Tax & Legal Alert | PwC Magyarország

Halasztott adó – Ne maradjon ki a számviteli politikából sem!

image-hero
  • 5 minute read
  • November 07, 2025

A 2023-ban induló üzleti évektől új lehetőség nyílt a magyar számvitelben: az egyedi beszámolóban is kimutathatóvá vált a halasztott adó. Ennek alkalmazása jelentős hatással lehet a vállalkozás pénzügyi tervezésére és transzparenciájára, így a számviteli politikára is.  A halasztott adó célja az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti időbeli eltérések kezelése.

Halasztott adó akkor kerül kimutatásra, amikor a társasági adó számításához kapcsolódó módosító tételek átmeneti jellegűek, és a jövőben várhatóan ellentétes irányban hatnak az adóalapra. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévben elszámolt adóalap-korrekció a következő években visszafordul, így annak adóhatása időben eltolódik. A halasztott adó alkalmazásának kulcsa az átmeneti különbségek felismerése.  

Példák átmeneti különbségekre: 

  • Számviteli és a társasági adó törvény alapján számolt értékcsökkenés közötti különbözet;

  • Vevői követelésekre elszámolt értékvesztés; 

  • Céltartalékok képzése;

  • Fejlesztési tartalék felhasználása; 

  • Korábbi évek elhatárolt veszteségei;

  • Adókedvezmények. 

Hogyan érdemes dönteni a halasztott adó alkalmazásáról?

A halasztott adó alkalmazása nem kötelező, hanem egy tudatos számvitel-politikai döntés, amelyet a vállalkozásnak saját helyzetéhez és céljaihoz igazítva kell meghoznia. Az alábbi lépések segítenek a döntési folyamatban:

1. Előnyök mérlegelése

  • Vizsgáljuk meg, hogy a halasztott adó alkalmazása előnyös-e a vállalkozás számára. A döntéshozatal során különösen vegyük figyelembe a GloBE szabályokat, itt ugyanis különösen fontos, hogy a halasztottadó-egyenlegek milyen tételhez kapcsolódnak és mikor keletkeztek.

  • Gondoljuk át, mikor és milyen körülmények között jelent gazdasági előnyt, hiszen az optimális időzítés vállalkozásonként eltérő lehet. (Például a globális minimumadóban többek között lényeges, hogy az átmeneti különbözetek mozgása kapcsán mik a várakozások a jövőre tekintettel.)

  • A halasztott adó alkalmazása hoz-e adminisztratív előnyt az anyavállalat felé történő riportálások esetében. (Például a halasztott adó egyedi beszámolóban megjelenített és a konszolidáció céljából jelentett összege megegyezne, ezáltal csökken az egyedi könyvelés és a csoport felé jelentett adatok közötti eltérések száma)

2. Döntés meghozatala

Ha a vállalkozás a halasztott adó alkalmazása mellett dönt, frissíteni kell a számviteli politikát. A döntés során az alábbi lépésekre érdemes figyelmet fordítani: 

  • Az alkalmazás időpontjának meghatározása;

  • A döntés írásos rögzítése a számviteli politikában;

  • A gyakorlati alkalmazás előkészítése, mely magában foglalja a szükséges szakértelem megszerzését, az átmeneti különbségek azonosítását, a megfelelő analitikák kialakítását, a riportálási folyamatba való integrálást.

A halasztott adó alkalmazása nem kötelező, ugyanakkor ez az adminisztratív lépés lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy pénzügyi tudatosságukat és stratégiai tervezésüket erősítsék. Érdemes időt szánni a lehetőségek mérlegelésére és a számviteli politika frissítésére, hogy vállalkozása a lehető legnagyobb előnyt élvezze az új számviteli szabályozásból.

Amennyiben kérdése van, vagy segítséget igényel a halasztott adó alkalmazásával kapcsolatban, forduljon bizalommal a PwC szakértőihez.  

Bánlaki Csenge
Menedzser
Email: csenge.b.banlaki@pwc.com

Dunai Anna
Vezető menedzser
Email: anna.dunai@pwc.com

Lesko Konrád
Menedzser
Email: konrad.lesko@pwc.com

Kapcsolat

Szőke Cecília

Szőke Cecília

PR Vezető Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!