Mit tartogat a nyári adócsomag?

Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 600. szám | 2018. augusztus 1.

2018. július 25-én kihirdették a nyári adócsomagot. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban “Módtv.”) elfogadott legfontosabb módosításokat foglalták össze adószakértőink.

Társasági adót érintő változások

Változik a bejelentett részesedés meghatározása

A már meglévő részesedés mellé újonnan szerzett részesedés (részesedés arányának növekedése) akkor is bejelenthető lesz, ha a korábbi (meglévő) részesedés nem lett bejelentve. Ezen felül társasági jogi átalakulás, egyesülés, szétválás esetén, ha az átalakulás során a korábbi tulajdonos szerez részesedést a jogutód társaságban; illetve, ha a jogutód társaság szerez részesedést az átalakulás során, nem szükséges új bejelentést tenni, ha az érintett részesedést korábban már bejelentették. Az ilyen részesedés továbbra is bejelentett részesedésnek fog minősülni, amennyiben teljesülnek a vonatkozó feltételek. Nem változik azonban, hogy egy már bejelentett részesedésen felül ugyanazon társaságban történő új részesedés megszerzése esetén további bejelentést kell tenni annak érdekében, hogy a többlet-részesedés is bejelentett részesedésnek minősüljön. A módosítás értelmében azonban a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek nem minősülnek majd bejelentett részesedésnek.

A módosítás a Módtv. kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azonban az átmeneti rendelkezések alapján a 2017. december 31-ét követően megszerzett többlet-részesedés is bejelenthető a Módtv. hatálybalépését követő 75 napon belül.

Felújításra is igénybe vehető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Az energiahatékonysági beruházás fogalmát a beruházás mellett kiterjesztették a felújításra is, amely jelentősen bővíti az adókedvezmény alkalmazásának lehetőségét. A módosítás értelmében többek között a már meglévő eszközök állapotának, teljesítőképességének jelentős javítására, illetve a korszerűsítésre fordított kiadások is adókedvezményre jogosíthatnak.

Az igénybe vehető adókedvezmény összege legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatási intenzitás pedig Közép-Magyarország régió 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet szerint – fejlesztési adókedvezménnyel – nem támogatható településein 30 százalék, Közép-Magyarország régió támogatható településein 35 százalék, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban pedig 45 százalék az elszámolható költségekre vetítve.

A módosított szabályok szerinti adókedvezményt a Módtv. kihirdetését követő napot követően megkezdett beruházásokra, felújításokra lehet igénybe venni.

Könnyítés az adóról való rendelkezés kapcsán

Az adóról való rendelkező nyilatkozat (sport-, film- és előadó-művészeti szervezetek támogatása céljából) megtételekor a nyilatkozat érvényességének nem feltétele, hogy a benyújtás időpontjában az adózónak ne legyen százezer forintot meghaladó köztartozása. A százezer forintot meg nem haladó köztartozás továbbra is feltétele azonban a támogatási igazolás kiállításának, illetve a NAV által történő továbbutalásnak. A módosítás várhatóan gördülékenyebbé teszi majd az adófelajánlás folyamatát.

Kedvezőbb szabályok az adókedvezmények kapcsán

A jövőben megszűnik az adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesíthetőségére vonatkozó tilalom, azaz egy adókedvezmény önellenőrzés útján is igénybe vehető, amennyiben a tárgyévi adóbevallás benyújtásáig az adózó nem érvényesítette azt. A módosítás a Módtv. kihirdetését követő naptól alkalmazható.

Egyéb társasági adót érintő módosítások

Pontosították a következőket: a bejelentett részesedés esetében a részesedésnek társasági jogi átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetése nem minősül az egy éves minimum tartási idő megszakításának.

A 2019. január 1-jén, vagy azt követően megkezdett adóévtől a tárgyévben képezhető – és így adóalap-csökkentésként érvényesíthető – fejlesztési tartalék legmagasabb összege a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, de továbbra is legfeljebb az adózás előtti eredmény 50 százalékának összegéig képezhető fejlesztési tartalék.

