Okos Városok: Hogyan lépjünk a következő szintre? (I. rész) Az élhetőbb városok nyomában

Az okos város kifejezés ma már egyre szélesebb körben ismert és nem az a kérdés, hogy a települések elinduljanak-e az okos fejlesztések irányába, hanem az, hogy hogyan. De mennyivel könnyebb vagy jobb egy okos városban élni, milyen területeken lehet okosodni és hol tartunk ebben itthon vagy a régióban? A témával foglalkozó cikksorozatunkban ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.

A számos magyar és nemzetközi konferencia, illetve az EU-s és a kormányzati szintű figyelem is jól mutatja a téma aktualitását. A magyarországi városok is igyekeznek megtalálni a szerepüket abban, hogy egyes városfejlesztési megoldásaik minél inkább „okosak” legyenek. Bár az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet definiálja az okos város és módszertan fogalmát, még sincs egyetértés abban, hogy mikor nevezhetünk egy várost okosnak.  Hazai példát pedig nem egyszerű találni, ha az okos város jegyeit mutató megoldásokat szeretnénk látni, mivel a magyar városok érettsége ezen a téren a kezdeti szakaszban jár. Fontos megemlíteni, hogy bár okos város kifejezést használunk végig a cikksorozatban a nemzetközi terminológia miatt, viszont nem csak városokról, hanem minden más településtípusról, térségi-, járási-, regionális szintről egyaránt beszélünk.

Miért legyenek okosak a városok?

Napjainkban a városok számtalan kihívással küzdenek, a felmelegedés globális problémájától a migráció regionális kérdésén át, egészen a speciálisan helyi közlekedési vagy lakhatási gondokig. Magyarországon már jelenleg is a lakosság több, mint 70%-a városokban él [1], országos szintű jelenség a népesség fogyása és a lakosok elöregedése, ami növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Bár a technológiai fejlődés rengeteg lehetőséget is hordoz magában, ugyanakkor egyre inkább elvárás lesz a lakosok részéről a szolgáltatások online elérése, közügyek otthoni intézése, főként a fiatal lakosok körében. Mindemellett a városok közötti verseny is egyre élesebb, a befektetők vonzásáért, a munkaerőért, a tehetségekért. A városoknak fel kell készülniük arra, hogy olyan életteret alakítsanak ki, ami megfelel a jövő városlakóinak, mindezt úgy, hogy szem előtt tartják a fenntarthatósági szempontokat. Ez azt jelenti, hogy városoknak közel állandó költségvetésből szükséges komplexebb, jobb szolgáltatásokat nyújtaniuk.

Öt globális megatrend, melyek a városok jövőjét alakítják

Forrás: PwC Megatrends https://www.pwc.co.uk/megatrends

Az okos városok arra a kérdésre igyekeznek választ adni, hogy miként lehet egy város hosszú távon is élhető, a jövő generációinak igényeire reagálva és mindeközben fenntartható. A városvezetésnek ahhoz, hogy a fenti problémákat képesek legyenek kezelni, integrált városfejlesztési szemléletet kell követniük, mely nem rövidtávra szól, hanem egy kialakított jövőkép elérését szolgálja hosszú távon. Az integrált tervezés nem csak az önkormányzat és a közszolgáltatók folyamatos koordinációját jelenti, hanem az önszerveződő közösségek, üzleti szféra, kormányzat és a lakosság bevonását is, hiszen a cél a városi életminőség javítása. Ezen kívül az okos városokat az különbözteti meg a többi várostól, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a modern technológiai lehetőségek használatára, illetve a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a technológia és okos eszközök használata nem lehet cél, csupán eszköz ahhoz, hogy fenntarthatóan legyen megvalósítható az integrált városfejlesztés.

Az így megalkotott definíció ugyanakkor még mindig nem segít abban, hogy eldöntsük egy városról, hogy az okos város-e vagy sem. Bár léteznek a városok érettségét mérő különböző értékelési modellek, ezek célja nem az, hogy küszöbértéket határozzanak meg, hanem, hogy segítsék a városokat, hogy lássák, miként haladnak a fejlődés útján. „Okos városnak lenni” nem egy objektíven meghatározott elérendő szint, hanem inkább törekvés a minél „okosabb” módon történő városfejlesztésre. Figyelembe véve, hogy folyamatosan technológiai újítások és új városi kihívások lépnek fel, ezért maguk az okos város érettségi szintek, illetve az ideális célállapot is változhat.

Milyen színterei vannak az okos városok működésének?

