Tovább bővült a március 23-án kihirdetett kormányrendeletekkel a gazdaságvédelmi intézkedések köre

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. március 26.

Március 23-án a gazdaságvédelmi mentőcsomag második részeként újabb kormányrendeletek kerültek kihirdetésre, amelyek a koronavírus (COVID-19) magyarországi gazdasági hatásainak mérséklését célzó további kormányzati intézkedéseket fogalmaznak meg. A kormány ezzel kíván több fronton is segítséget nyújtani a vírus gazdasági hatásaival már most küzdő vállalkozások és a lakosság számára.

A kormányrendeletek érintik a bírósági és az adóhatóság előtti végrehajtásokat, a munkáltatói és munkavállalói közterheket, egyéb fizetési kötelezettségeket, bankkártyás fizetéseket, és a turizmus-fejlesztési hozzájárulást.

I.  57/2020. kormányrendelet a veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről

Az adóhatóság által foganatosított végrehajtásokra vonatkozó rendelkezések

A kormányrendelet alapján a március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek. Fontos, hogy nem az adótartozás elengedéséről van szó, a jogalkotó ugyanis csak haladékot biztosított a már fennálló adótartozás kiegyenlítésére.

A kormányrendelet megfogalmazása, és egyébként a vonatkozó szabályok azonban nem egyértelműek abban a tekintetben, hogy a még el nem indult végrehajtási eljárásokat a kormányrendelet érinti-e. Így például azok a mentőintézkedéstől függetlenül elindulhatnak-e, és azokban végrehajtási cselekmény (pl. inkasszó) foganatosítható-e? Ez a probléma azonban elsősorban nem a kormányrendelet szövegével keletkezett, hanem az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény („Avt.”) fogalomrendszeréből erednek, amely nem kezeli egyértelműen a szünetelés és a végrehajtási eljárások megindulásának kapcsolatát.

Éppen ezért a mentőcsomagtól függetlenül a megszokott alapos körültekintés szükséges a még el nem indult adóvégrehajtások kapcsán. Különösen arra tekintettel, hogy az Avt. rendszerében gyakorlatilag minden fizetési kötelezettséget előíró okirat már végrehajtható okirat (akár az adóbevallás is), és nincs szükség az adóhatóság értesítésére a végrehajtási eljárás megindulásáról. Így az adóvégrehajtás pénzkövetelés esetén elkezdődhet közvetlenül az inkasszóval is, amely esetben az adózók az inkasszó megtörténtével szereznek tudomást a végrehajtási eljárás megindításáról.

Léteznek azonban olyan eljárási technikák és egyéb megoldások, amelyek jelen esetben is bevethetők. Ezek a technikák ugyanis alkalmasak arra, hogy az adózók számára – még el nem indult végrehajtási eljárások, de már fennálló fizetési kötelezettségek esetén is – elérhetővé tegyék az adóvégrehajtások szünetelését. A kormányrendelet ugyanis az Avt. szabályrendszerét meghagyta, az eddig megszokott lehetőségek tehát a veszélyhelyzet idején is elérhetők, sőt a kormányrendelettel előállt bizonytalan helyzetben (ti. a szünetelésnek teljességében kellene lefednie az adóvégrehajtásokat, és nem indokolt a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra való leszűkítés) talán még nagyobb hangsúlyt kapnak.

A szünetelés mindenfajta adózói kérelem vagy egyedi adóhatósági döntés nélkül a jogszabály rendelkezésénél fogva beáll, így ezzel kapcsolatban az adótartozással rendelkező adózóknak nincs adminisztratív teendőjük.  A járvány okozta veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig az adóhatóság nem foganatosít semmiféle végrehajtási cselekményt, például, ha átutalási megbízást indított, illetve jövedelemletiltást foganatosított, azt haladéktalanul visszavonja, felfüggeszti, ha pedig már esetleg átutalásra, illetve levonásra került az összeg, annak visszatérítésről rendelkezik.

