Gyors kilábalást várnak a magyar vezetők 2021-től

10. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Innowell

A PwC Magyarország az elmúlt tíz év során minden évben felmérte a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait. A kutatás kezdete óta sosem tapasztalt mértékű az optimizmus a globális gazdaság és a magyar gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban. 2021-re minden második vállalat létszámnövekedéssel kalkulál.

A pandémia azonban elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni. Míg tavaly 21% tartott az adóterhek növekedésétől, ez az arány idén 50%, a válsághelyzetekre való felkészültség, a munkaerő romló egészségügyi állapota és a félrevezető tájékoztatás szintén nagyot ugrott előre a kockázati tényezők listáján a vezérigazgatók szemében.

  • 10

    éve Magyarországon

  • 240

    interjú vezérigazgatókkal

  • 65%

    a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulását várja

  • 82%

    cége bevételeinek növekedését prognosztizálja

A vállalatok működése nagy nyomás alatt áll, a kihívás a válsághelyzetekre való gyors reagálásban, a kiberbiztonságot is előtérbe helyező digitalizálódásban, a megfelelő szakemberek meglétében, stratégiai kezelésében és a bizonytalanságtűrésben rejlik. Alább felmérésünk főbb megállapításait mutatjuk be öt téma mentén:

Öt fő terület a felmérés eredményeiből
Optimizmus a láthatáron
Rekord arányú magyar gazdasági fellendülés 2021-re valamint létszámnövekedés rövid-, és középtávon
Mélyülő aggodalmak
Az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása és az árfolyamingadozás továbbra is magas kockázatú
Újratervezés: digitális gyorsulás
Digitalizáció mindenek előtt, ám a sikeres működés alapja továbbra is a képzett és rugalmas munkaerő
Középpontban a munkaerő
A cég sikeres működését garantáló prioritások listáján a két legfontosabb tényező a munkavállalókhoz kapcsolódik
Amit a járvány hozott
A vezérigazgatók 75%-a munkavállalókkal és az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja

A globális gazdaság növekedési ütemére, csakúgy, mint a magyar gazdaságéra nézve, a megkérdezettek 65%-a felelte azt, hogy gyorsulni fog. Ez a tavalyi eredményhez képest hatalmas ugrás. Szintén rekord, hogy mindössze 12% nyilatkozott úgy, hogy a gazdaság növekedési üteme világszinten is és hazai szinten is változatlan marad. Erre persze magyarázatul szolgál az is, hogy a Covid-19 miatti visszaesés után visszapattanást várnak a vezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került. 

Nem érzékelhető ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzéseken, ami azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően. A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a 3 éves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak.





Az elmúlt évben a nagyvállalatok személyi állománya a világjárvány ellenére nem csökkent jelentősen a vezérigazgatói interjúk alapján. A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy kénytelen volt csökkenteni alkalmazotti létszámát. Ez arra utal, hogy a makroszinten kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kkv-szektor elbocsátásaihoz köthető. Ugyanakkor 2021-re újra minden második megkérdezett vállalatvezető létszámnövekedéssel kalkulál, és a következő három évre ez az arány felkúszik egészen 62%-ra.

A PwC elemzése szerint az elmúlt években lassulásra számítottak a vezetők a gazdaság húzóerejét illetően. A növekedés megtorpanását a járvány hozta el, és az így előállt új helyzet új hangsúlyokat és gondolkodást is eredményezett. A kutatás megállapításai azt mutatják, hogy a változás bekövetkezése elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni, amikor vállalatuk növekedését tervezték. 

A dobogó legfelső fokára betört a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyamingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiberfenyegetettséggel. Talán nem meglepő, hogy a stratégiai kockázatkezelésbe legtöbben ezt az első négy tényezőt, valamint a változó fogyasztói magatartást és a gyors technológiai változást építik be.



A növekedési kilátásokra nézve potenciális kockázatot jelentő gazdasági, politikai, társadalmi és környezeti tényezők toplistája

Néhány elem jelentős változást mutat tavalyhoz képest: a növekvő adóterhektől közel 30 százalékponttal többen tartanak, minden második vezető valós veszélynek jelölte, attól tartva, hogy a pandémia alatt bevezetett gazdaságfenntartó támogatásoknak ez lesz a forrása. Aggasztó még a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségügyi állapota, és a félrevezető tájékoztatás. Mindhárom tényező esetén megközelítőleg 25 százalékponttal növekedett azok aránya, akik tartanak tőle.

Befektetés nélkül nincs növekedés – ebben a vállalatvezetők teljesen egyetértenek. 78%-uk abban is, hogy digitális transzformációra jóval többet költ majd, 77% költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztál, így ez a két – vélhetően összefüggő – legjellemzőbb újratervezési lépés. Mértékében elmaradva, de így is tízből hat vállalatvezető tervez innovációs, vagy kutatás-fejlesztési befektetést, és a kiberbiztonságba is ennyien fektetnek többet a jövőben. Szintén több mint a vállalatok fele növeli a ráfordításait a vezetőfejlesztés terén, és alig marad el az 50%-tól azok aránya, akik az ESG, környezeti-társadalmi és vállalatirányítási kezdeményezésekre akarnak többet áldozni a jövőben.