A korai fázisú vállalkozásokban való részesedés-szerzéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény vonatkozásában 2019. január 1-jét követően a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése (az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, illetve kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve), illetve annak értékvesztése esetén az adóalap-kedvezményt a részesedés-kivezetés, illetve értékvesztés értékével arányosan csökkentett mértékben lehet majd igénybe venni, adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió forint értékben. A részesedés kivezetése, illetve értékvesztés elszámolása esetén az ugyanazon részesedés megszerzése kapcsán korábban igénybe vett adóalap-csökkentés összegének kétszeresével növelendő a társaságiadó-alap a kivezetés, értékvesztés adóévében.

A belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója a felek írásbeli nyilatkozata alapján megosztottan érvényesítheti társaságiadó-alap csökkentő tételként. A megosztott adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adóbevallás benyújtásáig a felek írásbeli nyilatkozatban rögzítsék a kutatás-fejlesztési szolgáltatási minőséget, az adóalap-csökkentésként igénybe vehető költség összegét, illetve annak a megrendelő és szolgáltató közötti megoszlását. A nyilatkozat valódiságtartalmáért a felek egyetemlegesen felelnek. A módosítás a Módtv. kihirdetését követő napon lép hatályba és első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható, amennyiben az érintett felek még nem adtak be adóbevallást erre az évre.

Új fogalomként bevezették a munkahelyi óvodát, mint az az intézmény, amely legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek óvodai nevelését biztosítja. 2019. január 1-jétől a munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésével összefüggő költségek is elismert költségnek minősülnek majd társasági adó szempontból.

Kiegészült a telephely fogalma aszerint, hogy nem keletkeztet Magyarország területén telephelyet az az EGT államban alapított, ingatlan és természeti erőforrás hasznosítási tevékenységet végző ingatlanbefektetési alap és a nyugdíjalap sem, amelyek ugyan alanyai az alapításuk szerinti állam társasági adónak megfelelő nyereségadójának, de adókötelezettség nem terheli őket.

Az ingyenes juttatások társasági adó szempontból a módosítást követően akkor is elismert ráfordításnak minősülhetnek, ha a juttatásban részesülő szervezet arról nyilatkozik, hogy a juttatást, támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nincs. A korábbi szabály szerint csak akkor minősülhetett az ingyenes juttatás elismert ráfordításnak, ha a kedvezményezett belföldi szervezet nyilatkozata alapján vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy a juttatás kedvezményezettje külföldi szervezet volt. Ez a módosítás főképpen a nonprofit szervezeteknek adott juttatások társasági adó szempontból való levonhatóságát teremtheti meg. A módosítás 2019. január 1-jétől alkalmazható.

Az EU átalakulási irányelvének való megfelelés céljából 2019. január 1-jét követően a kedvezményezett átalakulás, vagy részesedéscsere során megszerzett részesedés kivezetése, vagy bekerülési értékének csökkentése nem keletkeztet majd társaságiadó-alap növelő tételt, amennyiben a szóban forgó részesedés a kedvezményezett átalakulás, vagy részesedéscsere időpontjában bejelentett részesedésnek minősült.

IFRS-ekhez kapcsolódó módosítások

Az IFRS 9 lehetőséget biztosít arra, hogy a beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő adóalanyok választásuk alapján egyes befektetéseik valós értékének változását az egyéb átfogó jövedelemben mutassák ki. Ez esetben azonban előfordulhat, hogy a tartási időszak alatt elért nyereség vagy veszteség a kivezetés időpontjában sem jelenik meg az eredménykimutatásban, és így az adóalapban sem. A Módtv. adóalap-módosító tételek bevezetésével korrigálja ezt az eltérést, amely módosítások a bejelentett részesedés vonatkozásában nem alkalmazhatóak. A módosítás a 2018. adóévre az adózó választása szerint alkalmazható.

Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg eszközei értékét, amely eltérhet a magyar számvitel szerinti értékektől, így az is előfordulhat, hogy az IFRS-ek szerint az eszköz könyv szerinti értéke már nulla, de a számított nyilvántartási értéke még értékkel szerepel, így az adózási értékcsökkenést nem lehetett érvényesíteni. A módosítás szerint az adózó választása alapján három adóév alatt egyenlő részletekben csökkentheti adózás előtti eredményét az eszköz számított nyilvántartási értékének fennmaradó összegével. Ezáltal a számított nyilvántartási érték nem az eszköz kivezetésekor, hanem a három adóév alatt érvényesül az adóalapban. Ha a három adóév alatt a társaság kivezeti az eszközt, akkor a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. A módosítás a 2018. adóévre is alkalmazható.

