Az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének időbeli hatályáról

A magyar peres és közigazgatási ügyekben gyakran merül fel érvként, hogy az EuB ítélete az ügy tényállásához képest mikor született. Ezek az érvek azonban nem alaposak, hiszen a visszamenőleges értelmezés alapján az EuB döntését valamennyi esetben követni kell. 

Az Európai Unió Bíróságának („EuB” vagy „Bíróság”) több, előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában hozott döntésében megerősítésre került, hogy azok visszaható (ex tunc) hatállyal bírnak. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságoknak az értelmezett közösségi jogi rendelkezéseket az ítéletet megelőzően létrejött és fennálló jogviszonyok tekintetében is az EuB által megadott értelmezésnek megfelelően kell alkalmaznia. Mindez arra vezethető vissza, hogy az EuB jogértelmezésének célja annak megvilágítása, hogy egy rendelkezésnek mi a pontos értelme és hatálya – „ahogyan e rendelkezést hatályba lépésétől fogva érteni és alkalmazni kellett volna” (C-209/03. Dany Bidar ügy).

Az EuB döntések hatályának kérdése különös éllel merült fel például a Comateb és mások (C-192/95-218/95), a Metallgesellschaft Ltd és mások (C-397/98), valamint a Weber’s Wine World és mások (C-147/01) ügyekben. A Bíróság ezekben leszögezte, hogy a tagállamok kötelesek visszatéríteni a közösségi jog megsértésével az ítélet meghozatalát megelőzően a múltban kirótt, és az adóalanyok által megfizetett adókat és díjakat.

Az EuB-nak csak kivételes esetben és meghatározott feltételek mellett áll fenn lehetősége arra, hogy ítéleteinek időbeli hatályát korlátozza. A Gabrielle Defrenne ügyben (C-43-75) például felmerült, hogy az adott döntés igen súlyos gazdasági következményekkel járhat Írország, valamint az Egyesült Királyság számára. A tagállamok azzal érveltek, hogy a Bíróság állásfoglalásának következtében – az érintett személyek széles körére figyelemmel – számos, előre nem látható követelés merülhet fel, egyes vállalkozásokat akár a csőd szélére kényszerítve. Az EuB elvi éllel rögzítette, hogy a jog objektivitását és az adott közösségi rendelkezés jövőbeli alkalmazását nem lehet veszélyeztetni azért, mert az adott döntés esetleg súlyos következményekkel járhat a múltbeli helyzetekre nézve. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyomán meghozott döntés miatt az adott tagállamot érintő pénzügyi következmények tehát önmagukban nem indokolják az időbeli hatály korlátozását (ld. C-184/99. Grzelczyk ügy).

Az időbeli hatály korlátozására a jogbiztonság elvének érvényre juttatása érdekében kerülhet sor, egyrészt: 1) akkor, „amikor az érvényesnek és hatályosnak ítélt szabályozáson alapuló, jóhiszeműen létrehozott jogviszonyok nagy számának következtében súlyos gazdasági következmények veszélye állt fenn”; 2) másrészt akkor, „amikor úgy tűnt, hogy a közösségi rendelkezések hatókörére vonatkozó objektív és jelentős bizonytalanság miatt a magánszemélyeket és a nemzeti hatóságokat a közösségi jogszabályoknak nem megfelelő magatartásra ösztönözték, és ehhez a bizonytalansághoz esetleg más tagállamok és a Bizottság magatartása is hozzájárult(ld. C-184/99. Grzelczyk ügy 53. pont; C-209/03 Dany Bidar ügy 69. pont).
Ha tehát fennállnak az említett feltételek, akkor az EuB döntése ex nunc hatályú, vagyis csak az ítélet meghozatalát követően létrejött, jövőbeli viszonyokra alkalmazandó. Ez kivételes lehetőség, és csak az adott, konkrét esetben kerülhet rá sor, az értelmezést kérő kérelmére. Az időbeli hatály korlátozása pedig, ha ilyenre sor kerül, mindig felismerhetően rögzítésre kerül az EuB döntésben.

dr. Lebocz Noémi (e-mail: noemi.lebocz@pwc.com)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) és dr. Szimler Gergő (e-mail: gergo.szimler@pwc.com) ügyvédekhez.

 

Megosztás