Koronavírus: mi lesz a szerződésekkel?

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 624. szám | 2020. március 13.

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések - utazási korlátozások és tilalmak, karanténok - jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével. Nem hagyja érintetlenül a probléma a magánszemélyeket sem, elég csak a lemondott szállások és repülőjegyek után vissza nem térített összegekre gondolni.

Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a magyar jogi szabályozás milyen megoldásokat kínál a járvány terjedésével összefüggő helyzetek kezelésére.

* * *

A szerződési jog egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. Ebből kifolyólag a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. Önmagában a teljesítést megnehezítő események (például gazdasági recesszió) általában nem tekinthetőek ilyen kivételes körülménynek. Ismert például olyan bírósági döntés, amely rögzítette, hogy a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a szerződés megkötésekor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia, ezért az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viselnie kell.

Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.

A Polgári Törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel: a Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenálhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Vis maior helyzetekben a Polgári Törvénykönyv alapján alkalmazható jogkövetkezmények az alábbiak.

1. Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit (azaz polgári jogi értelemben szerződést szeg), azonban bizonyítja, hogy a „szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta”, akkor a szerződésszegő fél nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

Például, ha egy beszállító a vírus vagy a karantén miatt nem képes időben előállítani és leszállítani a megrendelt terméket, akkor a megrendelőknek komoly kára keletkezhet. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nem végtermékről, hanem valamely köztes termékről (például gépjármű-alkatrészről vagy egyedi csomagolóanyagról) van szó. Ebben az esetben ugyanis a szállítandó terméket a megrendelő maga is beépíti egy általa gyártott termékbe, ezért a beszállító késedelme esetén a megrendelő is késedelembe kerül – és ez által kárt okoz – a saját megrendelőivel szemben.

Természetesen egyik beszállító sem szeretne arra kényszerülni, hogy az általa nyújtott terméken túlmutató károkért (például a teljes beszállítói lánc késedelméért) kártérítést kelljen fizetnie. Ezért gyakori, hogy a beszállítók a szerződésekben a kártérítési felelősségüket meghatározott összegre korlátozzák. Ha ilyen kikötést a szerződés nem tartalmaz, azonban a koronavírus-járvány miatt a beszállító nem tud teljesíteni, a Ptk. fent említett rendelkezése alapján a beszállítónak lehetősége van bizonyítani, hogy a késedelmet, és az annak folytán felmerült kárt rajta kívül álló körülmény okozta. Ebben az esetben mentesülhet a felelősség alól.

Fontos leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:

  • az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
  • következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és
  • az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

Esetről esetre történő mérlegelést igényel annak vizsgálata, hogy melyik az az időpont, amikortól a szerződést kötő feleknek alappal kellett számolniuk a vírus terjedésével és annak következményeivel. A kérdés megválaszolását jelentős mértékben befolyásolja a szolgáltatás, illetve termék jellege, a gyártóüzem földrajzi elhelyezkedése, a beszállítók, alapanyagok helyettesíthetősége stb.

2. A szerződés megszűnése (lehetetlenülés)

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését (például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani), akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Ha például valaki a vírus megjelenése előtt szállást foglalt egy szálláshelyen, azonban a szálláshely karantén alá kerül, nyilvánvaló, hogy a szálláshely egyik félnek sem felróható okból nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségét, azaz a szállás rendelkezésre bocsátását. Ilyen esetben tehát a vendég által kifizetett előleg főszabály szerint visszajár.

Ugyanakkor önmagában a vírus megjelenése a szálláshely településén anélkül, hogy bármely hatósági intézkedésre sor kerülne erre tekintettel, álláspontunk szerint nem teszi lehetetlenné a szerződés teljesítését. Ezért, ha ilyen esetben a vendég lemondja a foglalást, a szálláshely általában alkalmazhatja a lemondási feltételeit. Az eset körülményeitől függően elképzelhetőnek tartunk olyan tényállást és jogértelmezést is, hogy ha a vírus az adott településen már olyan mértékben elterjedt, hogy már az egyszerű odautazás esetén is jelentős a fertőzés kockázata, adott esetben kifejezett hatósági intézkedés nélkül is alkalmazhatóvá válhatnak a lehetetlenné válás jogkövetkezményei.

3. A szerződés tartalmának bíróság általi módosítása

A Polgári Törvénykönyv által vis maior esetére kilátásba helyezett harmadik jogkövetkezmény az, hogy a bíróság valamely szerződő fél kérelmére módosítja a felek közötti szerződéses jogviszonyt. Erre azonban csak rendkívül szűk körben, számos feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, és még akkor sem kötelessége a bíróságnak a szerződés tartalmát a fél kérelmének megfelelően módosítani.

A szerződés bíróság általi módosítására csak akkor kerülhet sor, ha tartós jogviszonyról van szó, és a szerződés megkötését követően előállott egy olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, nem a szerződő fél idézte elő, nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.

A fentiek alapján a szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség. Azonban az irányadónak tűnő álláspont szerint a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket.

* * *

Összegzésként elmondható, hogy amennyiben egy szerződő fél a koronavírus-járványra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia, általánosságban a vírusra való hivatkozás nem elégséges. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a járvány következményei milyen mértékben voltak előreláthatók, illetve a konkrét szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg. Az még a jövő zenéje, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a fent említett jogkövetkezmények alkalmazása milyen mértékben fog jogvitákhoz vezetni. Ha a jogviták száma megnő, az komoly kihívás elé állítja majd a bíróságokat is, hiszen hasonló helyzetekkel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni, így a bíróságok nem fognak tudni teljesen analóg esetekhez visszanyúlni. Mindenesetre elképzelhetőnek tartjuk, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a szerződő felek a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését részletesebben szabályozzák.

Dr. Kelemen Dániel

 

Dr. Faragó János

ügyvéd, irodai tag

 

ügyvéd, irodai tag

daniel.kelemen@pwc.com

 

janos.farago@pwc.com

+36 30 525 9217

 

+36 30 958 3491

 

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!