2018. július 26-tól az összetett eszközök társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírását komponensenként külön-külön kell meghatározni az IFRS-eket alkalmazó társaságoknál, amelynek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek és a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatóak legyenek, továbbá, hogy a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meghatározza a társaság. 

Az idei évben már nem kell az IFRS-re áttérőknek a társasági adó feltöltésig, azaz december 20-ig adatszolgáltatást teljesíteni a NAV felé a várható áttérés során keletkező különbözet összegéről.

Több

Helyi iparűzést érintő változások

Beruházási adóelőny bevezetésének lehetősége

2019. január 1-jétől a helyi önkormányzatoknak lehetősége nyílik arra, hogy beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményt, vagy adómentességet vezessenek be a területükön végrehajtott beruházások vonatkozásában. Az ily módon megállapított adóelőnyt az adóalany az önkormányzat illetékességi területére eső iparűzési adó összegéből veheti igénybe a beruházás évében, illetve az azt követő években, az önkormányzat döntése szerint. Az új szabályozás értelmében az érintett önkormányzat a beruházási adóelőnyről szóló rendelkezést a bevezetést követő legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, illetve nem változtathatja meg az adóalany(ok) számára hátrányos módon.

Adóelőleg kiegészítési kötelezettség

A 2018. évtől bevezetett adóeljárási törvényekkel összhangban a helyi adókról szóló törvény kiegészült aszerint, hogy a társaságiadó-előleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok helyi iparűzési adóban is kötelesek a megfizetett adóelőlegek összegét a várható adó összegére kiegészíteni. A kapcsolódó átmeneti szabály értelmében a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozóknak az adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó szabályt a 2018. január 1-jét követően kezdődő adóévben is alkalmazniuk kell. Fontos, hogy jelen kiegészítés nem jelent igazi újdonságot, inkább csak jogtechnikai pontosításnak tekintendő, mivel iparűzésiadó-kiegészítési kötelezettséget a jelenleg hatályos adóeljárási törvények is előírnak.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

2019. január 1-jei hatállyal megszűnik a helyi iparűzési adóban a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-mentesség intézménye. Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogyha a foglalkoztatás növelése miatt a 2018-as adóévben adóalap-mentességet vett igénybe a vállalkozás, azonban a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a következő évben 5%-ot meghaladóan csökken, a 2019. évi adóalapot a korábban igénybe vett adóalap-mentesség összegével meg kell növelni.

IFRS-hez kapcsolódó módosítások

Az új lízing standard bevezetése miatt több fogalom és rendelkezés módosult a helyi adó törvényben.

Több

Innovációs járulékot érintő változások

A módosítás értelmében továbbra is mentesülnek az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége alól a mikro- vagy kisvállalkozások. A mikro- vagy kisvállalkozási minősítésnél azonban 2019. január 1-jétől ismét vizsgálni kell, hogy az adott társaság rendelkezik-e kapcsolt vagy partnervállalkozással és ebben az esetben az ilyen vállalkozások összesített adatai (nettó árbevétel, alkalmazottak száma) alapján kell meghatározni a mikro- vagy kisvállalkozási státuszt. A meghatározásnál figyelembe kell venni azt, hogyha a vállalkozás éves szinten túllépi ugyan a kkv törvényben meghatározott foglalkoztatotti létszámot, vagy árbevétel értéket (vagy nem éri el azokat), akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el (vagy nyeri el) a mikro- vagy kisvállalati státuszát, ha két egymást követő évben túllépi az adott határértékeket, vagy elmarad azoktól.

Több

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat érintő változások

Több ponton módosul a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat („SZIT”) érintő szabályozás. Ennek részeként a SZIT-ek megengedett tevékenységi köre kibővül az épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110). Emellett enyhülnek a vonatkozó osztalékkifizetési szabályok is, ugyanis a jövőben az is elegendő lesz, ha a társaság ügyvezetése az ún. elvárt osztalék összegének, e lehetőség hiányában a szabad pénzeszközök megfelelő összegének kifizetésére javaslatot tesz. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat érintő módosítások a Módtv. kihirdetését követő naptól hatályosak.

