A PwC Women in Work indexe a nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladást méri a munkahelyen 33 OECD-országban. Az Index öt mutatót tartalmaz, amelyek a nemek közötti egyenlőség különböző aspektusait értékelik a munkaerőpiacon. Bár az elmúlt évtizedben valamennyi ország előrelépést tudott felmutatni, az elemzés rávilágít arra, hogy a munkahelyeken ma is tartós a nemek közötti szakadék. 2011 óta az átlagos indexpontszám az OECD-ben 56,3-ról 2023-ra 69,0-re nőtt, 2022-höz képest a javulás nagy részét a nők részvételi arányának 72,1%-ról 72,7%-ra történő növekedése, valamint a bérszakadék 13,5%-ról 13,1%-ra való csökkenése okozta.
A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban.
Hacsak nem gyorsítja fel a folyamatokat az EU Pay Transparency direktívája, mellyel új időszámítás kezdődik az Unióban 2026-tól. A rendelet ugyanis az átlátható bérstruktúra mellett számos egyéb kötelezettséget - kezdve a toborzástól a tehetségmenedzsmenten át a kompenzációs stratégiáig - ír elő a munkáltatóknak jövő évtől azzal a céllal, hogy csökkenjen a nemek közötti bérkülönbség, és a fizetési, valamint munkakör-értékelési rendszerek átláthatóságának növelésével elősegítse a munkahelyi egyenlőséget.
„Az igazságos bérezés és az egyenlő lehetőségek alapját az objektív, transzparens és jól kommunikált HR-folyamatok jelentik. Ennek előnyeit nemcsak a nők és hátrányos helyzetű csoportok, hanem az egész vállalat élvezi, elkötelezettebb és motiváltabb munkaerőt teremtve”
Az OECD-országok átlagpontszáma 2011 óta 13 ponttal, 69-re emelkedett, ami a női munkaerő megnövekedett részvételének és a nemek közötti bérszakadék szűkülésének köszönhető.
A PwC elemzése – különös tekintettel a nők részvételi arányának a termelékenység növekedésére gyakorolt hatására –, pozitív korrelációt azonosított a nők munkahelyi részvétele és az országok gazdasági teljesítménye között. Az OECD-országokban 2011 és 2023 között átlagosan 0,19 USD-vel növekedett a munkaóránkénti GDP, ami országonként évente átlagosan 4,5 milliárd dolláros GDP-növekedést jelentett.
Ha a munkahelyi nemek közötti teljes egyenlőség irányába való haladás a következő öt évben is ugyanilyen ütemben folytatódna, akkor 2030-ra a teljes termelékenységnövekedés elérheti az Egyesült Királyság GDP-jében mérve a 54,5 milliárd dollárt (43,5 milliárd GBP), az átlagos OECD-országok esetében a 31,6 milliárd dollárt, míg a G7-eknél átlagosan a 105,5 milliárd dollárt.
„A munkahelyi nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés közötti pozitív kapcsolat azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőségbe való befektetés nem csak a helyes, hanem gazdaságilag is a legjobb dolog. A nagyobb és sokszínűbb munkaerő előnyei közvetlenül a GDP-növekedésben realizálódnak, ahogyan gazdagítják a vállalati sokszínűséget, valamint az általános jövedelmi bázist is”
Izland vezeti a rangsort, három helyet lépett előre 2022-höz képest. Kimagasló teljesítményét a bérszakadék javulása, valamint a női munkanélküliségi ráta és a nők teljes munkaidős foglalkoztatási rátája magyarázza. Az OECD-n belül Izlandon a legmagasabb a nők munkaerőpiaci részvételi aránya (83,7%).
A második Új-Zéland, harmadik Luxemburg, majd következik Svédország és Szlovénia. Az első öt helyen ugyanazok az országok osztoznak, mint előző évben, csak a sorrend változott.
Magyarország a 16. helyen szerepel, a régióból Szlovénia mellett megelőzi Lengyelország (11.) és Észtország (14.).
Skócia második éve az Egyesült Királyság (18.) legjobban teljesítő régiója.
Chile, Korea és Mexikó végzett az index végén, de mindhárom ország javított általános indexpontszámán: Koreában és Mexikóban a női munkanélküliségi ráta, Chilében a részvételi arány különbségének javulása révén.
Az Ír Köztársaság minden mutatóban hatalmasat lépett előre, és az OECD-ben a legnagyobb éves javulást érte el: a 2022-es 12. helyről 2023-ra a 6. helyre jött föl, és a bérkülönbség itt 6,7%-ról 3,7%-ra csökkent.
„Magyarország az OECD-országok listájában három éve közel azonos helyen végez (15., illetve 16. helyezés), de ha a részleteket nézzük, akkor láthatjuk, hogy bizonyos mutatók erősödtek, például csökkent a nők és férfiak munkaerőpiaci részvételi arányának különbsége, 9,5%-ról 8,9%-re; bizonyos mutatók viszont sajnos gyengültek: enyhén nőtt a bérszakadék (16,1%-ról 16,3%-ra), valamint a munkanélküliségi ráta is (3,5%-ról 4,2%-re)”
A szakember hozzátette: „A magyar nők munkaerőpiaci helyzetének alakulását a jövőben a Pay Transparency direktíva mellett a nemrég bejelentett többgyerekes anyák adómentessége is pozitívan befolyásolhatja hosszú távon, hiszen motiváló erővel bírhat a nők munkavállalására, és támogathatja a szülők közötti nagyobb egyensúly megteremtését is.”
Módszertan:
A Women in Work indexet alkotó öt mutató: női részvételi arány, részvételi arány különbség, női munkanélküliségi ráta, női teljes munkaidős foglalkoztatási arány, nemek közötti bérszakadék. A felmérésben 2023-as, a közzététel időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb éves adatokat használtunk, mivel az összes mutató és ország esetében az éves adatok elérhetősége korlátozott. Valamennyi pénzben kifejezett érték 2023-as árakon értendő. A teljes Women In Work Index itt érhető el.
A PwC-ről:
A PwC tagvállalatok a világ 149 országában jelenlévő PwC-hálózat tagjai, amely mintegy 370 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu.
Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon olvashatja.
Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
© 2025 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.