Szoftverfejlesztés, mint K+F? Érdemes "tesztelni"!

Sokan nem is gondolják, hogy a szoftverfejlesztési tevékenység jelentős része, adott esetben a tesztelési fázisok is érdekesek lehetnek kutatás-fejlesztési szempontból, és jelentős adókedvezmények igénybe vételére jogosíthatnak (a pályázati forrásokról nem is beszélve). Azt még kevesebben tudják, hogy ehhez nem kell szabadalmi szintű újdonságot felmutatni, új kvantum-algoritmusokat alkotni, de még önvezető 6G-hálózatot sem létrehozni (nyilván ebből nagy baj sem lehet).

Mivel sok a bizonytalanság, kérdés, illetve kihasználatlan lehetőség ezen a területen, az alábbiakban összefoglalom, hogy az e téren szerzett jelentős tapasztalataink alapján (több mint 200 sikeres K+F minősítésben működtünk közre szoftverfejlesztésre irányuló projekttel kapcsolatban) milyen esetekben lehet, illetve érdemes ezzel foglalkozni, és milyen megtakarítások, plusz források érhetőek el az ilyen tevékenységek kapcsán.

Kutatás-fejlesztés alatt olyan módszeresen folytatott alkotómunkát értünk, amely a meglévő tudományos ismeretanyag bővítését, valamint újszerű alkalmazások kidolgozását célozza egy tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében. Ebbe a körmönfont definícióba azonban számos tevékenység beleférhet, kezdve a még elméletileg sem megoldott problémákról (időutazás kifejlesztése), a gyakorlatban nem elérhető fejlesztésekről (űrlift megépítése), valamint - a leggyakoribb kategóriaként - az, hogy hogyan lehet egy már elméleti és gyakorlati szinten is elérhető megoldást piacra vinni, eladható termékké formálni. Ez utóbbiakat nevezzük kísérleti fejlesztéseknek, amelyek bármely műszaki-technológiai bizonytalanság feloldását (vagy arra irányuló, akár sikertelen tevékenységet) jelenthetik, ha a probléma megoldása nem nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett terület alapvető tudományos ismeretanyagában és technikáiban jártas. Ez utóbbi tekintetben a szoftverfejlesztés területén például mérce lehet egy 2-5 éve az adott szakterületen dolgozó fejlesztő tudása.

A kísérleti fejlesztések körébe egyértelműen beletartozik a szoftverfejlesztés, amelynek számos területe érdekes lehet K+F szempontból: ilyenek például a fintech-fejlesztések, az egészségügyi szoftverek, az üzleti, vállalati szoftver(rendszer)ek, az autóipar számára fejlesztett szoftveres megoldások, illetve akár mobilapplikációk fejlesztése is. De említhetném még az AI-on alapuló, az Ipar 4.0 területét érintő, a telekommunikációs iparágra vonatkozó, valamint a felhős, a virtualizációs vagy a konténerizációs fejlesztéseket is – a lista tehát jelentős, még felsorolni sem lehet az összes jellemző területet.

Fontos kiemelni, hogy az iparági top 5-be tartozó fejlesztéseken vagy az egyértelmű újdonságokon túl a meglévő szoftverek jelentős továbbfejlesztése is K+F körbe tartozhat (műszaki bizonytalanság fennállása esetén), illetve a kapcsolódó, ám a szoftverfejlesztési szempontból elengedhetetlen tevékenységek (pl. integráció, tesztelés, tesztkörnyezet-fejlesztés) is K+F-nek minősülhetnek bizonyos feltételek mellett, még akkor is, ha csak ez a tevékenység zajlik Magyarországon.

Ezeket tehát mindenképpen érdemes megvizsgálni, illetve az adókezelési gyakorlatot felülvizsgálni, ugyanis a projektköltségek (jellemzően személyi költségek, bérleti díj, rezsi, értékcsökkenés) nagyságrendileg 8-10%-a megtakarítható lehet, ráadásul adott esetben 5 évre visszamenőleg (természetesen elegendő fizetett vagy fizetendő TAO, HIPA, illetve Szocho esetén).

Egy nagyobb méretű, illetve jelentősebb létszámnövekedéssel járó új K+F projekt esetén pedig a költségek akár 25%-ára vonatkozó, egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatás (EKD), illetve piacvezérelt KFI pályázatok érhetők el, szintén a költségek mintegy negyedére rúgó támogatási összegekkel.

Remélem, hogy ez a gondolatébresztőnek szánt összefoglalás arra inspirálja a szoftverfejlesztő cégeket, hogy jobban kihasználják a törvények által biztosított lehetőségeiket, illetve átgondolják a források és megtakarítások legoptimálisabb kihasználását. Persze a munkatársak motiválása sem elhanyagolható szempont: volt arra példa, hogy egy ügyfelünknél rámutattunk a konkrét feladat K+F jellegére, és az egyik fejlesztő teljesen felderülve jelentette ki: nahát, nem is gondoltam volna, hogy ilyen izgalmasan is bemutatható a projekt, amin dolgozom!

Ha hasonló élményekre vágynak, kérem keressenek bizalommal.

Cseh Boldizsár, menedzser

PwC Magyarország – K+F adókedvezmények és állami támogatások