A városok működésének számos színtere van, ezek egyes elemei a városlakók számára is transzparensek (pl.: milyen közlekedési formákat lehet igénybe venni, hogyan bonyolíthatók a városi közügyek, mennyire élhető a város, milyen kulturális programok vannak), más részei viszont kevésbé látványosak a lakosok számára (pl.: milyen befektető vonzó tevékenységet lát el a város, milyen az infokommunikációs infrastruktúra). Ez alapján látható, hogy az okos város kezdeményezések számos területen megvalósulhatnak, melyeket szükséges definiálni ahhoz, hogy a város ki tudja jelölni azon területeket, amikre fókuszálni szeretne.

A továbbiakban a Technische Universität Wien által 2007-ben megalkotott European Smart City Model [2] által definiált hat városi alrendszert tekintjük alapul, aminek figyelembe vételével készült a hazai szabályozás is. Ezen alrendszerek: (1) gazdaság, (2) emberek, (3) életkörülmények, (4) kormányzás, (5) közlekedés és (6) környezet. A keretrendszert kiegészítettük három keresztfunkcionális területtel, mivel e területek szükségesek az említett alrendszerek összehangolásához. Ezen területek: (1) integrált kormányzás és tervezés, (2) finanszírozás és források, illetve (3) információs és kommunikációs technológiák.

Okos város működés alrendszerei és keresztfunkcionális területei

Forrás: PwC Magyarország

Az okos gazdaság (“smart economy”) azokat a területeket foglalja magában, amelyek érintik a vállalkozások működését, elősegítik a gazdasági produktivitást, a munkaerőpiac átalakulását és rugalmasságát. Az okos gazdaság innovatív megoldásai gyakran segítik a nemzetközi beágyazottság megteremtését és fellendítik a kereskedelmet. Az okos város megoldások ezen a területen elsősorban a helyi vállalkozások támogatását (pl.: inkubátor házak, startup központok létrehozása), továbbá befektetők vonzását érintik.

Az okos emberek (“smart people”) rendszerébe beletartozik minden olyan megoldás, amely a társadalom fejlettségét és az emberek képzettségének, informáltságának szintjét növelik. Központi kérdés a helyi munkaerő versenyképességének növelése és egy kreatív, befogadó társadalom kialakítása. Ide sorolhatók például az élethosszig tartó tanulást elősegítő programok, a közügyekbe történő bekapcsolódás elősegítése és transzparenciája vagy digitális megoldások, amelyek a lakosok információ ellátottságát növelik (pl. információmegosztó applikációk, rendszeres oktatások az újonnan bevezetésre kerülő megoldásokról, digitális írástudást növelő programok).

Az okos életkörülmények (“smart living”) területén alkalmazott eszközök és technológiák a hétköznapi élet olyan területeit érintik, mint például az egészségügy, az oktatás, a turizmus vagy a kultúra. A fejlesztések elsődleges célja, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak növelje a fejlettségi szintjét és a hagyományos módszereket felváltva elősegítse az innovatív technológiák integrálását (pl. városkártyák, QR kódos információs pontok, e-recept, okos iskolai táblák).

Az okos kormányzás (“smart governance”) alatt transzparens döntéshozatalt, innovatív kormányzati megoldásokat értünk, ahol kiemelt hangsúly van a hatékony adatkezelésen és a közösségek aktív bevonásán. Célja a polgárok közügyekbe való bekapcsolódásának elősegítése, praktikus módon modernizálva az önkormányzatok működését és hatékonyságuk növelését a közügyek intézésében (pl. lakossági fórumok, online kérdőívek a várost érintő kérdésekben, open data platform létrehozása).

Az okos közlekedés (“smart mobility”) területe célzottan igyekszik előmozdítani a felhasználóbarát, fenntartható és integrált közlekedésszervezés megvalósítását. Ebbe beletartozik nem csak a környezetkímélő járművek népszerűsítése (pl. elektromos autók), de a menetrendek összehangolása vagy akár a jegyrendszer elektronizálása is. Kiemelt cél, hogy a közlekedési eszközök a lehető legoptimálisabb módon kerüljenek kihasználásra és a felhasználói igények is maximálisan kielégítésre kerüljenek (pl. e-jegy, menetrend tervező). Az okos közlekedés egyik legerősebb trendjéről, az elektromobilitásról és annak jövőjéről bővebben Bársony Péter kollégánk foglalkozik cikksorozatában.