Miközben a pandémiát követő második legerősebb aggodalom a szakképzett munkaerő hiánya és a cégek sikerességéhez szükséges legfontosabb tényezők közül a két első a munkavállalókkal kapcsolatos, addig a vállalatvezetők mindössze 48%-a vallotta azt, hogy a munkavállalói jelentős hatással vannak a vállalat stratégiájára

A járványhelyzet tehát erősebben hat most a vállalatokra, mint bármely érintetti csoport. Mégis, a digitalizációs tervek ellenére továbbra is a sikeres működés alapja a képzett, iskolázott és rugalmas munkaerő.



 

Miközben a vállalatok egyharmada kénytelen volt 2020-ban csökkenteni munkavállalói létszámát, a tervek szerint ez a csökkenés csak átmeneti. Ugyanakkor a megváltozott és megtanult új működésben a munkavállalóhoz kapcsolódó elvárások is változtak. A versenyképességet elsősorban a szervezeti kultúra fontosságában, az elkötelezettség és belső kommunikáció erejében, a munkavállalói alkalmazkodóképességen, és a munkavállalók jólétében látják ma a vezetők. A hatékonyság növelését elsősorban az automatizálás és a technológia alkalmazásával szándékoznak elérni.

Munkaerőstratégiájának mely apektusain változtat, hogy a legnagyobb hatással legyen vállalata versenyképességére?

A személyes munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak, így azok a vezetők is hiányolnak valamit a Covid előtti életükből, akik cégének teljesítményét nem érintette hátrányosan a vírus. A legtöbben, a megkérdezettek háromnegyede, a munkavállalókkal és a vásárlókkal vagy az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja, és szintén a többségnek hiányzik, hogy az irodában motiválhassa munkavállalóit. Önmagában az irodai munkavégzés azonban csak a válaszadók 8%-ának hiányzik.



Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója

„Összességében a járvány minden emberi tényezőt bizonytalanná tett a vállalatoknál. Félünk tőle, hogy nem lesz megfelelő szakember az egyes feladatokra, ugyanakkor félünk a munkanélküliségtől is. A munkaerő stratégiai fontosságát az is jól szemlélteti, hogy a cég sikeres működését garantáló prioritások listáján a két legfontosabb tényező a munkavállalókhoz kapcsolódik.”

Dr. Lőcsei Tamás vezérigazgató, PwC Magyarország

Mit jósolnak a vezérigazgatók 2021-re és 2042-re?

2020 végén az első számú döntéshozók így látták a jövőt
Vezérigazgatói jóslatok 2021-re

Mi történt az elmúlt 10 évben...

Négy videóban mutatjuk meg a tíz éves felmérésünk apropójából, hogyan alakult kutatásunk az elmúlt évtizedben, valamint három egészen különböző terület szakértőjét is arra kértük, hogy az ott végbe menő változásokat is mutassák be.

...a felmérésünkkel?

A videó jelenleg nem elérhető.

2:20

Ezek hangoztak el felmérésünk kapcsán a médiában

Képekkel, videókkal, rádióinterjúkkal emlékeztünk vissza felmérésünk elmúlt évtizedére

...a magyar gasztronómiával?

A videó jelenleg nem elérhető.

4:41

Wolf András, séf

a magyar gasztronómia közelmúltjáról és jövőjéről

…a magyar nyelvvel?

A videó jelenleg nem elérhető.

5:32

Pölcz Ádám, nyelvész

a magyar nyelv elmúlt évtizedéről

…a vezetői protokollal?

A videó jelenleg nem elérhető.

4:50

Görög Ibolya, protokollszakértő

a férfi és női vezetők öltözködésről, az elegáns órákról és a kézfogás evolúciójáról

Kutatási módszertan

2020 őszétől kezdve 240 magyarországi vezérigazgatót kerestünk fel, hogy megkérdezzük őket gazdasági kilátásokról, vállalatuk növekedési lehetőségeiről, valamint arról, hogy olyan globális válsághelyzetben, amilyen például a Covid-19, miként újítják meg vállalatukat annak érdekében, hogy mérsékeljék a negatív hatásokat és biztosítsák a fenntartható működést. 

Immár tizedik alkalommal készítettük el a magyarországi vezérigazgatók körében végzett felmérésünket, amelyet 2011-ben indítottunk a PwC-hálózat 24 éve működő globális kutatásának mintájára. Személyes megkérdezésen alapuló vizsgálatunk egyedülálló betekintést nyújt a magyarországi vezérigazgatók terveibe, egyúttal összehasonlíthatóvá teszi a magyar vállalatvezetők nézeteit a világ vezető döntéshozóinak elképzeléseivel is.

A videó jelenleg nem elérhető.

1:00

10 éves a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés


Kapcsolat

Dr. Koncz Barbara

Dr. Koncz Barbara

Cégtárs, PwC Hungary

Simon Katalin

Simon Katalin

PR Menedzser, PwC Hungary

Kövessen minket!