A konszolidáció aktuális kérdései 2021-ben

A 2020-as év számos újdonságot és változást hozott az élet különböző területein. Ez alól az IFRS, és ezen belül a konszolidáció sem kivétel. Az alábbi rövid összefoglaló célja, hogy felvillantson párat a PwC magyarországi IFRS szakértői által a tapasztalatok alapján a legaktuálisabbnak tartott területek és kérdések közül.

Konszolidációs kör változása a jelen üzleti környezetben

A befektetőknek újra kell értékelniük, hogy mely gazdálkodó egységek felett gyakorolnak ellenőrzést, ha a tények és a körülmények arra utalnak, hogy az ellenőrzés IFRS 10 által felsorolt három eleme közül egyben vagy többen változás következett be.

Ilyen események és változások lehetnek a jelen környezetben például az alábbiak:

-       a leányvállalatnál felszámolási vagy csődeljárás indul, vagy fejeződik be;

-       a gazdálkodó egység nem teljesíti a finanszírozási megállapodása által előírt követelményeket, és a hitel nemteljesítése következtében változnak az egyes felek jogai;

-       saját részvények visszavásárlása olyan esetben, ahol a befektető kevesebb, mint 50% -kal rendelkezik, de a fennmaradó részesedés széles körben elaprózódott;

-       új finanszírozási célú, ellenőrzési jogokat biztosító adósság és tőkeinstrumentumok kibocsátása.

Csoport átszervezések hatása

Ez a téma kiemelt jelentőséggel bír a vállalatcsoportokat érintő átszervezések többségében, beleértve az egyesüléseket, az üzletág leválasztásokat és más szerkezetátalakítási projekteket.

Azt látjuk, hogy egyre nő a vállalatcsoportok átszervezésére irányuló projektek száma és jelentősége. Ennek hátterében állhat többek között a Brexit, a nemzetközi adóreform, kötvénykibocsátásra és más tőkepiaci finanszírozási lehetőségekre való felkészülés, valamint a nem alaptevékenységhez tartozó tevékenységek leválasztása.

Ezek a tranzakciók az IFRS 3 szerint általában „közös ellenőrzés alatt álló” egységek közötti tranzakcióknak* minősülnek, és nem tartoznak az IFRS 3 hatálya alá. Más IFRS-standardok sem nyújtanak konkrét útmutatást ezen ügyletek számviteli elszámolásához, ezért kezelésük rendkívül összetett lehet. Apró részletek módosulásának a hatására is változhat az, hogy milyen megoldás alkalmazható az adott esetben. A vállalatok többféle számviteli politika közül választhatnak, és ezek hosszú távon befolyásolják a mérlegüket és jövedelmezőségüket. Ezek a tranzakciók általában az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából is jelentősek, ezért az alkalmazandó számviteli politikáról való döntés alapos körültekintést igényel.

 * a közös ellenőrzés alatt álló felek közötti tranzakció egy olyan üzleti kombináció, amelyben az érintett gazdálkodó egységek vagy üzleti tevékenységek mindegyike végső soron ugyanazon fél vagy felek ellenőrzése alatt áll az üzleti kombináció létrejötte előtt és után egyaránt, és az ellenőrzés nem csak átmeneti.

Konszolidációs könyvelések aktuális kérdései

2020-ban jelentős változások és ingadozások voltak megfigyelhetőek a devizaárfolyamokban. Ami a hazai vállalatokat leginkább érintette az a forint gyengülése az euróval szemben. Ez az alábbi okok miatt gyakorolhat jelentős hatást a konszolidált pénzügyi kimutatásokra:

-       A csoporton belüli finanszírozási megállapodások jelentős árfolyamnyereségek és -veszteségek megjelenítését eredményezhetik az eredménykimutatásban. Az IFRS nem teszi lehetővé, hogy a csoporton belüli kötelezettségek (vagy eszközök) úgy kerüljenek kiszűrésre, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatásokban nem kerül bemutatásra az ezeken elért árfolyamnyereségek és veszteségek hatása. Az ilyen árfolyamkülönbözeteket az eredményben kell elszámolni, kivéve a beszámolót készítő gazdálkodó egység nettó befektetésének részét képező monetáris tételből származó árfolyamkülönbözeteket. Ez jelentős hatással lehet a konszolidált eredménykimutatásra.

