hogy azon megkérdezettek négyötöde, akiknek az alkalmazás le volt töltve a mobiljára, az elmúlt fél évben is megnyitotta azt. Ez egy olyan kormányzati applikáció esetében, ahol annak igénybevétele az egészségi állapottól, adott élethelyzettől függ, ez a retenciós mutató kiemelkedőnek számít (90 napos visszatérési arány > 25%.)
Három szolgáltatás - kaotikus viszonyrendszer
A kutatás egyik fókuszában a három platform kapcsolatának1 megítélése állt. Az eredmény elgondolkodtató: a megkérdezettek 62%-a nem tudta megítélni, hogy az EESZT Lakossági Portál, az EgészségAblak és az Egészségvonal összetartoznak-e, és egyötöde tudta helyesen megválaszolni, hogy ez a 3 szolgáltatás ugyanazon tájékoztató rendszer, a lakossági felhasználásra készített része.
Ez az adat kristálytiszta üzenetet hordoz: az egészségügyi digitális ökoszisztéma-jelleg nem érzékelhető a felhasználók számára, a szolgáltatások nem „beszélnek" egymással a lakosság fejében.
1Kérdés: Az alábbi egészségügyi digitális szolgáltatások kapcsán az Ön megítélése szerint mely állítás a leginkább igaz? N= 1 315
Digitális irattártól az aktív ellátásszervezésig – a platformok használata és ennek korlátjai
Annak érdekében, hogy megértsük, mire használják ezeket a portálokat a magyarok, megvizsgáltuk azt is, milyen esetekben fordulnak az egyes szolgáltatások felé, mire is használják azokat.
Összességében azt tapasztaltuk, hogy az EESZT Lakossági Portál és az EgészségAblak a gyakorlatban passzív dokumentumtárként működik – a felhasználók többsége leletek visszakeresésére és receptek megtekintésére használja ezeket, míg az aktív ellátásszervező funkciók (időpontfoglalás, jogosultságkezelés, ügyeleti kereső) csak töredékük mindennapjaiba épültek be. Ezzel szemben az Egészségvonal által biztosított információs megoldásokat elsősorban időpontfoglalások miatt keresik a megkérdezettek.
Az alábbi részletes, az egyes platformokat külön-külön vizsgáló elemzések célzott betekintést biztosítanak a megoldások valós felhasználását illetően.
EESZT Lakossági Portál – a passzív dokumentumtár
Az EESZT Lakossági Portált aktívan használók elsősorban dokumentumkezelésre veszik igénybe: kiemelkedően vezet az ellátási dokumentumok megtekintése és letöltése funkció, ehhez szorosan kapcsolódik az eRecept és eBeutalók kezelése. A használók mintegy kétharmada keresésre is használja az EESZT Lakossági Portált, a múltbeli ellátások dokumentációit, azokra vonatkozó adatokat itt követik le. Ehhez képest lemaradásban van a saját egészségi alapadatok megtekintése (eProfil), és minden tizedik EESZT-használó él a meghatalmazások, hozzáférések beállításának lehetőségével.
A Portált használók körében érdekes generációs szegmentáció alakul ki: a rendszeres használat jellemzően a most 40–59 évesek, az X generáció és a digitálisan nagyon affinis szegmens körében a legmagasabb. A 60 év feletti korosztály, a Baby boomerek esetében a központi rendszerekhez kötött digitális beléptetés jelent akadályt, míg a Z generáció esetén a releváns egészségügyi események (leletek, receptek) kisebb száma csökkentheti a használati motivációt, ami persze rendben is van.
A felmérésben az egyes platformok értékeléséhez szabad szöveges válaszadásra is volt lehetőség. Az EESZT Lakossági Portál használhatóságára vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján néhány visszatérő használati probléma rajzolódott ki:
A nem felhasználóbarát felület kialakítása (UX): nehéz az eligazodás. Ahogyan írták „Legyen egyszerűbb, érthetőbb és átláthatóbb.”
Kereshetőség: a szabadszavas gyorskereső hiánya mellett voltak, akik az orvosi terminológiájú keresés nehézségeit emelték ki.
A felületre való bejelentkezés nehézkessége - DÁP/Ügyfélkapu+ autentikáció használata kapcsán többen is kérték az egyszerűsített hozzáférést.