 

Több

Változnak a baleseti adó szabályai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás („KGFB”) után fizetendő baleseti adó megszűnik és ezzel egyidejűleg a biztosítási adóról szóló törvény kiegészítésre kerül a KGFB-hez kapcsolódó biztosítási adófizetési kötelezettséggel. A módosítás alapján a KGFB szolgáltatás után fizetendő adó mértéke a korábbi 30%-ról 23%-ra fog csökkenni (de legfeljebb naptári naponként 83 forint/gépjármű). Ezen felül az adó alanya a továbbiakban nem a biztosított, hanem a biztosító lesz.

 

Több

Pénzügyi szektort érintő változások

A hitelintézeteket érintő legfontosabb módosítás, hogy 2019. január 1-jei hatállyal megszűnik a hitelintézeti különadó. A pénzügyi szervezetek különadója (továbbiakban „különadó”) továbbra is hatályban marad.

Az MNB felügyelete alá tartozó hitelintézeteknek 2018. január 1-jétől kötelezően implementálniuk kellett az IFRS sztenderdeket. Ennek megfelelően a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érintő különadóról szóló törvény (továbbiakban „Különadó tv.”) módosítása is szükségessé vált. Ennek tükrében kiegészül a Különadó tv-nek a különadó alapját meghatározó rendelkezése, amely szerint a hitelintézeteknek, amelyek az IFRS-ek szerint állítják össze beszámolójukat, az IFRS-ek szerint meghatározott módosított mérlegfőösszeget kell a különadó alapjának tekinteniük. Ez a módosítás az egyéb pénzügyi vállalkozásokat, mint például a befektetési vállalkozásokat, tőzsdéket, elszámolóházakat is érinti, amennyiben az IFRS-ek szerint állítják össze beszámolójukat. Ugyanakkor az árutőzsdei szolgáltatók, illetve a kockázati tőkealap-kezelők esetében nincs változás.

2019. január 1-jétől az éves beszámolót összeállító pénzügyi szervezeteknek az adózás előtti eredményt kell csökkenteni a különadó összegével. Azoknak a pénzügyi szervezeteknek, melyeknek felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi zárás és főkönyvi kivonat készítése szükséges, a különadó összegét időarányosan kell az évközi eredményben elszámolnia.

Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért pénzügyi szervezetek miatt a mérlegfőösszeg és a módosított mérlegfőösszeg fogalmának módosítása is szükségessé vált. Az új fogalmak 2019 elejétől lépnek hatályba.

Továbbá megszűnik 2019-től a lízingtevékenységre vonatkozó eltérő adóalap meghatározás.

Több

Az adóeljárást érintő változások

A késedelmi kamat visszaállítása

A módosító törvény hatályba lépését követő naptól – visszatérve a 2017. december 31-ig hatályos szabályozáshoz – az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben jogszabálysértő döntésére tekintettel az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Ebben az esetben az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

Nő a késedelmi pótlék mértéke

2019. január 1-jétől változik a késedelmi pótlék mértéke, amely így minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része lesz. Tekintettel a jelenlegi 0,90 százalékos alapkamatra, a késedelmi pótlék mértéke 5,90 százalékra emelkedik. A módosított késedelmi pótlékot a módosítás hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.

Az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan marad, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak felel meg. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke pedig az így számított összeg másfélszerese lesz.

A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó esetében a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. A módosított késedelmi pótlékot a módosítás hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.

Több

Pénzügyi tranzakciós illetéket érintő változások

A törvénymódosítás keretén belül 2018. december 1-jétől kikerül a Pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatálya alól a Széchenyi Pihenő Kártyára történő átutalás.

Az illeték alapját szabályzó rendelkezés is kiegészül, amelynek keretében a magánszemélyeknek, nem egyéni vállalkozási célra fenntartott számlájáról történő átutalásnál csak a 20 ezer forintot meghaladó részre kell illetéket fizetniük. Ennek értelmében 20 ezer forintig illetékmentes lesz a lakossági forint átutalás 2019. január 1-jétől.

