Digitalizáció az agrárszektorban - Hogyan lehetünk képesek ellátni a jövő generációit?

A Föld népessége rohamos iramban nő. Az 1940-es, ‘50-es évek óta több mint megháromszorozódott, míg az erőjelezések szerint 2030-ra a mai 7,5 milliárdos népesség elérheti a 8,3 milliárd főt is. Kérdés ugyanakkor, hogy a művelés alá vonható területek folyamatos csökkenése, valamint az egyre erősödő városiasodás, a városi lakosság növekedése mellett, hogyan leszünk képesek élelmezni és kiszolgálni ezt a jelentős embertömeget.

Erre a kérdésre a jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása adhatja meg a választ. Az előzőekben említett két trend negatív hatásai mellett azonban vannak a folyamatosan fejlődő technológiáknak pozitív oldalai is. A digitális megoldások megjelenése és azok széles körben történő elterjedése jelentős hatást gyakorolt a különböző iparágakra, szektorokra. Ennek a forradalmi változásnak, az Ipar 4.0-nak a hatásai az agrárszektorban is egyre jobban érezhetőek.

A számos digitális megoldás közül 4+1 olyan technológia van, amiket már jelenleg is alkalmaznak az egyes gazdaságok: drónok, szenzortechnológia, robotika és önjáró gépek, valamint az ezeket közös ökoszispáztémban kezelő prediktív adatelemzés. Ezen technológiák együttesen, egy rendszerben történő használatát nevezzük okosfarmnak. A felsoroltak közül vannak olyan megoldások, melyeket már jelenleg is használ az agrárszektor, elég csak az önjáró mezőgazdasági gépekre (traktorok, öntözők) vagy az automata fejőgépekre gondolni. A fejlett kertészetekkel, üvegházakkal rendelkező országokban, valamint szőlészetekben pedig már régebb óta használnak különböző szenzorokat a páratartalom, nedvességtartalom mérésére és fertőzések, betegségek azonosítására.

A jövőben várhatóan kiterjed az agrárszektoron belül is a modern megoldásokat alkalmazók köre. Kialakulnak azok a gazdaságok, ahol a gépek egymással kommunikálva, prediktív elemzések segítségével, önállóan végzik a termelési feladatokat. Az okosfarmon a szenzorok érzékelik, hogy a növények optimális növekedéséhez öntözésre van szükségük. Ezt az információt a központ feldolgozza, majd összeveti a meteorológiai állomás adataival, amiből kiderül, hogy nem várható esőzés a közeljövőben. Ezt követően értesítést küld az öntöző berendezésnek, ami működésbe lép.

Az előbb leírt példa csak egy azok közül, amikre ezek az eszközök az okosfarmon felhasználhatóak. Fontos azonban, hogy nem tud és nem is szükséges minden gazdaságnak okosfarmmá válnia. Mindenkinek a saját méreteihez, fő tevékenységéhez leginkább illeszkedő technológiákat kell megtalálnia, annak érdekében, hogy az elvárt hasznok valóban bekövetkezzenek. Később pedig további technológiák bevezetése válik megvalósíthatóvá a korábbi bevezetés tanulságai, valamint az addigra felhalmozott adatok, információk által.