Időpontfoglalással kapcsolatos nehézségek: az ezen funkcióhoz kapcsolódó kritikai észrevételek az érthetőségre, a naprakészségre, valamint a publikált időpontok szűkösségére, a keresés földrajzi vagy orvos alapon való szűkítés lehetőségének hiányára hegyeződtek ki. Ahogy egy érintett is megfogalmazta: „Az intézmények nevének felsorolása semmitmondó, területi alapon szűrhetőnek kéne lenni, a távolsági körzet beállításával”
Meghatalmazások kezelése, a családtagoknak adható meghatalmazások, illetve a felhasználóváltás is gyakran felmerült, mint kezelendő kérdés.
Leletek bővítése képalkotó, illetve múltbeli ellátási dokumentumokkal: többen hiányolják a röntgen-, CT- és MRI-felvételek megjelenítését a rendszerben, és sokan üdvözölnék a 2017 előtti ellátási dokumentumokhoz való digitális hozzáférés lehetőségét is.
EgészségAblak applikáció – aktív támogató az ellátásszervezésben
Az EgészségAblak használói körében a top 3 funkció szinte azonos az EESZT-nél látott mintázattal: egészségügyi dokumentumok megtekintése (71%), eRecept (68%) és eBeutalók (57%) – vagyis a „passzív dokumentumtár" jelleg ennél a megoldásnál is dominál. A lényeges különbség azonban az, hogy az EgészségAblakban az időpontfoglalás / lemondás (53%) már a negyedik leggyakoribb funkció, lehagyva ezzel a többi kínált statikus funkciót. Ez arra utal, hogy a mobilapp felülete már jobban ösztönzi, támogatja az aktív ellátásszervezést.
Az ábra alsó harmadában főként tájékozódást segítő funkciók láthatók, amelyek erősítik az applikáció „zsebben hordható egészségügyi asszisztens” szerepét. Ezeknek jellemzően nincsen az EESZT lakossági webes felületén közvetlen megfelelője. Ide tartozik többek között: a háziorvos elérhetőségeinek megtekintése, a lefoglalt időpontok naptárnézete, a TAJ-szám érvényességének és a TB-jogviszony státuszának ellenőrzése, valamint a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információk elérése.
A rangsor végén álló funkciók – az ügyeleti ellátás keresése (15%), a gyógyszertár-keresés (14%), az egészségügyi kérdések (12%) és a várandósgondozás (5%) – azt mutatják, hogy a speciális élethelyzetekre szabott modulok használati mértéke még alacsony.
Összességében elmondható, hogy míg az EESZT Lakossági Portálja szinte kizárólag „iratszekrény", az EgészségAblak ugyanezt a dokumentumkezelő alapot kiegészíti egy aktívabb szolgáltatás- és információkereső funkciócsoporttal – de a használat súlypontja mindkét platformon az ellátási dokumentumok, leletek és receptek passzív visszakeresésén van.
Az applikációt nem használók közel kétharmadának nincsen igénye ilyen jellegű megoldásra, mivel 31%-uk máshogy intézi az egészségüggyel kapcsolatos ügyeit, míg 30% úgy érzi, nincs rá szüksége a mindennapokban. Ez utóbbi nem használó rétegben kiemelkedő a fiatal generáció jelenléte, ami az aktív betegségmenedzsment hiánya miatt érthető is. Másoknál a használati korlátok részben átfednek az EESZT Lakossági Portálnál már megismert problémakörökkel: itt is nehézségként említették a belépéshez kapcsolódó korlátokat (DÁP-alkalmazás hiánya (16%), bonyolultnak érzett belépés (6%)), illetve a platform jellegéből adódóan nem elhanyagolható a mérhető mobilapplikáció-ellenesség (9%) is.
Ugyanakkor az applikációt még nem használók konverziója sem lehetetlen – bár 30%-uk teljesen elzárkózik a mobilos megoldástól: az időpontfoglalás, a dokumentumok, receptek vagy vizsgálati időpontok megtekintése vonzó funkció csakúgy, mint a szűrővizsgálatokkal vagy terhesgondozással kapcsolatos megoldások megismerése. Itt jellemzően a fiatalabb, az ellátásban jelenleg még kevésbé érintett korosztály megnyerése lehet a cél.
