Polikrízis és permakrízis – e két kifejezéssel jellemezte a világgazdaság jelenlegi állapotát Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a PwC Magyarország szokásos negyedéves makrogazdasági webinárján. Előbbi a különböző válságok – geopolitikai, gazdasági, környezeti – egyidejű jelenlétére utal, míg utóbbi a válságok állandósulását, ciklikus visszatérését. Ezek a jelenségek pedig nemcsak a globális, hanem a hazai gazdasági döntéshozatalra is hatással vannak. És bár a helyzet nem kilátástalan, de sürgős beavatkozásra van szükség – hívta fel a figyelmet.
Az instabilitás nem enyhül
A közelmúlt háborús konfliktusai látszólag háttérbe szorították a vámtarifákkal kapcsolatos kérdéseket, de a határidők most júliusban esedékesek, így a téma várhatóan ismét napirendre fog kerülni. A globális gazdaság kilátásai annak ellenére sem vészesek, hogy több krízis egyidejűleg zajlik, de Magyarország növekedési mutatói részben eltérnek az EU-s dinamikától az ad-hoc-szerű történések miatt – mutatott rá a szakember, aki a német választások magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatásában bízik. A nagy elemzőházak továbbra is mérsékelt növekedést prognosztizálnak.
Az energiapiacot és az ellátási láncokat kevésbé rázták meg a közelmúlt történései, de a nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága óvatosságra intik a vállalatokat, ami a beruházások visszafogásához vezet. Mindezek a folyamatok az előrejelzéseket is folyamatosan módosítják.
GDP-előrejelzések: a realitás talaján
Míg 2024-re 4%-os GDP-növekedést prognosztizált a kormányzat, a valós adat 0,5% lett. Az Egyensúly Intézet 2025-re 0,8%-ot jósol, szemben a hivatalos 2-3%-os értékkel. Ez nemcsak a várakozásokhoz képest jelentős visszaesés, hanem a gazdaság fundamentális problémáira is rávilágít. A beruházások és az ipari termelés 2022 óta folyamatosan csökken, a munkaerőpiac gyengélkedik, a belső kereslet pedig nem képes érdemben húzni a gazdaságot.
A GDP felhasználási oldalán nincs olyan komponens, amely stabilan jól teljesítene. Az építőipari szerződésállomány 18%-kal csökkent, a külkereskedelmi egyenleg pozitív hatása gyengül a visszaeső külső kereslet miatt. A lakossági fogyasztás ugyan növekszik, de elsősorban a szolgáltatások irányába tolódik, míg a vásárolt fogyasztás – így a kiskereskedelem – csak lassan tér magához. A szakértők szerint a gazdaságban jelenleg meglévő tartalékok nem elegendőek a dinamikus növekedéshez, és a 2025-ös kilátások is legfeljebb 1,6%-os bővülést valószínűsítenek.
Infláció, reálbérek és a munkaerőpiac törékeny egyensúlya
Az inflációs adatok hullámzóak: a maginfláció 5,9%-ra nőtt, miközben az élelmiszer- és energiaárak továbbra is jelentős nyomást gyakorolnak a háztartásokra. A reálbérek ugyan emelkedtek – a versenyszférában 2,5%-os növekedést mértek –, de ez nincs szinkronban a termelékenység alakulásával. A bérek trendvonala ugyanis jóval a produktivitási felett jár, növekedésük hosszú távon nem fenntartható, ha nem párosul hatékonyságjavulással – hangsúlyozta Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi osztályát vezető cégtársa.
A munkaerőpiacon már érzékelhetők a feszültségek: a munkanélküliség 4,6%-ra nőtt, és a legnagyobb magyar gyárak közül 15-ből 11-ben már történt leépítés. A foglalkoztatottak száma csökken, az aktív népesség aránya is visszaesett. A szakértők szerint a munkaerőpiac stabilizálása érdekében elengedhetetlen a beruházások újraindítása, valamint a közoktatás és szakképzés reformja. A strukturális problémák kezeléséhez azonban nem elég a rövid távú intézkedések sora – átfogó iparpolitikai és humánerőforrás-stratégia szükséges.
Szerkezeti reformok és gazdaságpolitikai irányváltás szükséges
Kozák Ákos szerint a jelenlegi gazdasági modell – amely a külföldi működőtőkére és a munkaerő extenzív bővítésére épül – elérte a korlátait. A jövőben a közepes és nagyvállalatok fejlesztése, a beszállítói pozíciók erősítése, valamint a tudásalapú gazdaság irányába történő elmozdulás lehet a kitörési pont. A vállalati támogatáspolitikát is újra kell gondolni: jelenleg a GDP több mint 2%-át fordítják támogatásokra, de ezek hatékonysága kérdéses.
A generációváltás is sürgető probléma: sok kis- és középvállalkozás közel áll a megszűnéshez, mert nincs, aki átvegye a működést. Ez azonban lehetőséget is jelenthet, ha megfelelő ösztönzők révén sikerül elősegíteni a fúziókat és a méretugrást.
Kapcsolat
