Internethasználat a munkahelyen

Mit tehetnek jogszerűen a munkavállalók és a munkáltatók?

Számos kérdést vetett fel a felhasználók és a szolgáltatók oldaláról is az internetadó bevezetésének terve az elmúlt hetekben. Munkáltatóként és munkavállalóként szintén izgalmas, viszont kevésbé körbejárt téma az internethasználat és annak keretei. Felügyelhetik és korlátozhatják például a magáncélú internethasználatot a munkáltatók? Hogyan szankcionálható az indokolatlan vagy jogszerűtlen internethasználat, hogyan terhelhetők át a felmerülő költségek a munkavállalókra? A PwC Magyarország szakértőinek összeállításából többek között ez is kiderül.

Napjainkban számos munkakörben elengedhetetlen az internethasználat, ezek esetében a munkáltatónak nem csupán a komplett informatikai hátteret, hanem azt is biztosítania kell, hogy a munkavállalók a munkaköri feladataik ellátásához szükséges internet-alapú adatbázisokhoz, levelezőrendszerekhez hozzájussanak, és onnan folyamatosan adatokat töltsenek le, illetve adatokat mentsenek.

Az internethasználathoz kapcsolódóan különbséget tehetünk a hivatalos célú internethasználat, illetve a magáncélú internethasználat között. Az előbbihez tartozik olyan adatok letöltése, melyek kizárólag egyes munkafeladatok ellátásához szükségesek, utóbbi esetben azonban a munkavállaló olyan weboldalakat látogat, illetve olyan adatokat tölt le, amelyek az egyes munkaköri feladatai ellátásához még közvetett módon sem kapcsolódnak – például zenét hallgat, híroldalakat olvas, vagy magáncélból ügyet intéz, vásárol.

„A munkáltató hozhat olyan döntést, hogy a munkavállaló a munkaeszközként biztosított informatikai eszközöket kizárólag a munkavégzéssel összefüggésben, hivatalos célból használhatja, azaz magáncéllal sem weboldalakat nem látogathat, sem pedig adatokat nem tölthet le. A munkáltató ezen döntéséről köteles a munkavállalót előzetesen tájékoztatni, a tájékoztatást írásban kell megtenni és nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen intézkedés bevezetéséhez” – magyarázza Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az az információ, hogy a munkavállaló milyen internetoldalakat látogat, illetve milyen adatokat tölt le, a vonatkozó adatvédelmi szabályok alapján személyes adat. A munkáltatói ellenőrzés - mint e személyes adat megismerése - kapcsán külön kezelendő az az eset, ha a munkáltató az internethasználatot kizárólag munka céljából engedélyezte, illetve az az eset, amikor a munkáltató a magáncélú internethasználatot is lehetővé tette.

Ha a munkáltató kizárólag munkavégzési célból engedélyezte a munkaeszközön történő internethasználatot és a magáncélú használatot kifejezetten megtiltotta, úgy bármikor jogosult ellenőrizni, hogy a munkavállalók a magánhasználat tilalmára vonatkozó utasítását betartják-e. Ennek azonban előfeltétele, hogy a munkáltató előzetesen kifejezetten és később bizonyítható formában felhívta a munkavállalók figyelmét az internethasználat korlátozására, illetve a munkáltatói utólagos ellenőrzés lehetőségére. Utóbbi kapcsán egyúttal részletesen ismertetve az ellenőrzés módját és az ellenőrzés keretében zajló adatkezelésre vonatkozó releváns információkat (pl. adatkezelés célja és időtartama, az adatok megismerésére jogosult személyek, stb.). Egyúttal a munkáltató jogosult a magáncélú használatot részben vagy egészben oly módon is korlátozni, hogy a megnyitható oldalak körét meghatározza, más oldalak megnyithatóságát pedig az informatikai rendszer segítségével korlátozza.

Más a helyzet akkor, ha a munkáltató a magáncélú internethasználatot kifejezetten engedélyezte, illetve ha a munkáltató nem hozott kifejezett, a magáncélú használatot tilalmazó vagy korlátozó intézkedést. Ezekben az esetekben az internethasználatot (így a látogatott oldalakat, illetve a letöltött adatokat is) kizárólag a munkavállaló adatvédelmi követelményeknek megfelelő előzetes hozzájárulása alapján ellenőrizheti.

„Az általános internethasználathoz képest még nagyobb körültekintést igényel a munkavállalók által használt e mail postafiókok munkáltató általi ellenőrzése, melyre még szigorúbb szabályok vonatkoznak, tekintettel arra is, hogy az e-mailen keresztüli kommunikáció munkaviszonyban nem álló harmadik személyek személyes adatait, illetve személyiségi jogait is érintheti” – hangsúlyozza Dr. Szűcs László.

Amennyiben a magáncélú használat következtében a munkáltatónak többletköltsége keletkezik, úgy a többletköltséget jogosult a munkavállalóra terhelni. Ahhoz azonban, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató ezt az összeget levonja, szükséges a munkavállaló kifejezett hozzájárulása. Kifejezett hozzájárulás hiányában a többlethasználat indokolatlan költsége csak mint kárigény érvényesíthető, peres eljárás keretében. Ha a munkavállaló a belső szabályzatban szabályozott, korlátozott magáncélú internethasználat szabályait megsérti, úgy a munkáltató egyrészről kérheti az ezzel okozott kárnak a megtérítését, másrészről az adott munkaszervezet fegyelmi szabályainak figyelembevételével hátrányos jogkövetkezményeket is alkalmazhat. A gyakorlatban az indokolatlan költséget generáló internethasználattal kapcsolatosan a munkáltatók általában figyelmeztetést adnak ki, azonban olyan esetekben, amikor a többszöri figyelmeztetés sem vezetett eredményre, a munkaviszony akár meg is szüntethető.

Kapcsolat

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!