Zöld lámpát kapott az IFRS magyarországi bevezetése

Már 2016-tól választhatják a cégek a pénzügyi beszámolás ezen formáját; 2017-től viszont lesznek, akiknek kötelező lesz

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásait hozta elérhető közelségbe az a napokban lezajlott esemény, amit hatalmas várakozás övezett a teljes számviteli és pénzügyi szakmában. 2015. június 12-én ugyanis megszületett a kormány 1387/2015. számú határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról (a dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Magyar Közlönyben). „A határozat szerint a bevezetés több lépcsőben történik meg. Számos társaság 2016-tól már választhatja majd ezt a beszámolási formát, többek számára pedig – a trv-i szabályozás értelmében – 2017-től válik kötelező hatályúvá.” – hangsúlyozza Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Miért jó ez a vállalkozásoknak?

„A bevezetés számos ponton kedvező hatással járhat a vállalkozások számára. Ilyen például a már várhatóan középtávon jelentkező adminisztratívteher-csökkenés azon vállalkozások számára, amelyek külföldi anyavállalatuk miatt jelenleg is kétféle számviteli rendszer (magyar és IFRS) szerint készítenek kimutatásokat. Ezenfelül fontos előny, hogy a beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá vállnak. Az IFRS szerint készített beszámoló jobban igazodik a külföldi befektetők elvárásaihoz, így a forrásszerzés is könnyebbé válhat, ami hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez” – mondja Balázs Gábor.

Hogyan hathat ez a társaságokra?

Ezek a hazai számviteli, pénzügyi szakmában történelmi jelentőségű változások nemcsak a jogszabály szerinti, kötelező pénzügyi kimutatásokat érintik, hanem a gazdasági élet számos területére hatással lesznek, többek között az adózás, adminisztráció és az adatszolgáltatás folyamataira is.

Adózás

Azon társaságok, amelyek a jövőben az IFRS szerint vezetik könyveiket, a kapcsolódó adókat is az IFRS szerint meghatározott adóalap szerint fogják fizetni, így a konkrét, cégpecifikus adóhatást minden társaságnak részletesen fel kell mérnie. Az adóhatóság ezután az IFRS-t választó adóalanyoknál a nemzetközi szabályok alapján fogja vizsgálni az adószámítást. A számos lehetséges átmeneti, áttéréskori egyszeri adóhatás, illetve éveken keresztül visszaforduló tétel részletes elemzése elengedhetetlen magához az áttérési döntés meghozatalához is.

Nemzetközi verseny

Az IFRS-bevezetés előnyös lehet minden olyan cégnek, amelynek kapcsolata van nemzetközi piacokkal és fontos a beszámoló összehasonlíthatósága a régiós versenytársakkal. Számos esetben a piac külön értékként kezeli a nemzetközi szabványok szerint elkészített beszámolót, mely így hozzájárulhat a könnyebb finanszírozáshoz, vagy akár egy esetleges jövőbeni tőzsdei kibocsátáshoz.

Adminisztrációs terhek csökkenése

Napjainkban jelentős azon társaságok száma, amelyek egyrészt elkészítik IFRS szerinti jelentéscsomagjukat az anyavállalat részére, másrészt magyar számvitel szerinti beszámolójukat a magyar hatóságok részére. A bevezetés már középtávon is az adminisztrációs terhek jelentős csökkenését eredményezheti ezen cégek számára.

Statisztikai adatszolgáltatás

A beszámolási keretelv változása a statisztikai jelentések jelenlegi tartalmának módosítását, kiegészítését teszi szükségessé a nemzetgazdasági szintű összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

Egyéb területek

A várható bevezetés ezen felül számos más területre hatással lesz. Például egy jelentős vállalati információs vagy számviteli rendszer bevezetése előtt érdemes felmérni, hogy a választott rendszer képes-e az IFRS szerinti jelentéstétel megváltozott adatigényeit kielégíteni. Továbbá szükséges lesz figyelembe venni a számviteli rendszer jelentős változását a számvitellel, adózással foglalkozó munkatársak képzési tervének kialakítása során. Az IFRS-ek bevezetése az egyes évek vállalati eredményeinek, pénzügyi mutatóinak változását hozhatja, így szükségessé válhat a korábbi teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata is.

„Mivel a változások egyes társaságok esetén már a 2016-os üzleti évtől elérhetőek lesznek, így véleményünk szerint az időben való felkészülés lesz sok esetben a sikeres átállás kulcsa, melyet szeretnénk mi is elősegíteni” - teszi hozzá a PwC szakértője.

A határozat szerint a bevezetés több lépcsőben történik meg, számos társaságnak már 2016-től választható, illetve 2017-től kötelező hatállyal: