A cégek többsége foglalkozik a blockchain-technológiával

03/09/18

Éles projekttel egyelőre csak töredékük büszkélkedhet 

A PwC globális felmérésében a megkérdezett cégvezetők 84%-a számolt be folyamatban lévő blockchain-kezdeményezésről. A válaszadók ugyanakkor az aggodalmaiknak is hangot adtak: a vezetők szerint a szabályozási bizonytalanság és a bizalom hiánya a technológia üzleti elterjedésének legnagyobb akadálya. 

A technológiáról – amelyben hatalmas potenciál rejlik azáltal, hogy egyéni felhasználók az interneten keresztül bármilyen értéket átruházhatnak egymásra vagy bármilyen dokumentumot, szerződést létrehozhatnak egymás között harmadik fél közreműködése nélkül – semmi esetre sem szeretnének lemaradni az első számú vezetők. 

A felmérésben a cégvezetők negyede számolt be folyamatban lévő kísérleti (10%) vagy már éles (15%) blockchain projektről. Közel egyharmaduk (32%) rendelkezik fejlesztés alatt álló projektekkel, és egyötödük (20%) tart a kutatási szakaszban. 

Jelenleg az USA (29%), Kína (18%) és Ausztrália (7%) számít a blockchain-fejlesztések élharcosának, ám a válaszadók úgy vélik, hogy három-öt éven belül Kína megelőzi az Egyesült Államokat (30%). 

A felmérés a blockchain felhasználásában a pénzügyi szolgáltatások korai erőfölényét mutatja: a megkérdezettek 46%-a szerint jelenleg a pénzügyi szolgáltatási szektor számít a blockchain szempontjából a vezető iparágnak, míg 41%-uk szerint ez a közeljövőben (3-5 év) is így lesz. A válaszadók szerint a három-öt éven belül növekvő potenciállal rendelkező ágazatok közé tartoznak az energia- és közműszektor (14%), az egészségügy (14%), valamint a gyáripar (12%). 

„A cégvezetők szerint senki sem akar hátrányba kerülni a blockchaint illetően, még akkor sem, ha a fejlesztésnek ebben a korai szakaszában továbbra is fennállnak a bizalomhiánnyal és a szabályozással kapcsolatos aggályok” – mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa. „Egy jól megtervezett blockchain nemcsak a közvetítőket váltja ki, hanem csökkenti a költségeket, és növeli az üzleti folyamatok sebességet, hatókörét, átláthatóságát és nyomon követhetőségét. Az üzleti megtérülés vonzó lehet, ha a szervezetek megértik, mi a technológia felhasználásának végső célja, és ezt összeegyeztetik a tervezésükkel.” 

„Magyarországon a blockchain felhasználása egyelőre csak pénzügyi területen, azon belül is az új innovatív startupok körében indult el, azonban a nagyvállalati, állami felhasználás, illetve más iparágakra való kiterjesztése még várat magára” – tette hozzá Kerekes Antal.

A PwC Magyarország tanácsadói szerint ennek korlátai a következők:

  • Sokan még mindig egyenlőségjelet tesznek a Bitcoin és a blockchain-technológia közé - előbbiről számos negatív véleményt lehetett hallani az utóbbi időben. Ilyenek például: jogosulatlan betétgyűjtés, pénzmosás, illegális cikkek kereskedelme.

  • A blockchain-technológiában való bizalom hiánya itthon is jellemző. Nem támogatja az üzleti elterjedést a technológia hiányos ismerete sem - egyelőre kevés blockchain-szakértő, -fejlesztő van Magyarországon.

  • Itthon még nem indult konkrét, blockchain-alapú projekt, illetve felhasználás, amely úttörő szerepet vállalna.

  • A szabályozók foglalkoznak már a blockchainnel, azonban még nem történtek konkrét szabályozói lépések, amelyek megadnák a széles körű üzleti felhasználás jogszabályi hátterét.

A blockchain legnagyobb előnyeit közös iparági platformokon keresztül fejlesztik és nyújtják majd, de ez csak akkor lehetséges, ha az adott iparágba tartozó cégek – a versenytársakat is beleértve – közös szabványokban állapodnak meg és együttműködnek.

Elterjedésének egyik legfőbb akadálya a szabályozás bizonytalansága, a válaszadók 45%-a pedig gátló tényezőként említette a bizalom hiányát a felhasználók között.

„A blockchain lényege a bizalom kialakítása, azonban a vállalatok szinte mindenhol problémákkal szembesülnek ezen a téren” – tette hozzá Farkas Gábor, a PwC Magyarország vezető menedzsere. „A vállalkozásoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tervezésnél figyelembe vegyék a bizalom és a szabályozási kérdések kezelését. A blockchain létrehozása és bevezetése – a benne rejlő lehetőségek megvalósítása – nem informatikai projekt, hanem az üzleti modellek, szerepek és folyamatok átalakítása. Világos üzleti indokokra és támogató ökoszisztémára van szüksége, megfelelő szabályokkal és standardokkal, valamint kellő rugalmassággal a szabályozási változások kezelésére.”

A blockchain-technológiával csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem foglalkozó válaszadók egyharmada az elmaradás okaként a költségeket (31%), az indulással kapcsolatos bizonytalanságot (24%), valamint az irányítási problémákat (14%) nevezte meg. 

A 600 cégvezető megkérdezésével készült felmérés négy kulcsfontosságú területet azonosít a belső vagy az iparági blockchain-platformok fejlesztésében. Egyrészt a szervezeteknek világosan meg kell határozniuk a kezdeményezés célját, hogy a többi résztvevő azonosulhasson vele és felsorakozhasson mögé. Továbbá egy adott iparágon belül a részt vevő vállalatoknak közös rendszert kell kidolgozniuk a blockchain szabályozására. A blockchaint élesben használó válaszadók (az összes megkérdezett 15%-a) 88%-a egy blockchain-konzorcium vezetője vagy aktív tagja volt. 

A kockázati szakemberek kezdetektől történő bevonása – ideértve a jogi, megfelelési és a számítógépes biztonsági szakértőket is – biztosítja azokat a blockchain-technológiai kereteket, amelyekben a szabályozók és a felhasználók egyaránt megbíznak. Nem utolsó sorban, a blockchain-fejlesztőknek figyelemmel kell kísérniük a szabályozási követelmények fejlődését és létfontosságú, hogy a szabályozókkal együtt segítsenek kialakítani a megfelelő szabályozási környezetet.

Megjegyzések:

  1. Angol nyelvű összefoglalónk weboldalunkon található, a teljes elemzés a linkre kattinva érhető el: pwc.com/blockchainsurvey 

  2. A tanulmány a következő 15 ország 600 cégvezetőjének véleményét vizsgálja: Ausztrália, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Hongkong, India, Japán, Kína, Németország, Olaszország, Svédország, Szingapúr.

  3. 14%-nak nem volt ilyen jellegű tevékenysége, míg 7% szünetelteti a fejlesztést.

  4. A megkérdezettek 15%-a rendelkezik működő blockchainnel, 88%-uk vállalatvezető vagy aktív konzorciumi tag, akik a blockchain-infrastruktúráért felelősek, amely támogatja ezek használatát. A konzorciumokban vezető szerepet vállaló cégek felelnek az alapvető finanszírozási és ellenőrzési feladatokért, beleértve a szellemi tulajdonjog kérdését.

  5. Tagság/részvétel: A válaszadók a használati esetek kezeléséről is beszámoltak. Ezekből a használati esetekből 40% korlátozott hozzáférést biztosít (zárt) és minden résztvevő előminősített: 34% bárkinek engedélyezi a részvételt (nyitott): 26% hibrid módszert választ (az adatok egy része korlátozott hozzáférésű, a többi bárki számára elérhető). A blockchainek 40%-a zárt, 28%-a hibrid, míg 32%-a publikus hozzáférést biztosít a blockchain-tranzakciókhoz.

  6. A blockchain-technológiáról és energiaipari felhasználásáról Vízió vagy illúzió? című magyar nyelvű kiadványunkban olvashat részletesen.

Kapcsolat

Simon Katalin
PR Menedzser, PwC Hungary
Tel: +36 1 461 9755
E-mail

Kövessen minket!