A szabadszöveges visszajelzés kapcsán itt jóval kevesebb válasz érkezett, de az applikáció esetében is az EESZT-nél már jelzett időpontfoglalással kapcsolatos problémák tértek vissza (naprakész adatok, területi szűrés, orvosválasztás). Emellett többen javasolták, hogy a mobilapp legyen alkalmas gyógyszertári azonosításra és az ellátórendszerrel való közvetlen kommunikációra is.
Egészségvonal – hasznos és hiteles tudásbázis, erősen limitált használattal
Külön vizsgálva az Egészségvonalhoz tartozó 1812-es telefonszámot és a weboldalt az alábbi használati gyakorlat rajzolódik ki:
A 1812-es éjjel-nappal hívható vonalat a megkérdezettek majdnem fele (47%) szakrendelésre történő időpontfoglalásra használja. Meglepő, hogy az időpontfoglalás ilyen magasan vezet, mivel ez arra utal, hogy a digitális időpontfoglalás nehézségei (bonyolult felület, nem optimalizált kijelző, alacsony digitális kompetencia) miatt sokan „visszamenekülnek" a rég bevált, biztos, telefonos megoldáshoz.
Az időpontfoglalást szorosan követi a sürgősségi, ügyeleti ellátásokba történő irányításra vonatkozó kérés – „hova menjek?” (38%), és a tünetek értelmezésére, az állapot súlyosságára, a beavatkozás sürgősségének megítélésére vonatkozó kérdések (17%). Ugyanennyien kíváncsiak a rendelők, ellátások elérhetőségére, és azok is a központi telefonszámot hívják, akik elakadtak az EESZT-alapú megoldások kezelésében (eRecept, gyógyszerkiváltás: 7%).
Az ügyfélszolgálat munkáját a hívók többsége meglehetősen pozitívan értékelte: 10-es skálán az ügyintézővel folytatott beszélgetések alapján az élőszavas szolgáltatás értékelése kiemelkedő eredményeket hozott: 8,6 átlagos értéket ért el az ügyintéző felkészültsége, szakmai hozzáértése csakúgy, mint a segítőkészsége, mely alig maradt el a tájékoztatás érthetőségére adott 8,5 átlagos pontszámtól. A kapott válaszokat gyorsaság, megbízhatóság és szakmai relevancia szempontjából szintén 8 pont feletti értékkel minősítették. Ettől csak az Egészségvonal elérhetősége (7,8) és a menürendszer és kezelhetőség (7,7) kapott alacsonyabb értékelést.
A megkérdezettek 90%-a, aki „még soha nem hívta az Egészségvonalat", potenciális használói bázisa lehet a szolgáltatásnak. Az elemzésből kirajzolódik, hogy a nem-használat mögött nem bizalomhiány áll. Ezt csak a válaszadók 1%-a jelölte indokként. Sokkal jelentősebbnek bizonyul három másik, egymást erősítő tényező:
Észlelt szükséglet hiánya (51%): a válaszadók több mint fele egyszerűen úgy érzi, nem került még olyan helyzetbe, amelyben az 1812-t hívta volna. Ez nem elutasítás – inkább azt jelzi, hogy a szolgáltatás nem ismertsége miatt, mint releváns opció nem épült be abba az „eszköztárba", melyhez nyúlhatunk egy egészségügyi kérdés felmerülésekor.
Az Egészségvonal szerepének, funkciójának nem-ismerete: a nem használók 28%-a bevallottan nem tudja, mire való a szám.
A digitális alternatívák kiszorító hatása: a nem használók több mint egyötöde (összesen 22%) inkább fordul a Google és a mesterséges intelligencia kínálta azonnali, ingyenes digitális keresés felé. (Ha ide soroljuk a „más forrásból tájékozódom" válaszokat (13%) is, akkor a digitális információszerzési szokások összesen a válaszadók egyharmadánál játszanak közre.)
Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a válaszadók 8%-a nem szeret telefonálni, így nem ezt választja. Ezzel összecseng, hogy itt is és a digitális alternatívát választók között is jellemző a fiatalabb korosztály felülreprezentáltsága, amely inkább írásban kommunikál, semmint telefonál.
