Skip to content Skip to footer
Keresés

Loading Results

Más célok mentén tervez a vállalat mint a vezetője?

11. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

A videó jelenleg nem elérhető.

0:43

2021 őszén az eddigi legtöbb, 262 beszélgetés zajlott le kollégáink és a cégvezetők között, ami alapján minden eddiginél nagyobb érvényessége lehetne az eredményeinknek. Mégis, a kutatási összefoglalónk néhány elemét hátra kellett sorolnunk; ami ugyanis érvényes volt február elején - makrogazdasági kilátások, legfőbb félelmek és ezek valószínűségei, illetve a jóslatok 2022-re - az mára átértékelődött, rövidebb távon a kilátások gyökeresen megváltoztak.

Éppen ezért idén a kiindulópontunkat azok a válaszok alkotják, amelyek a hosszabb távról szólnak; arról, ami nem (csak) az éves tervezési ciklusok tárgya, hanem a vállalat fennmaradásának és céljainak alapja.

Nem meglepő a sorrend, de meglepő a lépték abban, hogy a magyar vállalatok négyötödének stratégiai célkitűzése a digitalizáció, illetve az automatizáció, valamint az ügyfélelégedettség és a munkavállalói elkötelezettség növelése. Ehhez képest a vállalatok alig fele büszkélkedhet a környezeti károk csökkentésére vonatkozó célokkal, és ennél is kevesebben fogalmaznak meg elvárásokat a vállalatuk működésében a nemek közti egyenlőtlenségek ellensúlyozására. 

A kép akkor válik valóságosabbá, ha megnézzük, a stratégia megvalósulásáért az adatok alapján mennyire felel a vállalat vezetője.

A felsorolt célokért, amelyek a vállalatok 98%-ának célkitűzéseit lefedik, a vállalatvezetők 34%-a egyáltalán nem felelős. Vagy legalábbis nincs elszámoltatva.

A videó jelenleg nem elérhető.

0:41

Pedig a hitelesség alapja az lenne, ha a vállalatok 82%-a által stratégiai célnak minősített tényezőket a vezetők ugyanekkora arányban tekintenék saját céljuknak.

Amellett, hogy a vállalati és a vezérigazgatói célok nem fedik teljesen egymást, fontos felfigyelni arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tétlenség annak ellenére általános, hogy az ügyfelek és a munkavállalók is komoly és nagy lépéseket sürgetnek e téren.

A felmérésben rákérdeztünk, hogy a vállalatok életében mennyire fontos a CO2-kibocsátás mérséklése, illetve ezen belül arra is, hogy milyen programot futtatnak: nettó zéró megközelítést vagy karbonsemlegességre való törekvést. Az első erősebb vállalás, mert a tényleges kibocsátás lehetőleg nullára csökkentését tűzi ki célul, míg a másodikban csak a szükséges kibocsátás ellentételezésre törekszik kvótavásárlással vagy más dekarbonizációs projekt finanszírozásával.

A videó jelenleg nem elérhető.

0:52

A válaszok azt mutatják, hogy a vállalatok 38%-a már érdemben foglalkozik a kérdéssel. A cselekvés oka pedig a klímaváltozás fékezése mellett elsősorban az ügyfelek és a befektetők igényeinek való megfelelés. A munkavállalók igényeinek fontossága elmarad ezektől.

A CO2-kibocsátás ellentételezésével vagy csökkentésével még nem foglalkozó cégek esetében a leggyakoribb indok a passzivitásra az, hogy az üvegházhatású gázkibocsátásuk nem jelentős. Az is jellemző válasz, hogy a kibocsátásukat nem tudják mérni, valamint az iparágukban nem létezik még az ellentételezésre legjobb gyakorlat.

Magyarországon a háború kitörése előtt legtöbben az elkövetkező időszakra nézve az egészségügyi kockázatoktól tartottak, ezt a makrogazdasági volatilitás követte, majd a kiberkockázatok. A globális felmérésben a legtöbben a kiberkockázatoktól féltek, ezt követte az egészségügyi helyzet és a makrogazdasági tényezők illékony állapota. Azok a tényezők, amelyek bár hatásuk alapján nem kevésbé súlyosak, de akkor még kevésbé fenyegettek, lemaradtak a dobogóról: a geopolitikai konfliktusok mellett ilyenek a társadalmi egyenlőtlenségek vagy a klímaváltozás.  

A félelmek rangsorát az új helyzet vélhetően átírta, de érdemes megvizsgálnunk a különböző fenyegető tényezők lehetséges hatásaival kapcsolatos nézeket. Rákérdeztünk ugyanis arra, milyen hatásai lehetnek az adott fenyegetéseknek az üzletmenetre.

A videó jelenleg nem elérhető.

0:46

A kiberkockázatok az értékesítést és az innovációt, az egészségügyi kockázatok és a makrogazdasági volatilitás főleg a tehetségmenedzsmentet és az értékesítést korlátozhatják. A geopolitikai konfliktusoktól tartók az értékesítési lehetőségek szűkülését látják elsődleges következménynek, második helyre pedig a szolgáltatásfejlesztést tették, mint olyan tényező, ami visszaeshet egy felmerülő probléma esetén.

E félelmeket ellensúlyozandó a magyar vállalatvezetők 75%-a cége egyedi eszközeiben, kapcsolataiban és képességeiben látja a garanciát az értékteremtésre, 70%-uk a hosszú távú iparági trendekben, 60% pedig a makrokörnyezeti erőkben bízik.

Bár a 2022-vel kapcsolatos várakozásokat bizonyára valamennyire felülírta a háborús helyzet, érdemes rátekintenünk arra, hogyan látták a közeljövőt 2021 végén. 

