Az ESG térnyerése a kriptovaluták életében

Kriptovalutákkal általában nem az ESG (Environmental, Social, Governance) téma kapcsán találkozhatunk, sokkal inkább a gazdaságban betöltött szerepük kerül előtérbe – befektetői szempontból azonban érdemes a pénzügyi eredményen túlmutató hatásokra is figyelmet fordítani. Ahogy folyamatosan nő a globális, régiós és nemzeti szabályozói nyomás, elkerülhetetlen a környezetre, társadalomra és vállalatirányításra gyakorolt hatások vizsgálata. A kriptovaluták decentralizáltságával járó részleges vagy teljes anonimitás rendkívül megnehezíti a felelősök megnevezését a negatív externáliák mögött.

ESG szempontból a legszemléletesebb példaként a kriptovaluták bányászata említhető, amelynek magas energiaigénye tagadhatatlan, csakúgy, mint az abból származó nagymértékű szén-dioxid kibocsátás. Egy példát említve, a Bitcoin éves áramfogyasztása 2021.09.-2022.09. között ~100 TWh volt. Egy 2021-es becslés szerint pedig éves szinten 90 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe a bányászat során. Ez közel a duplája Magyarország 2021-es összes szén-dioxid kibocsátásának. Ezek tudatában egy dolog biztos: egy klímasemleges jövőben a kriptovaluták működésének újragondolása szükségessé válik.

Milyen környezeti és társadalmi károkat okozhat a kriptovaluta bányászat? Mi okozza a csillapíthatalan energiaéhséget? Minden kripto fenntarthatatlan, vagy léteznek már megoldások, amik ezeket a kihívásokat feloldják?  Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Modernkori bányászat – a kriptovalutákhoz köthető szén-dioxid kibocsátás eredete 

A kriptovalutákhoz köthető rendkívüli energiaigény az ún. bányászat eredménye. De mit is jelent ez pontosan? Ezzel a tevékenységgel legtöbbször a Bitcoin kapcsán találkozhatunk. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem a Bitcoin az egyetlen “mumus”, hanem minden olyan kriptovaluta, amelynek működése a Proof-of-Work (PoW) algoritmuson alapul (például Dogecoin, Litecoin). A teljesség igénye nélkül, a bányászat alatt a kriptovalutákkal folytatott tranzakciók adatblokkba írását, illetve jóváhagyást, hitelesítését értjük. Egy új blokk hozzáadása a lánchoz erőforrás-igényes feladat: a hálózat résztvevői versenyeznek egy összetett kriptográfiai feladvány megoldásában. Aki először megoldja ezt, az jutalomban részesül kriptovaluta formájában. A bányászathoz szükséges számítási feladatok elvégzése sok időt és energiát vesz igénybe, ami azon túl, hogy költséges, folyamatos hardver cserét is igényel. A kriptovaluták teljesen nyitott platformokon működnek, bárki csatlakozhat a bányászathoz, aki meg tud felelni a hardver-igényeknek. A PoW alapú valuták sajátossága ezeken kívül, hogy kínálatuk véges. A Bitcoin esetében ezért például minden 210 ezredik blokk után feleződik a bányászat során megszerezhető jutalom összege, ám a bányászati aktivitás ösztönzése érdekében a tranzakciók blokkokra való írásának komplexitása is csökken. Fontos figyelembe venni továbbá az árfolyam-ingadozás és a közvetett energiafogyasztás egyenesen arányos kapcsolatát is. Magas árfolyam mellett az energiaigény is fokozódik, jobban megéri bányászni, ám ellenkező esetben egészen mérsékelt is lehet.

Az árfolyam volatilitása miatt a bányászathoz köthető szén-dioxid kibocsátás is változó. Ezen kibocsátások riportálása egészen eltér a hagyományos karbonlábnyom kimutatásoktól a kriptovaluták decentralizált tulajdonsága miatt. Még a bányászathoz köthető szén-dioxid kibocsátás számítása egy megugorható akadály, nagyobb fejtörést okoz a kibocsátások személyekhez vagy vállalatokhoz kapcsolása. Ha nehéz is felelősöket találni, a GHG (Greenhouse Gas) Protokoll lehetőséget  biztosít rá. A GHG Protokoll a legelterjedtebb útmutató a világon a vállalati karbon kibocsátás kimutatásához. Az ilyen tőkebefektetések esetén – ahol a jelentést tevő vállalat nem rendelkezik pénzügyi felügyelettel, vagy jelentős befolyással a kibocsátást okozó tőke felett - az ajánlott megközelítés részesedés alapú. Ez annyit jelent, hogy a befektetők között részesedés alapon kerül elosztásra a szén-dioxid kibocsátás. Habár a kriptovaluták nem kezelhetők feketén-fehéren tőkebefektetésnek, legtöbb esetben befektetési értékük miatt vásárolják. 