Több

Számviteli törvényt érintő változások

IFRS-ekhez kapcsolódó módosítások

A Módtv. egyértelművé teszi, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő társaságoknak az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást a magyar számviteli szabályokkal azonos módon kell meghatározniuk, valamint azt is, hogy eredménytartalékként nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni, hanem az áttérés előtt keletkezett tételeket is. Eredménytartalékként kell figyelembe venni továbbá az áttérést követően a jegyzett tőkéből, tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeget, valamint az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. Ezt csökkenti a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak halasztott adóval csökkentett összege.

2019. január 1-jétől az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni.

Kiegészül 2019. január 1-jétől az IFRS-eket alkalmazó társaságok számára alkalmazandó adózott eredmény fogalma annak érdekében, hogy az tartalmazza a számviteli törvény szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételeket is, különösen a támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök.

Annak eldöntésekor, hogy a társaság beletartozik-e az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat fogalmába, az adatokat a jövőben az üzleti évet megelőző két egymást követő évre kell vizsgálni.

Követelés-engedményezés elszámolása

A Módtv. egyértelműsíti az eredeti (saját) követelések engedményezésének elszámolását. Egyéb bevételek között kell kimutatni az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor, a követelés könyv szerinti értékét pedig egyéb ráfordításként kell kimutatni. Vásárolt követelések esetén az átruházott követelés eladási ára (engedményes által elismert értéke) és annak könyv szerinti értéke közötti nyereség vagy veszteség jellegű különbözetet változatlanul a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként kell kimutatni a könyvekben a követelés átruházásakor. A rendelkezéseket a 2018. évi beszámolóra is lehet alkalmazni a társaság döntése szerint.

Támogatások elszámolása

Szintén már a 2018. évi beszámoló készítésére alkalmazható szabály, hogy aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a költségek és ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni, feloldani.

Egyéb módosítások

2019. január 1-jétől kiegészül a lényegesség elvének rendelkezése azzal, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni. A módosítás már a 2018. évi beszámolóra is alkalmazható.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a beszámolókészítés és könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A könyvvezetés pénznemét a jövőben három év után lehet megváltoztatni a korábbi öt évvel ellentéteben. A módosítások már a 2018. évi beszámolóra is alkalmazhatóak.

Apport

2019. január 1-jétől – a társaság választása szerint már a 2018. évi beszámolóban is – egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál nem csupán az apportált vagyontárgyak, hanem a vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét az előjeltől függően.

Üzleti vagy cégérték egyesülés esetén

A módosítás lehetővé teszi, hogy egyesülések (beolvadás és összeolvadás) esetén a beolvasztó társaság üzleti vagy cégértéket mutasson ki bizonyos feltételek fennállása esetén. Az új szabályt a Módtv. hatálybalépését követően indult beolvadásokra és összeolvadásokra lehet alkalmazni.

 

Több

Általános forgalmi adót érintő változások

Utalványok átruházására vonatkozó új szabályok

Az új szabályok a 2016/1065/EU tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően különbséget tesznek egycélú, illetve többcélú utalványok között, mely különbségtétel az áfakezelés vonatkozásában is megjelenik. Az új szabályok értelmében 2019. január 1-jétől áfa szempontból más megítélés alá esnek az egycélú, illetve a többcélú utalványok, melynek célja, hogy az adóztatás lehetőség szerint már az utalvány kibocsátásakor (átruházásakor) megvalósuljon.

Ennek megfelelően az egycélú utalványok esetén az adóköteles ügylet az utalvány kibocsátásakor (átruházásakor) lesz esedékes, míg a többcélú utalvány vonatkozásában az adóztatás az utalvány beváltásakor fog keletkezni.

Az elektronikus kereskedelmet érintő új szabályok

A 2017/2455/EU tanácsi irányelvnek megfelelően egyszerűsödnek a nem adóalanyok részére nyújtott elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatások) áfaszabályai. Az új szabályok értelmében 10 000 eurónak megfelelő értékhatárig, bizonyos egyéb feltételek teljesülése esetén a szolgáltatást nyújtó adóalany a gazdasági letelepedettsége szerinti tagállam szabályai szerint lesz jogosult meghatározni az adófizetési kötelezettségét az igénybe vevő tagállamának szabályai helyett, annak érdekében, hogy a meghatározott feltételek teljesülése szerinti esetekben ne kelljen minden egyes igénybe vevő tagállamában adóalanyként bejelentkeznie az adókötelezettségek teljesítése miatt.

