Új saját források bevezetését tervezi az Európai Unió, és egy EU-szintű vállalati adót is kivetne

Az ambiciózus költségvetési terv összege közel 2 billió euró (ami a 2028 és 2034 közötti időszakban az EU bruttó nemzeti jövedelmének átlagosan 1,26%-át teszi majd ki) és célja, hogy Európa számára egy hosszú távú beruházásokat lehetővé tevő pénzügyi keretet biztosítson. 

A költségvetési terv része egy új, 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alap létrehozása, amely a Letta- és Draghi-jelentések ajánlásai alapján stratégiai technológiákba történő beruházásokat szolgál majd. Az új alapból 131 milliárd eurót különítenének el a védelem, a biztonság és az űrkutatás területére irányuló beruházások támogatására. Az új költségvetési terv (részbeni) finanszírozása érdekében a Bizottság javasolja a meglévő saját források bővítését, valamint egy új saját forrás, a fent említett CORE létrehozását.

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó, saját forrásokról szóló tájékoztató 5 új költségvetési forrást említ, melyek közé tartozna egy „e-hulladék díj”, amit a be nem gyűjtött elektronikai eszközök után kellene fizetni, valamint a TEDOR (Tobacco Excise Duty Own Resource, Dohánytermék Jövedékiadó Alapú Saját Forrás), amely a feldolgozott dohánytermékekre és dohányzáshoz kapcsolódó termékekre vonatkozóan harmonizált, minimum jövedéki adómértékek bevezetését jelentené.

A csomag a korábbi saját forrásokra vonatkozó javaslatok egyes elemeit is módosítja, és azokat újként említi. Ide tartozik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (ETS) származó árverési bevételek százalékos arányának módosításából, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) keretében az importált szén-dioxid-intenzív termékek után fizetett tanúsítványokból származó bevételekre alkalmazott hozzájárulási (lehívási) kulcs módosításából eredő többletbevétel. 

A javaslat emellett aktualizálja a jelenlegi saját forrásokat is, például módosítja a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladékokból származó forrás, és a tradicionális saját források esetén a tagállamok hozzájárulási (lehívási) kulcsát (amely meghatározza a tagállamok beszedési költségeinek fedezésére fordítható pénzügyi keretet).

Fontos kiemelni, hogy a Bizottság úgy döntött, nem vezeti be az egész EU-ra kiterjedő digitális szolgáltatási adót (bloc-wide digital services tax, DST). Az eredeti megfontolások ellenére – figyelembe véve az Egyesült Államok fokozódó kereskedelmi nyomását és Kanada közelmúltbeli DST-visszavonási bejelentését – a javaslat elveti a nagy technológiai vállalatokra vonatkozó, egész Európára kiterjedő adó bevezetését.

A költségvetési terv szerint az 5. új saját forrás a CORE, amelynek célja annak biztosítása, hogy „a vállalati szektor, amely a világ legnagyobb egységes piacán működik több mint 450 millió fogyasztóval, hozzájáruljon az EU költségvetésének finanszírozásához.” A CORE azokra az EU-s vállalatokra, valamint azokra a harmadik országbeli cégekre vonatkozna, amelyek állandó telephellyel rendelkeznek az EU-ban, és éves nettó árbevételük meghaladja a 100 millió eurót. A CORE-t egy éves, átalányösszegű hozzájárulásként vezetnék be, és a vállalatok nettó árbevétele alapján differenciálnának. A tervek szerint az intézkedés évente 6,8 milliárd euró bevételt jelentene az EU számára, amelynek beszedése a tagállamok adóhatóságainak feladata lesz. A kis- és középvállalkozások, kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek és nonprofit szervezetek nem tartoznak majd a CORE hatálya alá.

A vállalatok éves átalányösszegű hozzájárulását az alábbi táblázat alapján határozzák meg: 

A költségvetési tervezet elfogadására vonatkozó tárgyalások várhatóan hosszadalmasak és összetettek lesznek. A nettó befizető országok valószínűleg ellenezni fogják a költségvetés 2 billió euróra történő emelését, Németország már el is utasította a javaslatot. A költségvetés elfogadásához és bármely új adó kivetéséhez az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, ami megnehezíti a megállapodás elérését. Politikai szempontból az EU-szintű DST (digitális szolgáltatási adó) elvetése arra utal, hogy a tagállamok közötti egyhangú döntés továbbra is nehezen érhető el. Ugyanakkor az Egyesült Államok kereskedelmi intézkedései által gyakorolt egyre nagyobb nyomás miatt az EU-nak kevés mozgástere marad, és kénytelen lesz hatékonyságnövelő intézkedéseket bevezetni versenyképességének megtartása érdekében.