Felmerül a kérdés, mi ösztönözné a lakosságot arra, hogy szükség esetén a 1812-es Egészségvonalhoz forduljon. A válaszok alapján elsősorban az növelné a használati hajlandóságot, ha világosabbá válna a szolgáltatás funkciója és szerepe (25%), ha erősebb lenne a gyors és megbízható segítségnyújtásba vetett bizalom (24%), illetve ha a felhasználók olyan konkrét egészségügyi helyzetbe kerülnének, amely azonnali támogatást igényel (20%). Mindez egyértelműen arra utal, hogy a platform szélesebb körű használatához célzott kommunikációs és edukációs erősítésre van szükség.
Míg a 1812-es telefonszám mögött élőhangos segítség áll, az Egészségvonal webes felülete (egeszsegvonal.gov.hu) az önálló tájékozódást teszi lehetővé. A felmérés alapján ennek a csatornának az eredményei még a telefonos központi platformnál is visszafogottabbak. A weboldalt felkeresők azt elsősorban időpontfoglalásra (31%), EESZT-/EgészségAblak-használathoz kapcsolódó segítségkérésre (23%), valamint az ügyeleti ellátóhely keresésére és a rendelők elérhetőségének ellenőrzésére (22-23%) használják.
Tekintettel arra, hogy az e-recepttel és gyógyszerkiváltással kapcsolatos tájékozódás is megjelenik a használati célok között (22%) – a weboldal mintegy „digitális kísérő" szerepet tölt be az EESZT-környezet nehézségeinél.
Hasonlóan a 1812 eredményeihez, az oldalt nem látogatók indoka a konkrét szükséglet hiánya (39%), illetve hogy nem tudják, pontosan, mire használható a felület (33%). A „más forrásból tájékozódom" (18%) és a „Google-ben egyszerűbb volt" (10%) válaszok pedig azt mutatják, hogy a weboldal funkcionálisan versenyben van az általános keresőkkel – méghozzá hátrányból indulva.
Aki használta a weboldalt, jellemzően elégedett vele: az információk naprakészsége, relevanciája és a szolgáltatás elérhetősége terén a használók közel 55-60%-a adott 8-as vagy afölötti pontszámot (10-es skálán). Markánsabban gyengébb eredményeket ért el ugyanakkor az oldalon való navigáció és a menürendszer átláthatósága.
Összességében kijelenthető, hogy az Egészségvonal weboldala bár hiteles, de alig használt tudásforrás: akik használják, általában elégedettek az információk minőségével; ám a platform alacsony ismertsége, a tisztázatlan funkcionális profil és az elavultnak érzékelt felhasználói felület együttesen gátat szabnak a szélesebb körű elterjedésnek.
Szakmai hitelességből jeles
Az adatok alapján mindhárom vizsgált digitális egészségügyi platformot a használóik megbízható és hiteles forrásnak tartják, de eltérő mértékben. Az EgészségAblak végzett a legjobban mindkét mutatón – az aktív felhasználók nemcsak megbíznak benne, hanem aktívan tovább is ajánlják környezetüknek. A szolgáltatások nettó ajánlási mutatója (NPS – Net Promoter Score) mérésekor elért +66 érték nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő egy kormányzati egészségügyi applikáció esetében.
NPS skála: *-100–0 gyenge, 0–20 fejlesztendő, 20–50 jó, 50–70 kifejezetten erős, 70+ kiváló
Az egyes digitális portálok ajánlási és megbízhatósági mutatói a felmérés alapján
Az EESZT szintén erős ajánlási értéket produkál (+55), ami azt mutatja, hogy bár a felhasználói élmény kritikákat kap (navigáció, belépés), a szolgáltatás alapértéke – „itt vannak a leleteim és receptjeim" – önmagában elég erős motivátor az ajánláshoz. Az Egészségvonal két csatornája közül a 1812-es telefon (+32) meglepő módon erősebb, mint a weboldal (+30) – ami arra utal, hogy aki ténylegesen hívta a szolgáltatást és emberi segítséget kapott, az elégedettebb volt, mint aki „csak" böngészte a weboldalt.
Az EESZT és az EgészségAblak erős bizalmi bázist épített ki: a felhasználók túlnyomó része (82%+ a 7–10-es sávban) szakmailag hitelesnek tartja az ott megjelenő adatokat – ami logikus, hiszen hivatalos egészségügyi dokumentumokról (leletek, receptek) van szó. Az Egészségvonal telefonos szolgáltatása e tekintetben is elmarad az EESZT-alapú megoldásoktól: itt a közvetlen emberi interakció minősége (várakozási idő, az operátor kompetenciája) az, ami erősebben polarizálja a véleményeket.
