Skip to content Skip to footer
Keresés

Loading Results

Bonyolódik a fogyasztói szerződések szabályrendszere

28/10/21

Új szabályok érkeznek az áruk adásvételére és a digitális szolgáltatások nyújtására


Lényeges változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2022. január 1-jétől az áruk adásvételét és a digitális szolgáltatások nyújtását érintő fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban. Szakértőink kielemezték a vonatkozó kormányrendelet legfontosabb elemeit.

 

Az Európai Unió megerősíti a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtását

„A fogyasztói szerződéseket meghatározó jelenlegi szabályrendszer még olyan környezetben született meg, ahol a felek személyesen találkozhattak, megvizsgálhatták a szerződés tárgyát képező árut. Ma azonban már az adásvételi szerződések jelentős része internetes áruházakban bonyolódik, ahol erre nincs lehetőség, így a jelenlegi jogszabályi környezet jelentős átalakítása, korszerűsítése vált szükségessé. A fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme mellett ezt célozza az Európai Unió New Deal for Consumers programja, melynek keretében az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat is felülvizsgálták, módosították, illetve egységesítették. Ennek egyik eredményeként született meg a vonatkozó kormányrendelet Magyarországon is, ami 2022. január 1-jén lép majd hatályba”

– magyarázza Dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A rendeletet a hatálybalépését követően megkötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni, amennyiben azok tárgya digitális tartalom szolgáltatása, digitális szolgáltatás nyújtása vagy áruk adásvétele, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is. Kiemelendő, hogy valamennyi ingó áru adásvételére vonatkozni fog, tekintet nélkül azok új vagy használt jellegére, valamint értékére.

Az új rendelet beépül a hazai, bonyolult fogyasztóvédelmi normatömegbe. Amennyiben áruk adásvételére vonatkozó fogyasztói szerződést kötünk, az új jogszabályon kívül figyelemmel kell lennünk:

  • a polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint
  • a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet,
  • és kötelező jótállással érintett termékek esetén a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályaira is.

A rendelet kibővíti a szerződésszerű teljesítés polgári törvénykönyvben található feltételeit. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie többek közt:

  • a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek;
  • meg kell felelnie a fogyasztó elvárásainak;
  • rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval (ideértve az ügyfélszolgálati támogatást is);
  • és biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket is.

Kibővül a hat hónapos hibás teljesítési védelem

„Lényeges újdonság, hogy a rendelet kibővíti a polgári törvénykönyvben található, hat hónapos hibás teljesítési vélelmet is. Az új szabályok értelmében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában is fennállt”

– magyarázza Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Kibővülnek a kellékszavatossági igényekre vonatkozó szabályok is. A fogyasztó akkor is jogosult lesz az arányos árleszállításra vagy az adásvételi szerződés megszüntetésére, ha:

  • a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte ugyan, de nem biztosította saját költségére a kicserélt áru visszavételét;
  • ismételt hiba merült fel;
  • a teljesítés hibájának súlya ezt indokolttá teszi;
  • a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy nyilvánvaló, hogy nem fogja észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül szerződésszerűvé tenni azt.

Bár a fogyasztó kötelezettsége, hogy az árut a kijavítás vagy kicserélés érdekében a vállalkozás rendelkezésére bocsássa, az áru visszavételét a vállalkozásnak a saját költségére biztosítania kell. Abban az esetben pedig, ha a fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetése mellett dönt, a fogyasztónak vissza kell küldenie a vállalkozás részére az érintett árut. A visszaküldés költségét ilyenkor is a vállalkozás köteles viselni, emellett pedig haladéktalanul vissza kell térítenie a fogyasztó részére a vételárat is.

A rendelet lehetőséget biztosít a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre is, ha a gyártó a termék minőségével kapcsolatos vállalást tett.

Hangsúlyozandó, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandóak, ha a termék nem tartozik a kötelező jótállásról szóló rendelet hatálya alá – például ruhák, háztartási eszközök, könyvek esetében is.
 

Lényeges szabályok a jótállás körében

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: az új rendelet a jótállás körében is lényeges szabályokat tartalmaz. Előírja például, hogy a vállalkozásnak a jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. Fontos, hogy a nyilatkozat legyen egyértelmű, jól érthető; tartalmazza a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket, továbbá magyar nyelvű legyen. Ha pedig az átadott jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállási feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.

Új, érdemi kötelezettségek jelennek meg a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások vonatkozásában is, hívja fel a figyelmet Dr. Csenterics András. A rendelet egy összetett fogalomrendszert alkalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetben minősül egy áru digitális elemeket tartalmazónak - ilyen lehet pl. egy játékkonzol vagy egy okostelevízió -, illetve egy digitális szolgáltatás, például egy mobilapplikáció. Így a rendeletre felkészülendő az egyes piaci szereplők első teendője várhatóan az lesz, hogy az általuk kínált árukat vagy szolgáltatásokat elhelyezzék a rendelet által létrehozott új fogalomrendszerben, és amennyiben szükséges, alkalmazzák azokra az új szabályokat.

Csenterics András szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a rendelet széles körben határoz meg kivételeket olyan esetekre nézve, amikor ugyan a digitális elemeket tartalmazó áru vagy digitális szolgáltatás fogalmi elemei teljesülnek, azonban a rendelet mégsem alkalmazandó. Ide tartoznak többek között egyes speciális területek, mint például az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések, de ilyen kivétel az a fizikai adathordozó is, amely kizárólag digitális tartalom hordozására szolgál (például egy DVD-lemez).

Amennyiben azonban az adott áru vagy szolgáltatás egyik kivétel alá sem sorolható, a rendelet speciális szabályokat fogalmaz meg, amelyek kifejezetten az áru vagy szolgáltatás digitális jellegéből fakadnak. Így a vállalkozás többek között:

  • köteles lesz biztosítani a rendeltetésszerű használathoz szükséges frissítéseket,
  • egyes esetekben felelősség terheli majd az adott áru integrálásáért is a fogyasztó digitális környezetébe,
  • továbbá előzetes tájékoztatást kell nyújtania, amennyiben az adott áru, vagy szolgáltatás a fogyasztó észszerű elvárásaitól valamely jellemzőjében eltér.

Részletes szabályokat találunk arra vonatkozóan is, hogy egyáltalán mikor minősül egy digitális szolgáltatás a vállalkozás által teljesítettnek és hogyan kell azt nyújtani.

A hibás teljesítéssel kapcsolatos bizonyítási teher főszabály szerint a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások esetében is a vállalkozáson van és a felelősség alól csak sajátos, korlátozott körben mentheti ki magát.
 

Megjegyzés a szerkesztőknek

  1. Összefoglalónkban szakértőink azokat a lényegesebb újdonságokat elemezték, amelyeket a kormány 373/2021. (VI. 30.). számú rendeletével a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, illetve digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések tekintetében vezetett be.
  2. Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon olvashatja.
  3. Legfrissebb Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
  4. A PwC tagvállalatok a világ 156 országában jelenlévő PwC-hálózat tagjai, amely mintegy 295 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu.

© 2021 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.

 

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!