Újabb mérföldkő az uniós forrásokhoz vezető úton: az Országgyűlés elé került az RRF-vállalásokat teljesítő adócsomag

Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok adózása esetében jelentős szja-szigorítás várható. A Javaslat érdemben alakítja át a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok személyi jövedelemadózási szabályait. Ennek részleteit egy külön hírlevélben foglaltuk össze: Szigorúbb szabályok és kötelező NAV-vizsgálatok jöhetnek a családi alapítványok és a bizalmi vagyonkezelések esetén

A szén-dioxid kvóta adó a bevezetésének időpontjára (2023. október 7.) visszamenőleges hatállyal megszűnik, amely összhangban van az Európai Unió Bíróságának 2026 áprilisában hozott azon döntésével, hogy a CO2 kvóta adó sérti az uniós jogot. 

A Javaslat egyúttal rendelkezik a korábban megfizetett szén-dioxid kvóta adó és a kapcsolódó kamatok visszaigényléséről is, amelyet az adózók a hatálybalépést követő 90 napon belül benyújtott kérelem alapján kérhetnek vissza az adóhatóságtól.

A visszaigénylési kérelmet az adózó akkor jogosult előterjeszteni, ha a szén-dioxid kvóta adóval és annak kamataival összefüggő követelését más úton nem érvényesítette, a kamat összegét a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékében határozzák meg. 

A Javaslat a szén-dioxid kvóta adó kivezetésével párhuzamosan a duplájára emeli a környezetterhelési (levegőterhelési) díj mértékét. Az intézkedés indokolása szerint a módosítás célja továbbra is a „szennyező fizet” elvének érvényesítése és a kibocsátások csökkentésének, a tisztább technológiák alkalmazásának ösztönzése.

A jogalkotó megszünteti a növekedési adóhitel intézményét, ugyanakkor a már vállalt fizetési kötelezettségek a jelenlegi szabályok szerint teljesíthetők, és a kedvezményezett beruházási érték is csak a 2027. január 1. előtt esedékes növekedési adóhitel összegét csökkentheti. 

A Javaslat kivezeti továbbá a műemlék ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezményeket (utoljára a 2026-os adóévben érvényesíthetők), valamint a KEKVA-khoz köthető kedvezmények is megszűnnek 2027. január 1-jével – kivéve a KEKVA fenntartásában működő egyetemek támogatása kapcsán nyújtott 300%-os adóalap-kedvezményt, amely utoljára a 2027-es adóévben vehető igénybe. A KEKVA-kedvezmény az energiaellátók jövedelemadójából is kikerül.

Az RRF-kötelezettségek teljesítése érdekében megszűnik az adó hatálybalépését követő szétválás, kiválás vagy eszközátadás során kapcsolt vállalkozási viszonyba került adózók árbevétel-összeszámítási kötelezettsége, amelyet már a 2026-os adóévtől sem kell alkalmazni.

A Javaslat jogharmonizációs intézkedéseket tartalmaz, melyeket az Európai Bizottság azon döntése tett szükségessé, hogy 2026. július 1-jén megszűnt a legfeljebb 150 EUR belső értékű áruk vámmentessége, és ezen árukra tételenként 3 EUR egységvámot kell fizetni. 

A tervezet ezzel összhangban megszünteti a 10 EUR alatti vám és általános forgalmi adó összegek tekintetében biztosított fizetési könnyítéseket, tehát ezeket az összegeket a jövőben meg kell fizetni, illetve visszatérítésre okot adó helyzetben azokat vissza kell fizetni. 

Az e-kereskedelmet jelentősen befolyásoló intézkedésről 2026. június 18-i hírlevelünkben olvashat további információkat. 

Az általános forgalmi adó tekintetében a Javaslat a belföldi összesítő nyilatkozat szabályait érinti. A Pénzügyminisztérium korábbi, a kormányzati oldalon is közzétett tájékoztatásával összhangban jogszabályi szinten is megerősítették, hogy az M-lapokra vonatkozó, részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség – melynek tervezett hatályba léptetési dátuma 2026. július 1-je volt – végül nem lesz bevezetve. Így a befogadott számlák teljes összege mellett továbbra sem kell adómértékenként külön feltüntetni a levonásba helyezett adóalapot és adóösszeget.

A 2026. évi XXXII. törvény a különadót 2027-re is kiterjeszti, ugyanakkor a világpiaci árkülönbözet pozitív részére sávos adómértéket vezet be, ami fajlagosan csökkenti az érintett vállalkozások adóterhét. Az új szabályokat első ízben a 2026. augusztusi kötelezettségekre kell alkalmazni.

• Az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó megszűnik, a települési adó kivetésének lehetősége is megszűnik, a törvénymódosítási javaslat szövegezése alapján bizonytalan azonban, hogy az érintett önkormányzatoknak milyen kötelezettsége keletkezik a már bevezetett települési adókkal kapcsolatban.

• A NAV elnöke a jövőben – a 2016 előtti modellhez hasonlóan – közigazgatási-szakmai vezetőként látja el feladatait, és a tisztség nem kapcsolódik államtitkári jogálláshoz.

• A Javaslat törvényi szinten rögzíti az idegenforgalmiadó-mentességet, amelyet korábban veszélyhelyzeti kormányrendelet biztosított az Ukrajnából menekült személyek számára.

• A Javaslat a helyi iparűzési adóban új előlegfizetési szabályokat vezet be a 2024-től alkalmazható társasági jogi jogintézményhez, a leváláshoz kapcsolódóan.