A szünetelés alól kivételt képeznek egyes, az általános közigazgatási rendtartás alapján indított végrehajtási cselekmények, így például bontás elrendelése, illetve egyes, az Avt-ben foglalt bírósági megkeresésen alapuló pénzkövetelések (így például büntetőeljárásokban kiszabott költségek, illetőleg bírságok vagy éppen a polgári ügyekben az állam által előlegezett költségek behajtása), valamint a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértéséből eredő követelések behajtására elrendelt végrehajtási cselekmények. Ez utóbbihoz sorolandó például a meghatározott üzletek/vendéglátóipari egységek nyitvatartásának korlátozására vonatkozó egyes rendelkezés be nem tartása, amely a kormányzati tájékoztatás alapján szabálysértésnek fog minősülni, és amelyre vonatkozó bírság összeghatára 500 ezer forint lesz. (Az ezzel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések előkészítése folyamatban van.)

A bírósági végrehajtók által foganatosított végrehajtásokra vonatkozó rendelkezések

Az adóhatóság előtti végrehajtási eljárásokon kívül, a kormányrendelet szerint a bírósági végrehajtók sem végeznek egyes végrehajtási cselekményeket a veszélyhelyzet ideje alatt. Így különösen nem kerülhet sor ingóval vagy ingatlannal kapcsolatos helyszíni eljárásra, ingatlan kiürítésére, lakóingatlan árverésére vagy meghatározott cselekmény végrehajtására. Nem terjed ki a végrehajtási tilalom a például a bankszámlákat érintő inkasszókra vagy a munkabérből történő letiltásra.

II. 58/2020. és 59/2020. kormányrendeletek a GYED, GYES, GYET jogosultságok folyósításának meghosszabbításáról

A kormányrendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja a gyermekek gondozásával, nevelésével kapcsolatos ellátásokra vonatkozó jogosultságokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a szülők, akik jelenleg gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást kapnak, és ezen ellátásokra vonatkozó jogosultságuk a veszélyhelyzet fennállásának ideje alatt járna le, a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is jogosultak ezen ellátásokra. A részükre járó ellátást tehát – függetlenül attól, hogy a jogosultságuk időközben lejárt – a veszélyhelyzet fennállása alatt továbbra is folyósítani kell.

Ezen intézkedéssel a gyermeket nevelő anyák az ellátás megszűnése miatt nem kerülnek lépéskényszerbe, a megfelelő anyagi források biztosítása érdekében nem kell feltétlenül visszatérniük a munkaerőpiacra.

III. 60/2020. kormányrendelet az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről

Korábban nem említett új intézkedés az ún. érintéses elektronikus fizetésekhez kapcsolódik. A kormányrendelet 5000 forintról 15 000 forintra emeli fel azt az összeghatárt, amely esetében a fizető félnek (vásárlónak) (PIN-kód beütésével) hitelesíteni kell magát. Ez a jogszabály 2020. március 25-én lép hatályba, és a technikai átállásra legkésőbb április 15-ig adott haladékot a kormány a pénzforgalmi szolgáltatók számára.

Az elsősorban egészségügyi intézkedésnek szánt, határozatlan ideig érvényben lévő rendelkezés a kormányzati kommunikációban is jelentőséget kapott, hiszen a készpénzes fizetések helyett a bankkártyával történő fizetésre ösztönzés (lényegesen) csökkentheti mind a fogyasztók, mind pedig az értékesítők szempontjából a vírussal való megfertőződésnek való kitettséget, így az intézkedésnek közvetettek gazdasági hatása is van.

IV. 61/2020. kormányrendelet a 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről

Járulék és szociális hozzájárulási adó alóli mentességek

A koronavírus-fertőzés miatt kialakult gazdasági helyzet különösen súlyosan érinti a következő ágazatokban működő vállalkozásokat, ezért ezek a munkáltatók különböző, a foglalkoztatással kapcsolatos kedvezményekben részesülnek. Ezek az ágazatok a következők:

1.   taxis személyszállítás,

2.  szálláshely-szolgáltatás,

3.  vendéglátás,

4.  alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység,

5.  sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység,

6.  szerencsejáték, fogadás,

7.   film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás,

8.  konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,

9.  napilapkiadás,

10.  folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, és

11. műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás.

Fontos, hogy a kedvezmények igénybevételének szükséges feltétele, hogy a vállalkozásnak 2019. szeptember 24-e és 2020. március 23-a között a legtöbb bevétele – de legalább a bevételének 30%-a – a fenti tevékenységi körök valamelyikéből származzon. Az azonban nem derül ki egyértelműen a rendelet szövegéből, hogy a cégbíróságnál bejelentett főtevékenységnek is a fenti körökbe kell-e tartoznia. Ezzel kapcsolatban további pontosítás várható.