Míg a világgazdaság húzóerejébe vetett hit általában együtt mozog a magyarországi és a globális eredményekben - a 2021 végén folytatott beszélgetések eredményei más helyzetet mutattak. A magyar cégvezetők jóval óvatosabbak, mint a világátlag. Világszinten a vezérigazgatók 77%-a vélte úgy, hogy tovább gyorsul a növekedés üteme, eközben Magyarországon az előző évi 65%-ról 46%-ra csökkent azok aránya, akik további gyorsulást várnak, és a többség bizony inkább a növekedési ütem stagnálását, vagy csökkenését látta reális jövőképnek. A magyar gazdaság gyorsuló növekedésébe vetett hit esetében szintén visszaesés volt tapasztalható, több mint 50% szerint inkább a lassulás, vagy a stagnálás volt valószínű, és csökkent azok aránya is, akik azt várják, a következő 12 hónapban nőnek a bevételeik.

 

A videó jelenleg nem elérhető.

1:05

Mindennél fontosabb a hitelesség, például azért, mert a vezérigazgató, mint munkáltató, a 2021-es évben az Edelmann Trust Barometer szerint kulcsszereplővé vált: a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért és a véghezvitt tetteikért hitelesen tudnak felelni, egyben elszámoltathatók. De hogyan alakítja át mindez a vezető szerepét? Hány olyan területen kell tudnia döntést hozni, amivel kapcsolatban maga sincs kellőképpen felkészülve? Mi mindenről kell szólnia a helyzethez igazított új stratégiának, és miért felelős ebből egy cégvezető? 

Az interjúink során sok szó esett a cégvezetők feladatairól is. Kétharmaduk legfeljebb öt átfogó stratégiai célkitűzés érdekében nagyjából 6-15 kezdeményezés felett őrködik, amelyeket évente többször értékel, és legalább évente változtat is rajtuk. A vizsgált vállalatok 43%-ában egy ötlet 3 hónapon belül kaphat zöld lámpát, és fél éven belül forrásokat is a megvalósuláshoz.

A vezetői tervezési ciklusok zömmel továbbra is egyéves periódusokkal számolnak. Az utóbbi egy évet tekintve a pénzügyi mutatókról a vezetők egyharmada kapott olyan előrejelzést, ami 6%-kal vagy annál nagyobb mértékben tért el a valós eredménytől. Nehezen volt tervezhető az év és ezt ezek a számok is mutatják. Ez annak fényében lehet érdekes, hogy a cégvezetői teljesítmény értékelése döntően még mindig leginkább pénzügyi tényezőkön alapul.

 

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója

„Az elmúlt évek növekvő bizonytalan gazdasági helyzetében az üzleti világ képviselői fokozatosan kiemelkedtek a többi szereplő közül a feléjük támasztott bizalom tekintetében. Mostanra a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért, a véghezvitt tetteikért közvetlenebbül felelnek, különösen a mai munkaerőpiaci szűkösségben. Ezeknek az elvárásoknak megfelelni több felelősséget és új szerepköröket kíván tőlünk, vezetőktől”

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója

Mit jósolnak a vezérigazgatók 2023-ra és 2040-re?

A 11. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés eredményeit bemutató rendezvényünkön elhangzott előadások

A videó jelenleg nem elérhető.

13:43

Lőcsei Tamás: Felmérésünk legfrissebb eredményei

A videó jelenleg nem elérhető.

16:10

Orvos-Tóth Noémi: Hogyan féljen egy vezető?

A videó jelenleg nem elérhető.

14:23

Sipos Katalin (WWF): A Föld jövőjéről

A videó jelenleg nem elérhető.

16:12

Bencze Róbert: A vezetők és a bizalom

Összegzés

A kihívás sokrétű, miközben a vállalatvezetőknek elsősorban pénzügyi mutatók mentén kell teljesíteniük, az ESG dimenziók mentén is sikeresnek kell lenniük ahhoz, hogy az irántuk meglévő tartós bizalom ne csökkenjen. Menet közben kell a vállalatuk célkitűzéseit újragondolniuk úgy, hogy a tradicionális elvárásoknak való megfelelés mellett új, a cégük hosszú távú fennmaradását célzó elvárásokat is teljesítenek. 

Ehhez csökkenteni kell azt a távolságot, ami ma a vezetők és a munkavállalók, az ügyfelek és a befektetők között van, és érdemi figyelmet kell szentelni azoknak az elvárásoknak, amelyek csak hosszú távon megtérülő befektetésekkel járnak.

A videó jelenleg nem elérhető.

1:32

Kutatási módszertan
A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérést tizenegyedik alkalommal készítettük el, amelynek alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja. Kutatásunkat azzal a céllal végeztük, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felső vezetők véleményéről, iparágukkal kapcsolatos várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet kapjunk.

A magyarországi felmérés készítése során az interjúkészítés módszerét alkalmaztuk, amelynek keretében a PwC szakemberei 2021 októbere és 2022 januárja között 262 hazai vállalat vezérigazgatóját kérdezték meg személyesen vagy online. Az interjúk folyamán a kvantitatív adatokat kérdőívek segítségével rögzítettük. A felmérés készítése során a PwC iparági csoportjai szerint meghatározott, a következő ágazatokban tevékenykedő cégeket kérdeztünk meg: autóipar; gyógyszer- és egészségipar; energetika és közmű; kiskereskedelmi és fogyasztóipar; pénzügyi szolgáltatók; technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóipar; állami és közszféra; illetve gyáripari termelés.


Kapcsolat

Dr. Koncz Barbara

Dr. Koncz Barbara

Cégtárs, PwC Hungary

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Senior Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!