Az okos környezet (“smart environment”) a környezeti fenntarthatóságra, szemétkezelésre és a szennyező anyagok visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Ezek megvalósítását olyan innovatív megoldások segítik, amelyek speciális mérőeszközök, élő adatszolgáltatás és újrahasznosítás nyomán igyekeznek csökkenteni a felhasználók környezeti lábnyomát.  Ezen felül az erőforrások takarékosabb felhasználására ösztönzik a polgárokat (pl. szelektív szemétszállítás összehangolása). A környezetet is érintő körforgásos gazdaság témában bővebb információ korábban írt tanulmányunkban található.

Okos város alrendszerek és példák leggyakrabban alkalmazott megoldásokra

Forrás: PwC Magyarország

A fent említett hat vertikális (tematikus) kategóriát fogják össze a horizontális tevékenységek.

Az integrált kormányzás és tervezés, amelynek célja, hogy a fejlesztések összhangban legyenek egymással és a város céljaival, prioritásaival. Ezen kívül lehetővé teszi az egyes funkcionális területek közötti együttműködést is.

Az okos megoldások megfelelő pénzügyi stabilitás nélkül nem megvalósíthatók, hosszú távú fenntarthatóságuk nem garantált. Éppen ezért, a finanszírozás és források is a keretrendszer integráns részét képezik. A tervezésnek szerves része kell legyen az okos város működési modell, és -bár elsőre furcsának hathat- egy okos város üzleti terv megalkotása is.

Az okos város megoldások az esetek túlnyomó többségében innovatív információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kerülnek megvalósításra, melyek esetében fontos, hogy ne csak egyes funkcionális alrendszerhez kapcsolódjanak, hanem bármely területhez kapcsolódóan biztosítsák az alap infrastruktúrát. Nem minden okos város kezdeményezéshez szükséges a technológia használata. Okos város működése szempontjából -ahogy korábban már említettük- a technológiai újítások bevezetése nem cél, csupán eszköz.

Hogyan teljesítenek az EU országai és régiói?

Az okos város keretrendszer áttekintése után vizsgáljuk meg, hogy az Európai Befektetési Bank által kidolgozott Okos Régió Index (“Smart Region Index”) alapján hogyan teljesítenek az európai városok, illetve régiók.

Régiók összehasonlítása az EU-n belül okos város érettség szempontjából

Forrás: Európai Befektetési Bank, Smart Cities, Smart Investment in Central, Eastern and South-Eastern Europe, 2018. július

Az ábra meglehetősen diverz képet mutat: az élen az északnyugat-európai országok szerepelnek, míg a kelet-európai országok, és ezzel együtt Magyarország is, jelentős elmaradást mutatnak e téren. Mindez összecseng a saját élményeinkkel is, hiszen valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, hogy esetenként milyen nehéz itthon az ügyintézés, milyen bonyolult rendszerek szövik át az egészségügyet vagy utazáskor egyszerűen túl sokat kell várni a csatlakozásra a közlekedés alacsony szintű integráltsága miatt. A régiók közötti fejlettségbeli eltérés okos város szempontból – nem meglepő módon – szoros korrelációban van a gazdasági fejlettséggel is. A nyugat-európai országokban így az önkormányzatok jóval több saját forrással rendelkeznek, azaz nagyobb mozgásterük van az "okos" megoldások megvalósításában.

Általános mintaként jelenik meg az országhatárokon belül megfigyelhető egyenlőtlenség is: a fővárosi régiók jóval magasabb fejlettségi szinten vannak okos város szempontból, mint a vidéki települések. A fővárosokban magasabb a lakosságszám, itt koncentrálódik az országban megtermelt GDP nagy része, fejlettebb az infrastruktúra, ami a vállalatok számára is vonzó, így a munkahelyek jelentős része is itt található meg.

Legközelebb még okosabbak leszünk

Összességében, okos város szempontból nem csak Magyarország, de az egész régió jelentős lemaradással rendelkezik a nyugati országokhoz képest. Következő cikkünkben megvizsgáljuk ennek okait,  sorra vesszük azokat a főbb akadályokat, amelyek megnehezítik az itthoni okos város fejlesztéseket, nem csak a vidéki településeken, hanem akár a fővárosban is. Hogyan lehet felzárkózni, lehetséges-e egyáltalán? Erre keresi majd a választ a sorozat utolsó része.

[1] KSH: Magyarország társadalmi atlasza, 2012

[2] http://www.smart-cities.eu/

A PwC célja segíteni a városokat és további érintetteket az okos kezdeményezések tervezésében és megvalósításában.