A dokumentáció elkészítésének menete

A magyar transzferár-szabályok azon információk dokumentálását írják elő az adózók számára, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

2010. január 1-től új Pénzügyminisztériumi rendelet (22/20009. (X.16) PM-rendelet) szabályozza a transzferár nyilvántartás elkészítésével kapcsolatos tudnivalókat. A 18/2003. (VII. 16) PM rendelet pedig hatályát veszti.

Az adózó a 22/20009. (X.16) PM-rendelet („PM rendelet”) 3.§-a alapján választhat, hogy :

• önálló nyilvántartást, vagy
• közös nyilvántartást készít.

Az adózó társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja.

Önálló nyilvántartás

Az önálló nyilvántartás tartalmát a PM-rendelet 4.§-a határozza meg az alábbiak szerint:

• a szerződések bemutatása;
• a piac ismertetése (iparági elemzés);
• a társaság elemzése (társasági elemzés);
• funkcionális analízis;
• a felhasznált árképzési módszer leírása és kiválasztás szempontjai (gazdasági elemzés);
• az árképzésre vonatkozó elemzés (pénzügyi elemzés).

Szerződések bemutatása

A nyilvántartásban be kell mutatni a szerződés tartalmát, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét.

Iparági elemzés

Az analízis keretén belül meg kell határozni a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piacot és annak jellemzőit (például az iparág struktúráját, a piaci részesedést, a végbemenő trendeket, a helyettesítő árukat, stb.). Az analízis célja az iparági komparatív piaci előnyök, a meghatározó folyamatok és értékbefolyásoló tényezők, a kritikus kockázatok, illetve az árképzést befolyásoló tényezők feltárása.

Társasági elemzés

A nyilvántartás részeként készítendő társasági elemzés célja a vállalat-specifikus hozzáadott értéket teremtő tevékenységek, illetve a versenyelőnyt biztosító tényezők meghatározása, az üzletviteli modellnek, az üzleti stratégiának és a felelősségi köröknek megfelelően.

Funkcionális elemzés

Az elemzés célja, hogy bemutassa a tranzakcióba bevont egyes társaságok szerepét, vagyis az általuk ellátott funkciókat, illetve viselt kockázatokat, továbbá a felhasznált erőforrásokat (ideértve az immateriális javakat is). Általánosságban, a tranzakcióban résztvevő felek által kapott ellenszolgáltatás mértéke meg kell, hogy feleljen az általuk nyújtott hozzájárulás, illetve közreműködés mértékének.

Gazdasági elemzés

A gazdasági elemzés során a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztására és az összehasonlítható ügyletekkel, illetve tranzakciókkal kapcsolatos keresési kritériumok meghatározására kerül sor. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat lehet azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását.

Pénzügyi analízis

Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.

Közös nyilvántartás

A közös nyilvántartás a PM-rendelet 5.§-a alapján az alábbi két fő részből áll:

• fődokumentum;
• specifikus nyilvántartás.

Fődokumentum

A fődokumentum a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza.

A PM-rendelet 5.§-a alapján a fődokumentumnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

•  az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat;
• a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírását (ideértve a szervezeti ábrát, a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);
• az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások általános megnevezését;
• az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását (a jelentősebb ellenőrzött ügyletek felsorolását, például tárgyi eszköz értékesítése, szolgáltatás nyújtása, immateriális javak kifejlesztése, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, valamint azok értékének megjelölését);
• az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a feladatokban és a kockázatokban az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
• immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információt, valamint a fizetett és kapott jogdíjak ismertetését;
• a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát vagy a transzferár-képzési rendszer leírását;
• a költség-hozzájárulási megállapodásokat, a szokásos piaci árat megállapító határozatokat és a szokásos piaci árra vonatkozó bírósági döntéseket a 4. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint; valamint
• az elkészítés és a módosítás időpontját.

Specifikus nyilvántartás

A specifikus nyilvántartás elemei hasonlóak az önálló nyilvántartásban foglaltakkal.
A specifikus nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás fontosabb adatait;
• az adózó üzleti vállalkozásának, stratégiájának általános leírását;
• a szerződések bemutatását;
• az összehasonlító elemzést valamint az összehasonlítható adatok bemutatását; illetve
• az elkészítés és módosítás időpontját.

A vállalatcsoport - választása szerint - a fent felsoroltakat a fődokumentumban is szerepeltetheti, ha ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint a specifikus nyilvántartás esetében.