 -       A leányvállalatok egyenlegeinek a csoport prezentációs pénznemére történő átszámításakor az eredménykimutatás és a cash-flow tételeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon szükséges átváltani. A gyakorlatban azonban a cégek általában olyan árfolyamot alkalmaznak, amely megközelíti a tranzakció időpontjában érvényes árfolyamokat - például egy adott időszakra vonatkozó átlagárfolyamot. Korábban sok vállalat használt az éves átlagárfolyamot az ilyen átváltások során. A 2020-as év során tapasztalt jelentős devizaárfolyam ingadozások miatt előfordulhat, hogy az előbbi megközelítés helyett megfelelőbb havi vagy negyedéves átlagárfolyamokat alkalmazni.

 -       A csoport prezentációs pénznemére történő átszámításból eredő halmozott átszámítási különbözetet (cumulative translation difference, „CTA”) külön-külön kell valamennyi csoporttagra nyilvántartani. Abban az esetben, ha a csoport elveszíti az ellenőrzést valamelyik leányvállalat felett, a kapcsolódó halmozott átszámítási különbözet egyenlegét is ki kell vezetni. Ez hatással van a kivezetés következtében az eredménykimutatásban elszámolt nyereségre/veszteségre. Azt várjuk, hogy ez lényeges kérdés lesz, és ezért a legtöbb vállalat esetében több figyelmet igényel majd a devizaárfolyamokban bekövetkező jelentős mozgások miatt.

Felvásárlások negatív goodwill-el

Úgy látjuk, hogy a jelenlegi piaci körülmények között a valós érték meghatározása még nagyobb kihívást jelent az akvizíciók esetén. A nehéz piaci viszonyok miatt több kényszerértékesítésre kerülhet sor, amelyen negatív goodwill keletkezhet. Az IFRS szerint előnyös vételen elért nyereségről akkor beszélünk, ha az ellenérték, az ellenőrzést nem biztosító részesedés és a korábban birtokolt részesedés együttes összege kisebb, mint az azonosítható nettó eszközök értéke. Az előnyös vételből származó nyereséget a felvásárlónak az eredményben kell elszámolnia az akvizíció időpontjában.

Az előnyös vételen elért nyereség megjelenítése jellemzően egy jelentős megítélést igénylő téma és meghatározott közzétételeket, valamint gondos elemzést igényel.

Függő vételár és egyéb speciális szerződéses feltételek

Nehéz, vagy bizonytalan piaci feltételek közepette a felvásárlásban részt vevő felek csökkenthetik a kockázatukat halasztott (pl. csak részletekben kell fizetni több éven keresztül), vagy valamilyen feltétel teljesítésétől függő (pl. jövőbeni EBITDA cél) ellenérték alkalmazásával. Ezek a tételeket szintén az akvizíció pillanatában érvényes valós értéken szükséges megjeleníteni, így a korábban említett kihívások itt is relevánsak.

Sok esetben nehézséget okozhat az akvizíció ellenértékeként fizetett összegek, és az eladó (, vagy egyes kulcsfontosságú alkalmazottai) által nyújtott kiegészítő szolgáltatások miatt felmerülő kifizetések megkülönböztetése is. Ez a besorolás, illetve a valós érték meghatározása jelentős hatással van az eszközök és a goodwill kezdeti megjelenítésére, valamint a középtávú mérlegpozíciót és a konszolidált szintű jövedelmezőséget is jelentősen befolyásolja.