Kína vs Texas – Bitcoin mint ellenség és mint barát

Ahogy a bevezetőben említettük, egy klímasemleges jövőben, jelenlegi formájában a PoW alap kriptovaluták fennmaradása kérdéses. Kína és Texas példáján keresztül könnyen látható kettő egészen különböző hozzáállás, ismét a Bitcoin kapcsán.

A tavalyi év közepén Kína radikális lépést tett a Bitcoin-bányászat ellen, gyakorlatilag betiltották a Bitcoinnal való kereskedést minden bank és fizetési felület számára. Ezáltal a bányászok nagy része úgy döntött, más országba telepítik át az eszközeiket – mely folyamatot “Nagy Bányász-vándorlásnak” neveztek el. Kína Bitcoin-bányászati piaci részesedése ezzel jelentősen csökkent, ami egyúttal jelentős energiafelhasználással és ebből adódóan szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel is járt. A probléma gyökere, hogy a bányászati tevékenység nem megszűnt, csak elköltözött. A célország pedig sok esetben Kazahsztán volt, ahol olcsó villamosenergia érhető el, aminek majdnem egészét fosszilis üzemanyagokból állítják elő. Így felmerül a kérdés, hogy környezeti szempontból mennyire volt jó döntés a radikális tiltás? A legintenzívebb bányászati tartományok közül van olyan, ahol a megtermelt villamosenergia több mint egyharmada megújuló forrásból származik. Ha erről az oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor nem történt más, mint megújuló energiafelhasználást cseréltek fosszilisra. Márpedig ennek pont az ellenkezőjére lenne szükség.

A Bitcoinról alkotott vélemény-skála másik végén Texas állam áll, szintén egy közkedvelt vándorló célpont. Texas két fontos tulajdonsággal bír, melyekből az egyik a bányászok, a másik pedig a környezet szempontjából vonzó. Egyrészt ebben az államban az egyik legalacsonyabb a villamosenergia ára, ami egy bányász esetében jelentős megtakarításokat jelent. Másrészt Texas élen jár a megújuló energiaforrások terén, 2021-ben a teljes energiafogyasztás 28%-át fedezte szél- és vízerőművek által generált villamosenergiával. Texas egyértelműen támogatja a kriptovalutákat, és az állam jövőjének szerves részeként terveznek velük. Amennyiben megfelelő szabályozási keretrendszert alakítanak ki és az energiaigényt fenntartható forrásból fedezik, ilyen formában könnyen lehet jövője a Bitcoinnak egy karbonsemleges világban is.

A kriptovaluták és a blockchain jövője – csillapítható energiaéhség

A fenntarthatósági kérdések vizsgálata során fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy a blockchain technológia és a kriptovaluták esetében ezek máshogyan értelmezhetők. A megkülönböztetés egy ismert iskolapélda alapján jól szemléltethető: minden kriptovaluta blockchain-re épül, de nem minden blockchain-hez tartozik kriptovaluta. A blockchain mögött álló ún. konszenzus mechanizmus, azaz a tranzakció jóváhagyási folyamat, amit érdemes ilyenkor górcső alá venni.

Mint ahogyan már az előző fejezetekben bemutattuk, a Proof-of-Work (PoW) jóváhagyásra épülő tokenek azok - mint például a Bitcoin is -, amik a legnagyobb ökológiai lábnyomot hagyhatják maguk után. Létezhet a tranzakciók validálására “ésszerűbb” megoldás is? Röviden: igen, és erre a legjobb példa a második legnagyobb kriptovaluta platform, az Ethereum által idén ősszel bevezett Proof-of-Stake (PoS) algoritmus. Ennek lényege, hogy nem a számítási kapcitásokkal kell versenyezni az adatblokkok hitelesítéséért, bányászásáért, hanem elegendő a hálózat egy-egy résztvevőjének az alaposságában megbízni, hogy a tranzakciót valóban helyesen hagyja jóvá. Persze ez csak az algoritmus egymondatos leegyszerűsítése, de már ebből is érződik a két megközelítés közötti óriási különbség. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az Ethereum ~78 TWh-ás éves fogyasztása az átállásnak köszönhetően ~0,0026 TWh-ra csökkent, ami 99%-os változást jelent. Az új kezdeményezések sora még nem ér itt véget, rengeteg egyéb olyan algoritmus van tesztelés alatt, ami szintén a PoW alapú rendszerek kiváltását segíthetik elő.

A blockchain egyik nagy hiányossága továbbá a skálázhatóság. Azaz, hogy az erőforrásigényes elfogadási folyamatok szigorú korlátok közé szorítják az egy másodperc alatt végrehajtható tranzakciók számát. Az áteresztőképesség növelésére a legtöbb ma létező megoldás azt a megközelítést alkalmazza, hogy a tranzakciókat feldarabolja, és csak a legfontosabb momentumokat tárolják on-chain, minden egyebet pedig a láncon kívül hajtanak végre. Ezzel egyrészt sokszorosára növelhető a tranzakciószám, másrészt jelentősen csökkenhet a tranzakciós költség és a feldolgozáshoz szükséges számítási kapacitás is, ami az energiafelhasználás szempontjából kritikus lehet.

