Milyen módosításokra számíthatunk a nyári adócsomagban?

18/06/19

A Kormány 2019. június 4-én és június 11-én terjesztette az Országgyűlés elé a nyári adótörvény-módosító javaslatcsomagot, amely három törvényjavaslatból áll. A javaslatok fő célja az Európai Unió adóelkerülés megakadályozását célzó irányelvében foglalt rendelkezések magyar szabályokba történő átültetése, valamint a hatályos magyar adószabályok belföldi igényeken alapuló módosítása, pontosítása, különös tekintettel a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésére, a csoportos társaságiadó-alanyiság szabályaira, a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfacsökkentési lehetőségre, valamint a társasági adóelőleg-kiegészítési szabályokra.

Az alábbiakban bemutatjuk a nyári adócsomag-tervezet legjelentősebb elemeit. Fontos kiemelni, hogy az adócsomag jelen állapotában még csak javaslatnak tekintendő, adótörvény-módosításnak az Országgyűlés általi elfogadást követően fog minősülni.

Társasági adót érintő változások

A 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Ugyanakkor az adózók 2019-re még önkéntes alapon kiegészíthetik adóelőlegüket a várható fizetendő adó összegére és így lehetőség nyílik arra, hogy a 2019-es adóév tekintetében még éljenek az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5%-os adóelőnyt jelentő lehetőségével (látvány-csapatsport-, vagy filmtámogatás keretében). A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a javaslat elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi.

Amíg az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése várhatóan adminisztratív és cash-flow szempontból kedvezően érinti majd az adózókat, fontos kiemelni, hogy az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5%-os adójóváírásra jogosító lehetősége a módosított szabályok szerint kizárólag a havi, illetve negyedéves adóelőlegből történő felajánlás útján érhető el az adózók számára a 2020-as adóévtől kezdődően. Ennek megfelelően annak, aki maximálisan ki szeretné használni az adóról való rendelkezésben rejlő előnyöket, javasolt már 2019 decemberéig döntést hozni a 2020 januárjától teljesítendő adóelőlegek felajánlásáról.

A javaslat fogalmi szinten is több újítást, illetve pontosítást tartalmaz. Új társasági adóalanyként nevezi meg a javaslat a vagyonkezelő alapítványt, melynek kapcsán az osztalék fogalma is pontosításra kerül. A javaslat szerint a vagyonkezelő alapítvány adóalapját a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal megegyezően állapítja meg.

További jelentős változás, hogy 500 millió forintról fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó minimum beruházási küszöbérték a kis-és középvállalkozások által megvalósított beruházások kapcsán. Így 2023-ra a középvállalkozásoknak elegendő 100 millió, kisvállalkozásoknak pedig 50 millió forintot elérő beruházást megvalósítani, hogy fejlesztési adókedvezményben részesülhessenek. Az új küszöbértékek szerinti beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményeket a módosítások hatályba lépését követő bejelentések (megkezdett beruházások) esetében lehet majd alkalmazni.

Csoportos társaságiadó-alanyiságot érintő változások

A javaslatban hangsúlyos szerepet kap a csoportos társasági adóalanyiság szabályainak kiegészítése, pontosítása. A javaslat szerint a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is megkezdheti csoporttagként a tevékenységét. Ebben az esetben az új csoporttag esetében a csoporttagság keletkezésének napja az adókötelezettsége keletkezésének napja lesz. Fontos, sokakat érintő egyszerűsítés, hogy a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos adminisztrációs feladatok egyszerűsödnek azáltal, hogy a csoporttagok önálló nyilatkozattételre az adóhatóság felé nem lesznek kötelezettek, azt a csoportképviselő felé lesz szükséges megtenniük a jövőben. A javaslat szerint eltörlésre kerülne továbbá a csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel, amely számottevő egyszerűsítést jelenthet a jövőben csoportos adóalanyiságot választók számára.

További jelentős módosítás a csoportos adóalanyiság kapcsán, hogy szabályozza a csoporttagság előtt megszerzett adókedvezményre való jogosultság sorsát, mind a csoport fennállása, mind pedig a csoporttag megszűnésének esetében. Eszerint az adókedvezmény igénybevételekor a feltételek teljesítését vállaló csoporttag csoportból történő kiválása esetén is tovább viheti az adókedvezményt, amennyiben a vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel.

A kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályok is némiképp módosulnak, így bár a korábbi korlát összege megmarad, a számítás módja csoportos adóalany esetén változni fog.

Európai uniós jogharmonizációs feladatok

A jogharmonizációs javaslatban számos új fogalom kerül bevezetésre, melynek jelentős része az adóelkerülést célzó, úgynevezett „ATAD II” irányelv implementálásával van összefüggésben. Bevezetésre kerül többek között az (i) ugyanazon tényállás államok között eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek, (ii) a strukturált jogügylet, (iii) a hibrid gazdálkodó szervezet és (iv) az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely fogalma. Az ATAD II implementálásával összefüggésben részletesen szabályozásra kerül a tőkekivonás intézménye és kiegészítésre kerülnek az adóelkerülést célzó szabályok.

Vitarendezési eljárások és információcsere

Jelentős változás a magyar adózási szabályokban, hogy implementálásra kerülnek az Európai Unió DAC6 irányelv szerinti határokon átnyúló, adótervezést is érintő ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásra és automatikus információcserére vonatkozó rendelkezések, valamint a javaslat tartalmazza az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások részletes eljárási szabályait is. Így részletesen kidolgozásra kerül:

  • a panasz intézménye és az arról való döntéshozatal;
  • a kölcsönös egyeztető eljárás;
  • a nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és ellentétek részletezése;
  • maga a vitarendezés megindításának szabályai;
  • a tanácsadó bizottság felállítása, működése és eljárása;
  • a költségviselés és a döntés;
  • valamint a tagállamok illetékes hatóságainak megállapodása alapján lehetőség van alternatív vitarendezési bizottság felállítására is.

Több

Helyi adókról szóló törvény módosítása

A javaslat a vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező nonprofit szervezetekre is kiterjeszti az építmény- és telekadó feltételes adómentességének körét. A javaslat 2020. január 1-jétől a NAV-on keresztül történő helyi iparűzési bevallást csak hibátlan bevallások esetén tenné lehetővé.

Fontos hogy a többi, korábban adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget előíró adónemmel ellentétben, a helyi iparűzési adóban nem kerül eltörlésre a feltöltési kötelezettség. Tehát azoknak a kettős könyvvitelt vezető társaságoknak, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben számított éves nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az iparűzési adóelőleget a várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

Több

Innovációs járulékot érintő változás

A javaslat az innovációs járulék tekintetében is eltörli az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a javaslat elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi.

Több

Energiaellátók jövedelemadóját érintő változások

A javaslat az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is eltörli az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, amelyet már 2019 decemberében sem kell az adózóknak teljesíteniük. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a javaslat elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi.

Több

Reklámadót érintő változások

2019. július 1-jétől ideiglenesen, előre láthatólag 2022. december 31-ig 0%-ra csökken a reklámadó mértéke, továbbá erre az időszakra a bejelentkezési, illetve az adóbevallási kötelezettséget sem kell teljesíteniük a törvény hatálya alá tartozó adózóknak. A 2019. július 1-jét magában foglaló adóév tekintetében a fizetendő adót időarányosan, a július 1-jét megelőző időszakra jutó adófizetési kötelezettség alapján kell meghatározni a javaslat szerint.

Több

Kisvállalati adót érintő változás

A Javaslat szerint 2020. január 1-jétől a kiva kulcs 13%-ról 12%-ra csökken.

Több

Általános forgalmi adót érintő javaslatok

Vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés

Az uniós irányelvnek megfelelően 2020-tól az Európai Unióban egységes szabályok kerülnek bevezetésre a vevői készletre vonatkozóan, és ennek megfelelően módosul a magyar áfatörvény is.  A javaslat a vevői készlet szabályokat érinti, azaz azon eseteket, amikor egy magyar adóalany belföldről egy másik EU tagállamba, vagy fordított esetben, egy másik EU tagállami adóalany Magyarországra szállítja a saját termékeit a későbbi vevője raktárába annak érdekében, hogy azokat egy későbbi időpontban részére értékesítse. A harmonizált uniós rendelkezéseknek megfelelően a módosítás pontosítja azon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyik tagállamból a másikba történő árumozgatás ne keletkeztessen áfaregisztrációs, illetve adófizetési kötelezettséget az áru tulajdonosának.

Fontos változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy amennyiben 12 hónapon belül nem történik meg a vevő általi kitárolás a vevői készletből, azaz a vevő részére történő értékesítésre nem kerül sor, a 12. hónap utolsó napján mindenképpen beáll a saját termék mozgatásához kapcsolódó Közösségen belüli termékértékesítés, illetve beszerzés joghatása. Kiemelendő a javaslatban megfogalmazott speciális átmeneti szabály, amely szerint a Magyarországon külföldi adóalanyok által fenntartott vevői készletben tárolt termékek esetén 2020. december 31-én mindenképpen beáll a fent említett joghatás, áfaregisztrációs kötelezettséget keletkeztetve ezzel ezen külföldi adóalanyok számára.  A javaslat a magyar adóalanyok által külföldön jelenleg fenntartott vevői készletek esetén a készlet tárolási helye szerinti EU tagállam átmeneti szabályozását rendeli figyelembe venni. Ezért a magyar adóalanyoknak szükséges megvizsgálniuk még ebben az évben, hogy milyen szabályok lépnek hatályba azon tagállamokban, ahol 2019. december 31-én vevői készletet kívánnak fenntartani.

Láncügyletekre vonatkozó szabályozás

A javaslat láncértékesítések kapcsolódó módosító szabálya szintén az új uniós, harmonizált szabályoknak való megfelelést biztosítja. Az eddigi szabályozásnak megfelelően, amennyiben a terméket a láncban lévő valamely közbenső adóalany szereplő fuvarozza, fuvaroztatja, az érintett közbenső szereplőt úgy kell tekinteni, mint aki a fuvarozás szervezése során beszerzőként jár el, azaz a részére teljesített termékértékesítés minősül a fuvarozással érintett határon nyúló ügyletnek, amely adómentességet élvez. Ha azonban a közbenső szereplő közli a részére terméket értékesítő adóalannyal a számára azon tagállamban megállapított adószámot, amelyből a terméket feladták, úgy kell tekinteni, hogy a közbenső szereplő értékesítőként jár el, és az általa teljesített értékesítés a határon átnyúló ügylet. A korábbi szabályokhoz képest tehát pontosítás, többlet feltétel, hogy a beszerzőként való fuvarozás ellenbizonyítása csak az adószám említett közlésével valósulhat meg.  A gyakorlatban természetesen számos kérdést felvet, hogy az említett „közlésnek” milyen módon kell megtörténnie, illetve az értékesítőre milyen dokumentációs kötelezettség hárulhat ennek kapcsán.

Közösségen belüli termékértékesítés

A módosító szabályok szerint a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességének szintén feltétele lesz majd, hogy a vevő adóalany a másik EU tagállami Közösségi adószámát közölje az értékesítővel. Kiemelendő továbbá, hogy az adómentesség nem lesz alkalmazható azokban az esetekben, amikor az értékesítő adóalany a Közösségi összesítő nyilatkozatot hibásan vagy hiányosan nyújtotta be az adott ügylet vonatkozásában, kivéve, ha igazolja, hogy jóhiszeműen járt el, és egyúttal javítja a nyilatkozatot. A jövőben tehát kiemelt fontosságú lesz a Közösségi összesítő nyilatkozatok helyes benyújtása, tekintettel arra, hogy az az adómentesség feltételeként jelenik majd meg.

Termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatások adómentessége

A módosító szabályok tisztázzák, hogy termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás esetén az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtsák.

Különös adóvisszatérítési eljárás

A javaslat alapján az adóalanyok az adóhatósághoz benyújtott kérelemben kérhetik az őket terhelő, előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését, ha az nekik fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. A kérelem legkésőbb 6 hónappal a visszatéríttetni kívánt adó elévülését megelőzően terjeszthető elő az adóhatósághoz.

Behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség

A javaslat szerint 2020. január 1-jétől az adóalanyok számára lehetővé válna – önellenőrzés keretében – az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén. Ezen esetekben az adó alapja – meghatározott feltételek esetén – utólag csökkenthető lenne a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével. A javaslat részletesen definiálja azon követeléseket, amelyek az áfa szabályok értelmében behajthatatlan követelésnek minősülhetnek, azaz, amelyek esetén a fenti lehetőség alkalmazhatóvá válna. Az átmeneti rendelkezések alapján az új jogintézményt azokban az esetekben lehetne először alkalmazni, amikor a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfakulcsának csökkentése

A javaslat alapján 18%-ról 5%-ra csökkenne a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó adómérték 2020. január 1-jétől.

EKÁER

Önellenőrzési lehetőség kerül bevezetésre az EKÁER vonatkozásában, de csak nagyon szűk időkeretben, meghatározott díj ellenében. A tervezet értelmében 2020. január 1-től lehetséges lesz a már lezárt, vagy már nem érvényes EKÁER bejelentések adatait a lezárást, illetve érvényességi idő lejártát követő 3 munkanapon belül – de legkésőbb a vonatkozó adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig – egy alkalommal módosítani, adatonként 10 ezer forint összegű pótlék megfizetése ellenében.

Több

Személyi jövedelemadót érintő változások

A leghangsúlyosabb változás a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. A kedvezmény a már felnőtt gyermekek után is jár. A kedvezmény teljes adómentességet biztosít a vér szerinti és az örökbefogadó anyák számára az összevont adóalapba tartozó jövedelmükre vonatkozóan úgy, hogy a gyermekeik után a családi járulékkedvezményre továbbra is jogosultak maradnak. A kedvezmény 2020-tól év közben adóelőleg nyilatkozat kitöltésével igényelhető a munkáltatótól, más kifizetőtől.

A Polgári törvénykönyv szabályozását követve az Szja tv. meghatározza a magánalapítvány fogalmát, valamint rendelkezik a magánalapítványból történő kifizetések adókötelezettségéről, a bizalmi vagyonkezelésekből származó jövedelmekhez hasonló módon.

Több

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék változások

A korábban beharangozott és leginkább várt évközi járulékmérték-csökkenést egy külön – az Országgyűlés által már elfogadott – törvénymódosítás tartalmazza. Így 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%-ról 17,5%-ra csökken. Ez a módosítás nem csak a bérek, hanem a bér mellett adott juttatások és a reprezentációs költségek adóterhét is csökkenti.

A tervezet – a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozóan már elfogadott szabályokhoz hasonlóan – meghatározza azon személyek kiküldetése során felmerülő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget, akik még az esetleges Brexit előtt kezdték meg kiküldetésüket az Egyesült Királyságban.

Az egészégügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 500 forintról 7 710 forintra a napi összeg pedig 250 forintól, 257 forintra emelkedik 2020. január 1-jétől.

Több

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Lőcsei Tamás (e-mail: tamas.locsei@pwc.com) vagy Deák László (e-mail: laszlo.deak@pwc.com) cégtársakhoz.

Kapcsolat

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!