Megugrott a megtakarítási ráta, de a belső kereslet és a fogyasztói bizalom alacsony szintje nem segíti a gazdaság növekedését. Az ipari termelés és a beruházások is csökkenő pályán vannak, míg a bérdinamika továbbra is jelentős. A magyar gazdaság aktuális helyzetéről beszélgetett Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet társalapítójával és gazdaságpolitikai szakértőjével.
Kihasználatlan kapacitások
Az Intézet augusztusban publikált, őszi negyedévre vonatkozó makrogazdasági előrejelzése továbbra is jelentős kihívásokat prognosztizál. Mind a munkaerőpiac helyzete, mind a belső kereslet gyengesége meghatározzák a gazdaság növekedési kilátásait. Bár a munkaerőpiac az elmúlt években a gazdaság egyik legjobban teljesítő területe volt, az utóbbi hónapokban némi lazulás figyelhető meg. Kozák szerint a feszesség - ahogy a betöltetlen állások és a munkanélküliek aránya mutatja - mérséklődik, ami abban nyilvánul meg, hogy a betöltetlen álláshelyek száma csökken, és a munkaadók könnyebben találnak munkaerőt.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 220-230 ezer munkanélküli van, míg a betöltetlen állások száma körülbelül 70 ezer. És bár a foglalkoztatottság továbbra is magas (5 millió fő felett), a gazdaságban vannak kihasználatlan kapacitások. Az elmúlt két év vonatkozásában - a létszámbővülés ellenére - 5%-kal csökkent a ledolgozott munkaerő tömege. Emellett a külföldi munkaerő beáramlása növekszik, ami szintén enyhíti a feszességet. Jelenleg három fő országból – Ukrajna, Fülöp-szigetek és Vietnám – érkezik a legtöbb külföldi munkavállaló Magyarországra, akiknek jelentős része (kétötöde) szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozik. A munkanélküliségi ráta némileg emelkedett (4-ről 4,3%-ra), de 2025-re a mutató csökkenése várható, mindenekelőtt a nagyberuházások és a külföldi tőke beáramlásának köszönhetően.
Fogyasztás - hol vagy?
A beszélgetés másik fontos témája a magyar gazdaság fogyasztásra épülő szerkezete volt. Kozák kiemelte, hogy a háztartások fogyasztása az egyik legfontosabb tényező a GDP növekedésében. Azonban a belső kereslet továbbra is gyenge, és a háztartások fogyasztása nem tud érdemben növekedni. Annak ellenére sem, hogy a versenyszféra bruttó mediánbér változására 14%-ot mond az előrejelzésük.
2023-ban a háztartások fogyasztása csökkent, ami a GDP 0,8%-os visszaeséséhez vezetett. Bár 2024-re és 2025-re némi növekedést prognosztizálnak, ez még mindig messze elmarad a 2016-2018-as évek szintjétől, amikor a fogyasztás évről évre 4-5%-kal emelkedett. Elmondta, hogy „a fogyasztás értelemszerűen hat a kiskereskedelemre (a magyar háztartások fogyasztásának fele megy ide), ezért fontos az összes fogyasztással kapcsolatos indikátort nézni, hiszen ez az egész gazdaságra kihat.” Miért nem tud a fogyasztás erőre kapni?
A szakember a stagnálás egyik fő okaként a magas inflációt említi, ami visszafogja a háztartásokat a vásárlásokban. Az inflációs aggodalmak és a monetáris politika szigorú feltételei pedig arra ösztönözték a lakosságot, hogy inkább megtakarítsanak, mintsem fogyasszanak, és ennek köszönhetően Magyarország megtakarítási rátája európai összehasonlításban a második helyen áll Svájc után. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a lakosság jelentős összegű megtakarításokkal rendelkezne - mert a megtakarítások mértéke csak jövedelemarányosan kiemelkedő -, hanem a jobb, kiszámíthatóbb időket várja. A fogyasztás fellendüléséhez a bizalom helyreállítására lenne szükség, amely az elmúlt években igen alacsony szinten maradt.
Bár a bruttó mediánbér 16-17%-kal emelkedett, a bérnövekedés és a termelékenység közötti különbség egyre nagyobb: évek óta 20 százalékpontos, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Mint mondta, a vállalatok valójában többet fizetnek ki, mint amit egyébként a termelékenység megengedne, köszönhetően az extrém magas inflációnak. Ez tehát feladja a leckét a vállalatoknak, hiszen a béreket a termelékenység növekedése nélkül is emelniük kell, ami növekvő költségeket és csökkenő versenyképességet eredményez.
Külföldről vásárolunk
A külföldi vásárlások térnyerése fokozódó kihívást jelent a hazai kiskereskedelem számára. Az online vásárlások és a határon átnyúló tranzakciók aránya növekszik, különösen a szomszédos országokkal, például Ausztriával és Szlovákiával szemben, ahol a vásárlók az alacsonyabb árakat kihasználva gyakran költik el a pénzüket. Kozák kiemelte, hogy a magyar e-kereskedelmi piac továbbra is lemaradásban van, és a lengyel, valamint cseh szereplők dominálják ezt a szegmenst. Bár a COVID-időszak alatt az online kereskedelem növekedett, a magyar piaci szereplők nem tudtak olyan mértékben fejlődni, mint más országokban.
Az infláció csökkenésével kapcsolatban elhangzott, hogy bár a maginfláció 4,6%-ról csökkent, a háztartások fogyasztása továbbra sem élénkült jelentősen.
Márpedig a gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen, hogy az infláció mérséklődése előbb-utóbb pozitívan hasson a fogyasztói bizalomra. A vállalatok számára pedig kulcsfontosságú kérdés, hogy a háztartások mikor kezdenek el ismét többet költeni, hiszen a belső kereslet gyengesége közvetlenül befolyásolja a kiskereskedelmet és az ipari termelést.
A beruházások csökkenése némileg lassult, a 2023-ban tapasztalt 15%-os apadáshoz képest 2024-re 10%-kal kalkulálnak, de jövőre - részben az EU-s pénzeknek köszönhetően - növekedést prognosztizálnak. Az ipari termelés is nagy kihívásokkal küzd, és bár némi javulás várható, de a növekedés üteme lassú marad. Kozák kiemeli, hogy az ipar és a beruházások fellendülése nélkül a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásai is korlátozottak maradnak.
Nem egyszerű a kkv-knak
A szakértő rávilágított a kkv-k és nagyvállalatok közötti termelékenységi különbségekre, ami Magyarországon csaknem háromszoros eltérést mutat. A kkv-k háromszoros költségen termelik meg ugyanazt a terméket a nagyvállalatokhoz képest, miközben a bérekben is versenyképesnek kell maradniuk egy feszes munkaerőpiacon. A kkv-k számára kulcskérdés, hogy jobban részeseivé váljanak a nemzetközi ellátási láncoknak, amihez meg kell érteniük a nagyvállalatok igényeit és elvárásait. Ez nem csupán a technológiai fejlesztést, jelentős beruházásokat vagy az ESG-megfelelést jelenti, de egy stratégiai megközelítést és a szervezeti kultúra átalakítását is megköveteli.
