Transzferárazás Magyarországon

View this page in: English

A regionális, illetve a globális vállalati tevékenység fokozódó térhódításával egyre gyakoribbá és összetettebbé válnak a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók. Ezzel párhuzamosan az adóhatóságok mindinkább növekvő érdeklődést tanúsítanak az ilyen tranzakciók iránt, valamint egyre inkább képessé válnak az azokból származó nyereség, illetve veszteség megfelelő allokációjának megállapítására.

Nemzetközi szinten a transzferárak szabályozására először az Egyesült Államokban, az 1960-as évek végén került sor. Az OECD 1995-ben fogadta el transzferárakra vonatkozó irányelveit, melyek korábbi, 1979 óta publikált jelentéseken alapultak, és amelyek az adózókat és az adóigazgatási szerveket egyaránt az irányelveknek történő megfelelésre ösztönözték. Az OECD tagállamok az OECD Modell Egyezmény 9.§-ban foglalt, piaci árról szóló alapelveit a transzferár-képzésre vonatkozó nemzetközi normaként fogadták el.

"(Amennyiben) két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike ezen feltételek nélkül elért volna, ezen feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható." (Az OECD Modell Egyezmény 9.§-a)

Bár Magyarország csak 1996. óta tagja az OECD-nek, a transzferár-szabályozás már 1992-ben megjelent a Társasági és osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) 18.§-ban, melyet azóta számos apróbb vonatkozásban módosítottak. A Tao. tv. 18.§ szerint, ha a (Tao tv. 4.§ 23. definíciója szerinti) kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, akkor a társasági adóalapot megfelelően módosítani kell.

Kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek azon vállalkozások:

  • melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
  • melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
  • melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
A transzferár-szabályozás hatálya emellett kiterjed vállalat és telephelye(i), illetve a belföldi kapcsolt vállalkozások között zajló tranzakciókra is.

2003. január 1-jén - a transzferárakra vonatkozó törvényi szabályozás bevezetésével, illetve újrafogalmazásával kapcsolatos globális trendeknek megfelelően - a Tao. tv. 18.§-a egy új, transzferár-nyilvántartási kötelezettséget előíró bekezdéssel egészült ki. Az új rendelkezést a Pénzügyminisztérium által a nyilvántartási kötelezettség részletes szabályozására kiadott, 18/2003. számú végrehajtási rendelet (PM rendelet) követte, mely 2003. szeptember 1-jétől hatályos.
E rendelet szerint a nyilvántartást minden egyes, kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre és megállapodásra el kell készíteni, a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjáig. Az egyes szerződések összevonhatók, amennyiben a teljesítési feltételek azonosak, vagy a szerződések tartalmukban szorosan összefüggenek. Az elkészített nyilvántartást akkor kell módosítani, ha a szokásos piaci árat érintő körülményekben olyan változás következik be, amelyet független felek az ár megállapításánál érvényesítenének.

A nyilvántartást, melyet magyar nyelven kell elkészíteni, nem szükséges az adóbevallással együtt benyújtani, azonban azt kérésre haladéktalanul az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

A tranzakciókat a tárgyévi adóbevallás benyújtásának határidejéig kell dokumentálni, így a 2007. december 31-én véget ért üzleti év esetében a nyilvántartás elkészítésének határideje 2008. május 31.

Mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól:
  • a mikro- és kisvállalkozások (2004. évi XXXIV. törvény);
  • a magánszemélyek;
  • a méretüknél fogva piaci hátrányban lévő adózók, melyek más adózókkal közös beszerzés és értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre (a kiskereskedelem bizonyos szegmense);
  • a tőzsdén, illetve rögzített hatósági ár alkalmazásával végrehajtott ügyletek (a bennfentes kereskedelem, a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve a jogszabálysértő árképzés esetei nem képeznek kivételt);
  • a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, valamint olyan adózók, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással.