A védjegyek új dimenziói – új lehetőségek a brandvédelem területén

December 13, 2018

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 607. szám | 2018. december 13.

Az európai uniós jogalkotást követve 2019. január 1-jétől Magyarországon is új lehetőségek nyílnak a brandvédelem területén, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításával. A módosítás az eddigieknél szélesebb körben határozza meg, hogy mi lehet a kizárólagos használati jogot biztosító védjegyoltalom tárgya, és ennek következtében új típusú megjelölések is védjegyoltalomban részesülhetnek. Az új oltalmi lehetőségek kihasználása mellett érdemes a jelenlegi védjegyportfólió felülvizsgálatát is elvégezni a védjegyjogi gyakorlat változásaira tekintettel. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen lehetőségek nyílnak a törvénymódosítás révén és milyen szempontokra érdemes figyelemmel lenni egy meglévő védjegyportfólió bővítése, illetve kezelése során.

1.     Mi lehet védjegyoltalom tárgya a jövőben?

Jelentősen tágul az oltalomban részesíthető megjelölések, arculati elemek köre azzal, hogy a törvénymódosítás eltörli a grafikai ábrázolhatóság feltételét. A jövőben bármely megjelölés védjegyoltalomban részesülhet, ha:

(i) a megjelölés alkalmas az adott árunak vagy szolgáltatásnak a más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és

(ii) olyan módon ábrázolható a védjegylajstromban, hogy az oltalom tárgya egyértelműen és pontosan meghatározható.

Ez utóbbi feltétel jelenti az elmozdulást a grafikai ábrázolhatóságtól, hiszen a védjegylajstrom nemcsak kétdimenzióban megjeleníthető védjegyeket tartalmaz majd, hanem például multimédia fájlokat is. A gyakorlatban az eddigi védjegytípusok (pl. szó, szóösszetétel, ábra, kép, alakzat, forma, szín, hang, dallam) mellett a következő új védjegytípusok lajstromozása lesz lehetséges:

· mozgást megjelenítő megjelölések;

· pozíciómegjelölések;

· multimédia-megjelölések; valamint

· mintázat-megjelölések.

2.    Milyen következménye van a változásoknak az arculat védelmére?

A védjegyek ereje alapvetően azok megkülönböztető képességétől függ. Olyan megjelölés, amely nem kellően egyedi, illetve amely más védjegyekkel összetéveszthető, nem részesülhet a kizárólagos használat jogát biztosító oltalomban.

Az új védjegy-kategóriák az érzékelés többrétegűségére fognak alapozni, így ezek révén a jelenleg védelemben részesíthető, statikus arculati elemekhez képest egyedibb, és egyben erőteljesebb oltalmi pozíciót adó védjegyek lajstromozására nyílik lehetőség. Különösen érdekes lehetőség ez olyan arculatok esetében, amelyeknél a kereskedelmi név vagy a logó kevésbé képes megkülönböztetésre, azonban az új típusú, például mozgóképi vagy hangzásbeli elemekkel összekapcsolva erősebb megkülönböztető képességre tesz szert. Akár az is előfordulhat, hogy eddig oltalomban nem részesíthető megjelölések új formában megjelenítve védelmet kaphatnak a jövőben.

A fentiekből következően, egy vállalkozás megfelelő védjegyportfóliójának kialakítása során a jövőben még inkább célszerű „egyensúlyozni” az átfogóbb, kevésbé egyedi, így gyengébb védjegyek (pl. az egyszerű szóvédjegyek), valamint a specifikus, a vállalkozás arculatát és egyediségét erőteljesen kifejező, de például a technikai feltételek miatt szűkebb körben alkalmazható védjegyek (pl. a multimédiás védjegyek) alkalmazása között.

3.    Meglévő védjegyportfólió felülvizsgálata a védjegyjogi gyakorlat változásaira tekintettel

A jogszabályi változásokon túl célszerű figyelemmel lenni arra, hogy a védjegyjogi gyakorlat fejlődése következtében az egykoron, pl. lajstromoztatáskor még megfelelő megkülönböztető képességgel bíró védjegyek időközben elavulhatnak, és elveszíthetik megkülönböztető képességüket. Az ilyen védjegyeknél fennáll a veszélye annak, hogy egy esetleges jogvitában nem lesznek alkalmasak a korábban nekik szánt oltalmi hatás kifejtésére.

A védjegyjogi gyakorlat leginkább a bíróságok által közzétett döntésekből ismerhető meg.

A meglévő védjegyportfólió felülvizsgálata során különösen, de nem kizárólag a következő szempontokra célszerű figyelni:

· a fontosabb márkanevek, domain nevek és – adott esetben – cégnevek rendelkezzenek hatályos védjegyoltalommal;

· korábbi fekete-fehér védjegyek mellett lajstromozásra kerültek-e a megkülönböztető képességgel bíró színelemeket is tartalmazó védjegyek;

· a védjegyek megfelelő áru- és szolgáltatásosztályokra vannak-e lajstromozva, az üzleti tevékenység esetleges módosulásait követve;

· az általános szóvédjegyek ábrás elemekkel vagy immár multimédiás elemekkel ki vannak-e egészítve az erőteljesebb megkülönböztető képesség elérése érdekében.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, keresse fel dr. Dékány Csilla ügyvédet (csilla.dekany@hu.pwclegal.com), illetve dr. Zalai Péter ügyvédet (peter.zalai@hu.pwclegal.com).

A hírlevél összeállításában közreműködött: dr. Baksa Márk Péter ügyvédjelölt.

 

Kapcsolat

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!