Fontos látni továbbá, hogy a blockchain technológia kripton kívüli vállalati alkalmazásai egyáltalán nem produkálnak nagyobb energiafogyasztást a meglévő technológiáknál. Mivel általában privát, zárt hálózatokról beszélhetünk ilyen esetben, a bányászás által történő validáció szükségtelenné válik.

Társadalmi és vállalatirányítási aspektusok növekvő relevanciája

A befektetők és befektetési alapok leginkább a környezeti hatásokra koncentrálnak, de a közelmúlt eseményei rávilágítottak a Proof-of-Work alapú kriptovalutákhoz köthető társadalmi kockázatokra is. A bányászat lehetőséget biztosít arra, hogy az országok megkerüljenek olyan gazdasági szankciókat, melyeket a nemzetközi biztonság érdekében vetettek ki rájuk. Irán egy tökéletes példa, ahol gyors ütemben növelték a bányászati tevékenységüket, hogy ellensúlyozzák a csökkent olajexport okozta bevételkiesést. Emellett a bányászat növekvő népszerűsége, ezáltal növekvő hardver igénye egyre jelentősebben járul hozzá a globális chip hiányhoz. Ezen az irányon továbbhaladva (minimális spekulációval) még inkább lassul a laptopok, telefonok, tabletek gyártása, ami később befolyásolhatja az emberek otthoni munkavégzését. Pedig a home office mára a mindennapi életünk részévé vált.

A kriptovaluták vállalatirányítási aspektusánál ismét visszatér a decentralizált jellem, miszerint nincs egy megnevezhető entitás, mely kontrollálná azokat. Ami mindenképp említésre méltó, az adócsalásra adott lehetőség. Az éppen illetékes joghatóság szerint a kriptovalutákból származó bevételek adókötelesek lehetnek. Mivel egy adott kriptovaluta nem köthető földrajzilag egyik országhoz sem, ezért annak tulajdonosának saját döntése, hogy miként nyilatkozik tőkenyereségéről. Pontos statisztikát nehéz erről mutatni, mindenkinek a saját megítélésére bízzuk, melyik opció lehet a gyakoribb. Emellett sok más kérdés is felmerül a kriptovalutákkal kapcsolatban, ami kockázati faktor lehet: eredetük bizonyítása a tradicionális bankrendszer felé, valamint megfelelő könyvelésük cégek és magánszemélyek esetében is. Annyi bizonyos, hogy ezek a problémák mind a tisztázatlan szabályozási keretrendszerből adódnak, ám európai viszonylatban a MiCA (Markets in Crypto Asset) szabályozási csomag 2024-es tervezett jogerőre hozatalával jelentősen javulni fog.

A lehetséges szimbiózis

Egyértelműen fokozódik a kriptovaluták környezetre gyakorolt hatásának fontossága, ahogy azt az erről szóló tanulmányok száma is mutatja. Még a fókuszban a környezetünk van, nem feledkezhetünk meg a társadalmi és vállalatirányítási szempontokról sem, melyek hasonlóan egy felfelé ívelő népszerűségi pályán helyezkednek el. Egyelőre viszont a bányászathoz kötődő jelentős szén-dioxid kibocsátás a legforróbb téma. A kriptovaluta bányászat elterjedésével az energiafelhasználás és vele együtt a kibocsátás számok növekednek, ami kifejezetten hátrányos hatással van a karbonsemleges jövőképre. Azonban technolgógiai szempontból több megoldása is lehetséges ennek a probémakörnek. Fontos látni, hogy leginkább a PoW alapú kriptovaluták jelentik a legnagyobb fejtörést, illetve azt is, hogy a blockchain üzemeltetés nem jár feltétlenül óriási energia többlettel, illetve a technológia megannyi hasznos alkalmazási esete nem kérdőjelezhető meg. Más konszenzus algoritmusok alkalmazása, a tranzakciós áteresztőképesség bővítése csak a legfontosabb példák arra, hogy hogyan lehet az energiaigényt a mostani működéshez képest minimálisra csökkenteni. Emellett megfelelő szabályozási keretrendszerben és megújuló energiaforrásokra támaszkodva sokkal fenntarthatóbb formában működhetnek a kriptovaluták.

A kriptovaluták és az ESG között hasonlóság, hogy mindkét terület egészen új gondolkodásmódot igényel az érintettek részéről. Még egy közös pontjuk, hogy mindennapi életünk részei lesznek, legalább a közeljövőben. Ezért fontos, hogy mindkettőt megfelelő háttértudással közelítsük meg, hogy olyan együttélési konstrukciót találjunk kettejük között, mely fenntartható mind környezeti, mind gazdasági szempontból.

A cikk szerzői: Csörnök Dániel, Móczó Árpád