10. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
A vállalatok működése nagy nyomás alatt áll, a kihívás a válsághelyzetekre való gyors reagálásban, a kiberbiztonságot is előtérbe helyező digitalizálódásban, a megfelelő szakemberek meglétében, stratégiai kezelésében és a bizonytalanságtűrésben rejlik. Alább felmérésünk főbb megállapításait mutatjuk be öt téma mentén:
A globális gazdaság növekedési ütemére, csakúgy, mint a magyar gazdaságéra nézve, a megkérdezettek 65%-a felelte azt, hogy gyorsulni fog. Ez a tavalyi eredményhez képest hatalmas ugrás. Szintén rekord, hogy mindössze 12% nyilatkozott úgy, hogy a gazdaság növekedési üteme világszinten is és hazai szinten is változatlan marad. Erre persze magyarázatul szolgál az is, hogy a Covid-19 miatti visszaesés után visszapattanást várnak a vezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került.
Nem érzékelhető ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzéseken, ami azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően. A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a 3 éves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak.
Az elmúlt évben a nagyvállalatok személyi állománya a világjárvány ellenére nem csökkent jelentősen a vezérigazgatói interjúk alapján. A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy kénytelen volt csökkenteni alkalmazotti létszámát. Ez arra utal, hogy a makroszinten kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kkv-szektor elbocsátásaihoz köthető. Ugyanakkor 2021-re újra minden második megkérdezett vállalatvezető létszámnövekedéssel kalkulál, és a következő három évre ez az arány felkúszik egészen 62%-ra.
A PwC elemzése szerint az elmúlt években lassulásra számítottak a vezetők a gazdaság húzóerejét illetően. A növekedés megtorpanását a járvány hozta el, és az így előállt új helyzet új hangsúlyokat és gondolkodást is eredményezett. A kutatás megállapításai azt mutatják, hogy a változás bekövetkezése elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni, amikor vállalatuk növekedését tervezték.
A dobogó legfelső fokára betört a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyamingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiberfenyegetettséggel. Talán nem meglepő, hogy a stratégiai kockázatkezelésbe legtöbben ezt az első négy tényezőt, valamint a változó fogyasztói magatartást és a gyors technológiai változást építik be.
Néhány elem jelentős változást mutat tavalyhoz képest: a növekvő adóterhektől közel 30 százalékponttal többen tartanak, minden második vezető valós veszélynek jelölte, attól tartva, hogy a pandémia alatt bevezetett gazdaságfenntartó támogatásoknak ez lesz a forrása. Aggasztó még a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségügyi állapota, és a félrevezető tájékoztatás. Mindhárom tényező esetén megközelítőleg 25 százalékponttal növekedett azok aránya, akik tartanak tőle.
Befektetés nélkül nincs növekedés – ebben a vállalatvezetők teljesen egyetértenek. 78%-uk abban is, hogy digitális transzformációra jóval többet költ majd, 77% költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztál, így ez a két – vélhetően összefüggő – legjellemzőbb újratervezési lépés. Mértékében elmaradva, de így is tízből hat vállalatvezető tervez innovációs, vagy kutatás-fejlesztési befektetést, és a kiberbiztonságba is ennyien fektetnek többet a jövőben. Szintén több mint a vállalatok fele növeli a ráfordításait a vezetőfejlesztés terén, és alig marad el az 50%-tól azok aránya, akik az ESG, környezeti-társadalmi és vállalatirányítási kezdeményezésekre akarnak többet áldozni a jövőben.
Miközben a pandémiát követő második legerősebb aggodalom a szakképzett munkaerő hiánya és a cégek sikerességéhez szükséges legfontosabb tényezők közül a két első a munkavállalókkal kapcsolatos, addig a vállalatvezetők mindössze 48%-a vallotta azt, hogy a munkavállalói jelentős hatással vannak a vállalat stratégiájára.
A járványhelyzet tehát erősebben hat most a vállalatokra, mint bármely érintetti csoport. Mégis, a digitalizációs tervek ellenére továbbra is a sikeres működés alapja a képzett, iskolázott és rugalmas munkaerő.
Miközben a vállalatok egyharmada kénytelen volt 2020-ban csökkenteni munkavállalói létszámát, a tervek szerint ez a csökkenés csak átmeneti. Ugyanakkor a megváltozott és megtanult új működésben a munkavállalóhoz kapcsolódó elvárások is változtak. A versenyképességet elsősorban a szervezeti kultúra fontosságában, az elkötelezettség és belső kommunikáció erejében, a munkavállalói alkalmazkodóképességen, és a munkavállalók jólétében látják ma a vezetők. A hatékonyság növelését elsősorban az automatizálás és a technológia alkalmazásával szándékoznak elérni.
A személyes munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak, így azok a vezetők is hiányolnak valamit a Covid előtti életükből, akik cégének teljesítményét nem érintette hátrányosan a vírus. A legtöbben, a megkérdezettek háromnegyede, a munkavállalókkal és a vásárlókkal vagy az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja, és szintén a többségnek hiányzik, hogy az irodában motiválhassa munkavállalóit. Önmagában az irodai munkavégzés azonban csak a válaszadók 8%-ának hiányzik.
„Összességében a járvány minden emberi tényezőt bizonytalanná tett a vállalatoknál. Félünk tőle, hogy nem lesz megfelelő szakember az egyes feladatokra, ugyanakkor félünk a munkanélküliségtől is. A munkaerő stratégiai fontosságát az is jól szemlélteti, hogy a cég sikeres működését garantáló prioritások listáján a két legfontosabb tényező a munkavállalókhoz kapcsolódik.”
Négy videóban mutatjuk meg a tíz éves felmérésünk apropójából, hogyan alakult kutatásunk az elmúlt évtizedben, valamint három egészen különböző terület szakértőjét is arra kértük, hogy az ott végbe menő változásokat is mutassák be.
Képekkel, videókkal, rádióinterjúkkal emlékeztünk vissza felmérésünk elmúlt évtizedére
a magyar gasztronómia közelmúltjáról és jövőjéről
a magyar nyelv elmúlt évtizedéről
a férfi és női vezetők öltözködésről, az elegáns órákról és a kézfogás evolúciójáról
2020 őszétől kezdve 240 magyarországi vezérigazgatót kerestünk fel, hogy megkérdezzük őket gazdasági kilátásokról, vállalatuk növekedési lehetőségeiről, valamint arról, hogy olyan globális válsághelyzetben, amilyen például a Covid-19, miként újítják meg vállalatukat annak érdekében, hogy mérsékeljék a negatív hatásokat és biztosítsák a fenntartható működést.
Immár tizedik alkalommal készítettük el a magyarországi vezérigazgatók körében végzett felmérésünket, amelyet 2011-ben indítottunk a PwC-hálózat 24 éve működő globális kutatásának mintájára. Személyes megkérdezésen alapuló vizsgálatunk egyedülálló betekintést nyújt a magyarországi vezérigazgatók terveibe, egyúttal összehasonlíthatóvá teszi a magyar vállalatvezetők nézeteit a világ vezető döntéshozóinak elképzeléseivel is.