Ugyanakkor a szolgáltatást nyújtó adóalany az adóhatóság felé tett bejelentése alapján dönthet majd úgy is, hogy nem alkalmazza ezeket az új egyszerűsítő szabályokat, hanem továbbra is az igénybe vevő tagállamának szabályai szerint állapítja meg az adókötelezettségét. Ettől a döntéstől azonban a választást követő második naptári év végéig nem lehet majd eltérni alapján.

Továbbá a harmadik országban letelepedett adóalanyok számára is lehetőség nyílik a távolról is nyújtható szolgáltatások vonatkozásában történő adóhatósági bejelentkezésre.

Az új szabályokat a 2018. december 31-ét követően teljesült ügyletek vonatkozásában kell először alkalmazni.

A kedvezményes áfakulcs kiterjesztése

Tovább bővül a kedvező áfakulcs alá tartozó termékek köre is, hiszen 2019. január 1-jétől az ESL és UHT tejek áfakulcsa 27%-ról 5%-ra fog csökkenni.

Fordított adózás alkalmazásának meghosszabbítása

2022. június 30-ig meghosszabbítják a fordított adózás alkalmazását az egyes gabona- és acélipari termékek vonatkozásában. Továbbá 2021. január 1-jétől a fordított adózásra kizárólag az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadással, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkával összefüggésben nyújtott munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén lesz lehetőség.

Állapotrögzítés vtsz. és SZJ számok tekintetében

2019. január 1-jétől a vtsz. hivatkozások tekintetében a kereskedelmi vámtarifa 2002. július 31-én, míg az SZJ számok vonatkozásában az SZJ 2002. szeptember 30-án hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

2019. július 1-jétől pedig a vtsz. hivatkozások tekintetében a közös vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló a Bizottság (EU) 2017/1925 végrehajtási rendelete 2018. január 1-jei állapota szerinti vámtarifaszámot kell irányadónak tekinteni. Míg az SZJ hivatkozások vonatkozásában a TESZOR’15 2018. január 1. napján érvényes besorolási rendje lenne alkalmazandó szintén 2019. július 1-jétől.

Viszonosság Szerbiával és Törökországgal

Magyarország – a viszonosság elvére tekintettel – biztosítja a Szerbiában, illetve Törökországban letelepedett adóalanyok részére is a rájuk belföldön áthárított adó visszatérítésének a lehetőségét. Szerbia vonatkozásában az új szabályok 2019. január 1-jétől, míg Törökország tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lépnek hatályba.

Online számlaadat-szolgáltatást érintő rendelkezések

Az új szabályok egyértelművé teszik, hogy a 2018. július 1-jétől hatályba lépő online számlaadat-szolgáltatást azon számlák esetében kell először teljesíteni, amelyeket 2018. július 1-jét követően állítottak ki. Továbbá nem kell online adatszolgáltatást teljesíteni azon számlák vonatkozásában, amelyeket 2018. július 1-jét megelőzően állítottak ki, ugyanakkor az azon szereplő teljesítési időpont 2018. július 1-jét követő időpontra esik.

Több

Egyéb közvetett adókat érintő változások

Jövedéki adó

A cigaretta, valamint a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány adómértéke három lépésben fog emelkedni: 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől, majd 2019. július 1-jétől.

Regisztrációs adó

2019-től csökken a kis- és középkategóriás (500 cm3-ig) motorkerékpárok regisztrációs adója, valamint nem kell adót fizetni (nulla forint lesz az adómérték) az elektromos és a hibrid meghajtású motorkerékpárok után.

Népegészségügyi termékadó

Minden adóköteles termékcsoport adómértéke emelkedni fog 2019. január 1-jétől, jellemzően 20% körüli mértékkel.

Adókötelessé válnak a gyümölcspárlatok és a gyógynövényes alkoholos italok is.

Megszűnik az egészségmegőrző programokkal kapcsolatos adókedvezmény. 2019-től az adóalanyok a fizetendő adó legfeljebb 10%-ának felajánlásáról rendelkezhetnek, kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja finanszírozása céljára.