A felsorolt ágazatokba tartozó vállalkozásoknak a 2020. március és június közötti négy hónapos időszakban nem kell 17,5%-os szociális hozzájárulási adót, és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást fizetniük a munkavállalók, illetve a vállalkozás tevékenységében részt vevő vállalkozók után.

Ugyanebben a négy hónapos időszakban az érintett ágazatokban foglalkoztatott magánszemélyek béréből nem 18,5% járulékot, hanem kizárólag 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni azzal, hogy a levont járulék összege nem lehet több havonta 7710 forintnál. Azaz a munkavállalók, illetve más biztosítottak jövedelméből kizárólag 15% szja-t és legfeljebb 7710 forintnak megfelelő egészségbiztosítási járulékot kell levonni.

Attól függetlenül azonban, hogy az érintett ágazatokban dolgozók ebben az időszakban csak minimális mértékű járulékokat fizetnek, a nyugdíjra, táppénzre vagy anyasági ellátásokra való jogosultságuk nem csökken. Például ez azt jelenti, hogy e személyek nyugdíját úgy kell majd kalkulálni, mintha a teljes, 10% nyugdíjjárulékot megfizették volna a kérdéses négy hónapban.

A felsorolt ágazatokba tartozó munkáltatóknak, foglalkoztatóknak az éves rehabilitációs hozzájárulás négy hónapra eső részét – azaz egyharmadát – sem kell megfizetniük. Emellett az érintett vállalkozások 2020 egészében mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás negyedéves előlegének megfizetése alól is, így már 2020. első negyedévére sem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük. (A rehabilitációs hozzájárulást általános esetben a legalább 25 főt foglalkoztató vállalkozásoknak kell fizetniük, ha a munkavállalóik között nincs legalább 5%-nak megfelelő számú megváltozott, csökkent munkaképességű személy.)

Azon munkáltatók, amelyek a kisvállalati adót (KATA) választották, és az előzőekben felsorolt ágazatokban tevékenykednek, a kisvállalati adójukat speciális szabályok szerint állapítják meg. Nevezetesen 2020. március és június közötti időszakban a személyi jellegű kifizetéseket – azaz elsősorban a munkabéreket – nem kell figyelembe venniük a kisvállalati adó alapjaként. Ugyanakkor, ha az érintett vállalkozások osztalékot hagynak jóvá vagy más módon vagyont vonnak ki a vállalkozásból, azután az általános szabályok szerint merül fel kisvállalati adófizetési kötelezettségük.

Emellett a fentieknél is szélesebb körben meghatározott tevékenységet folytató KATA-adóalany mikrovállalkozásnak nem kell megfizetnie a KATA havi 25/50/75 ezer forintos összegét 2020. március, április, május és június hónapokra. További kedvezmény a kisvállalkozásoknak, hogy a KATA-adóalanyok – függetlenül attól, hogy melyik ágazatban működnek, a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tételes adóból, vagy 40%-os különadóból eredő adótartozásukat 2020 júliusától tíz havi egyenlő részletben, pótlékmentesen fizethetik meg.

Mint látható, mind a kedvezményre jogosult vállalkozások köre, mind a foglalkoztatással kapcsolatos kedvezmények mértéke jelentősen kiszélesedett a kormány 2020. március 18-án kihirdetett rendeletében foglaltakhoz képest.

Megjegyezzük, hogy a 61/2020. kormányrendelet szélesebb adózói kört határoz meg a KATA alóli mentesség esetében, mint a foglalkoztatással kapcsolatos terhek csökkentésének esetében. Azonban az mindenképpen közös pontja az alanyi hatály meghatározásának, hogy a lakosság széles rétegének megélhetését biztosító, és a gazdasági válság első hulláma által már érintett adózók helyzetét szeretné viszonylag gyorsan könnyíteni. 

Kérdés esetén forduljon szakértőinkhez:

Deák László
Cégtárs
laszlo.deak@pwc.com                                                            

dr. Koncz Barbara
Igazgató
barbara.koncz@pwc.com

dr. Kőmíves Krisztina
Igazgató
krisztina.komives@pwc.com

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!