A magas megbízhatóság elsősorban az „orvosi dokumentum = hiteles" logikából fakad, nem pedig a felhasználói élményből – ezt a korábban ismertetett UX-kritikák egyértelműen alátámasztják. És bár a megbízhatóság és az NPS között erős a korreláció, de erre támaszkodni nem lehet egyértelműen. Jó példa erre az Egészségvonal weboldal, melynek megbízhatósági értéke (Top 3 box ~76%) viszonylag magas, NPS-e mégis visszafogottabb – ami azt jelzi, hogy a passzív bizalom még nem jelent aktív lelkesedést.
Legyen rend – egy márka – egy ökoszisztéma
Az egységes lakossági digitális egészségügyi rendszer víziója
A kutatás legfontosabb tanulsága egyértelmű: a három központi digitális egészségügyi szolgáltatás külön-külön erős, de a lakosság fejében nem alkot egységes rendszert. Az emberek közel kétharmada nem tudja megítélni, hogy ezek az eszközök összetartoznak-e, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Amíg ez így van, addig a bennük rejlő szinergiák rendszerszinten kihasználatlanok maradnak.
Egy brand, egy logika, egy élmény
A jövőkép alapja nem újabb platformok indítása, hanem a meglévő, bevált eszközök egyetlen, átlátható márka alá szervezése:
Az EESZT Lakossági Portál az egészségügyi adatok hiteles, teljes és könnyen kereshető tárháza.
Az EgészségAblak ennek mobilra optimalizált leképezése – a „zsebben hordott egészségügyi asszisztens”.
Az Egészségvonal pedig az élő, szakmailag megkérdőjelezhetetlen színvonalú emberi segítség, amely akkor áll rendelkezésre, amikor a digitális felületek által nyújtott szolgáltatások nem elégségesek vagy nem befogadhatóak.
A legsürgetőbb kérdés az, hogyan lehetne a lakosságnak szóló digitális egészségügyi szolgáltatásokat egy, a felhasználói igényekre épülő közös platformba szervezni. Egyetlen közös brand és egy transzparens szolgáltatási logika nemcsak a felhasználói élményt teszi érthetőbbé, hanem a kommunikációs és fejlesztési erőforrásokat is hatékonyabban csatornázza: egy márka felépítése, ismertségének és használatának növelése és fenntartása lényegesen kevesebb ráfordítást igényel, mint három külön megoldás párhuzamos támogatása.
Ne újat fejlesszünk, hanem használjuk azt, amiben már megbíznak!
A számok egyértelműen mutatják: a magyar digitális egészségügyi eszközök megbízhatósága kiemelkedő, az EgészségAblak konverziós ereje erős, az Egészségvonal szakmai színvonalának megítélése magas. Ez a bizalom nem véletlenül alakult ki – és ez az, amire érdemes építeni!
A jövőbeni szolgáltatásbővítések alapját nem új platformok létrehozása, hanem a már bizonyított, hiteles és a lakosság által elfogadott eszköztár kell, hogy képezze. A magas megbízhatóság és a mögöttes szakmai validáció lehetővé teszi, hogy a meglévő keretekbe olyan új szolgáltatásokat integráljunk, amelyek:
támogatják a lakosság egészségértését,
csökkentik az egészségi állapottal és ellátással kapcsolatos bizonytalanságot,
és megteremtik a közvetlen digitális kapcsolatot az állampolgár és az ellátórendszer között.
Az alap megvan – építsünk rá!
A megkérdezettek kétharmada már aktívan használja az EESZT Lakossági Portált. Az EgészségAblak letöltői 90% fölötti aktivitást mutatnak. Az Egészségvonal 1812-es szolgáltatási színvonalának megítélése magas. Ezek nem csupán biztató számok – ez egy működő alap, amelyre egy összefüggő, átlátható és mindenki számára befogadható ökoszisztéma építhető.
Mert a digitális egészségügy csak akkor teljesíti be ígéretét, ha nem csupán a technikailag magabiztos állampolgároknak szól – hanem mindenkinek.
Kapcsolat