Több

Személyi jövedelemadót érintő változások

A cafeteria rendszer változásai

Szinte minden munkáltatót és munkavállalót érint a cafeteria adózására vonatkozó szabályok módosítása, a cafeteria jelentős mértékű szűkítése.

Béren kívüli juttatásként – gyakorlatilag változatlan adóteher mellet – továbbra is kedvező az adózása a Széchenyi Pihenőkártyának, a szakszervezeti üdülésnek és a szövetkezet által a tagjának adott juttatásnak. Ugyanakkor 2019-től minden más, 2018-ban adómentes vagy kedvező adózású cafeteria elemként kezelt juttatásnak megszűnik az adóelőnye. Így például nem adható többé béren kívüli juttatásként 100 ezer forint éves keretösszegű pénz. Ez a juttatás a jövőben csak bér lehet, ami mintegy 48 ezer forinttal megdrágítja a juttatást.

Megszűnik a munkáltatói lakáscélú támogatás és a mobilitási célú lakhatási támogatás – két népszerű cafeteria elem – adómentessége. A változás következtében a munkáltató és a munkavállaló számára az ilyen juttatások mintegy 82%-kal lesznek drágábbak mint idén. 2019-től szintén kikerül az adómentes körből a sporteseményre, kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet. A betegség- és balesetbiztosítások munkáltató által fizetett díjának adómentessége is megszűnik.

Az egyes meghatározott juttatások köre is jelentősen csökken. Megszűnik a lehetőség, hogy a munkáltató kedvező adózás mellett, belső szabályzat alapján vagy valamennyi munkavállalójának egységesen adjon bármilyen, nem pénzbeli juttatást (például karácsonyi pulykát vagy vásárlási utalványokat). Kikerül az egyes meghatározott juttatások köréből az Erzsébet utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, kifizető által fizetett személybiztosítás biztosítási díja is. Így ezeket a juttatásokat a jövőben csak bérként lehet adni, ami 100 ezer forint nettó juttatás együttes adóterhét mintegy 32 ezer forinttal fogja drágítani.

Családi kedvezmény

A két gyereket nevelők 2019-től gyermekenként havi 20 ezer Ft összegű kedvezményt vehetnek igénybe az idei 17 500 Ft helyett.

Adóbevallási tervezet

2019-ben az adóhatóság már az egyéni vállalkozók számára is készít bevallási tervezetet. Az érintett vállalkozói körnek készített tervezet csak abban az esetben válik bevallássá, ha azt jóváhagyja, módosítja vagy kiegészíti.

Adóelőleg-nyilatkozat

Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatukat az adóhatóság részére elektronikusan is elküldhetik, amelyet a NAV szintén elektronikus úton továbbít a kifizető felé.

Ingatlan bérbeadás

Elsősorban az adminisztrációs terheket csökkenti az a változás, amely szerint a bérbeadónak 2019-től már nem kell bevételként (és egyben költségként is) elszámolnia a saját nevére szóló rezsiszámlákat, ha azokat a bérbe vevőre áthárítja.

Szintén kedvező változás, hogy abban az esetben, ha valaki kifizetőnek adja bérbe ingatlanát, nyilatkozhat arról, hogy nem kell tőle adóelőleget levonni, mert más településen 90 napot meghaladóan vesz bérbe ingatlant.

Több

Szociális hozzájárulási adót érintő változások

A szociális hozzájárulási adóról új törvényt fogadott el az Országgyűlés. Az adó mértéke 2019. január 1-jétől továbbra is 19,5% marad.

Megszűnik a két legnépszerűbb adókedvezmény, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek adókedvezménye. Ez a lépés az ilyen korú személyek foglalkoztatását havi 9750 forinttal drágítja majd. Megszűnik továbbá a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások kedvezménye is.

Az új törvény magába olvasztja az egészségügyi hozzájárulást is, így a jövőben a jelenleg még eho-köteles jövedelmek (például az osztalék) után is szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni. Ez a változás a tőkejövedelmek – osztalék, árfolyamnyereség – esetén eredményez korlátozott mértékű adóteher-növekedést.

 

Több

Kapcsolat

Dr. Lőcsei Tamás
Ügyvezető igazgató, PwC Hungary
Tel: +36 461 93 58
E-mail

Deák László
Partner
Tel: +36 1 461 9590
E-mail

Kövessen minket!