Autóipar: az alkalmazkodás lehet a siker kulcsa

Március 26, 2014

A PwC globális felmérésében 5 olyan megatrendet azonosított, melyek a következő évtizedekben jelentősen alakítják az autóipar jövőjét

A PwC szakértői szerint 2014 jó évnek ígérkezik az autóipar számára, mivel növekedés várható valamennyi régióban.  Ez azt is jelenti, hogy a várakozások szerint az Európai Unióban végre megfordulni látszik az eddigi negatív trend, és 3,6%-os éves növekedés prognosztizálható. Ennek üteme elmarad az előrejelzések szerinti 5,8%-os globális éves emelkedéstől, azonban 2015-től gyorsulás várható az EU-ban. Nem okoz meglepetést, hogy a legnagyobb ugrást a fejlődő távol-keleti országok érhetik el a 11,6%-os növekedéssel, melyek közül becslések szerint Kína önmagában a gépjárműgyártás globális bővülés 24%-át teszi ki.

A PwC globális felmérése keretében - szorosan együttműködve az iparági szereplőkkel - másfél évig tanulmányozta azokat a makrogazdasági folyamatokat, amelyek az elkövetkezendő évtizedekben jelentősen befolyásolhatják az üzleti világot, azon belül pedig az autóipart, illetve azok piaci szereplőit. A kutatások eredményeként öt olyan megatrendet azonosított, melyek jelentős hatással lehetnek az autóiparban működő vállalatokra. Az öt megatrendurbanizáció gyorsulásaklímaváltozás és erőforráshiány, demográfiai eltolódások, gazdasági erőviszonyok változása, valamint technológiai fejlesztések.

Mit jelent az urbanizáció az autóipar számára?

A gyorsuló urbanizációs folyamat, azaz a társadalom városokba tömörülése nem új jelenség. Jelenleg a társadalom 50%-a él városokban, azonban becslések szerint a következő 25 év alatt ez a mutató eléri a 70-75%-ot további 1-1,5 milliárd ember vándorlásával. Ezzel 2025-re több mint fél milliárd ember él majd körülbelül 30 nagyvárosban, amelyek gazdasági ereje pusztán méretük alapján is meghatározó. Mit jelent ez az autóipar számára? Ezekben a városokban jelentős méretű infrastrukturális beruházásokra lehet számítani. Különböző szektoroknak, így az autóipar szereplőinek is kéz a kézben kell együttműködni más szektorok szereplőivel, hogy a kívánt infrastruktúrát meg lehessen valósítani. Várhatóan az infrastruktúra kiépítése városról városra különböző ütemben fejlődik majd, továbbá a sűrűsödő forgalom mellett növekvő szennyezettségre és a parkolóhelyek szűkösségére kell számítani. Ezen problémák kezelése szükségessé teszi majd erős szabályozási rendszerek bevezetését a városokban. Az autóipar számára elengedhetetlenné válik a városi jellegzetességek megértése, a különböző városi szabályrendszereknek való megfelelés, valamint új, innovatív megoldások bemutatása a problémák kezelésére. Olyan üzleti modellek kidolgozása, melyek a hatékony gépjármű- kihasználtságot növelik. 

A zöld jövő: vásárlói tudatosság és innováció

klímaváltozás állandó téma, ami talán a legszélsőségesebb politikai vitákat váltja ki a megatrendek közül. Az autóipar számára két kiemelt tényező a vásárlói tudatosság, amely a keresletet irányíthatja, valamint K+F költségek jelentős növekedése a minél innovatívabb gépjárművek gyártására. A klímaváltozás hatására szigorúbb környezetvédelmi szabályozások várhatóak, a vevők preferenciái egyre inkább eltolódnak a zöldebb megoldások felé, valamint nőnek a szélsőséges időjárási viszonyoknak való kitettségből eredő kockázatok (az elmúlt 30 évben észlelt környezeti katasztrófák száma megháromszorozódott).

„Az erőforrások szűkössége jelentős áremelkedéshez vezethet. Ezek hatására a befektetések nagy része a hatékonyság növelésére és az innovációkra fog összpontosulni. Ezért ezek már nem csupán sikertényezők lesznek, a fennmaradás érdekében alapvető változtatásra fognak kényszerülni a vállalatok. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása, új erőforrások felkutatása és megszerzése, a termékstratégiák átgondolása és új ellátási láncok felépítése is a napirendre kell, hogy kerüljenek” – tette hozzá Mekler Anita.

Új kihívások: erősödő középosztály és a szakképzett munkaerő hiánya

demográfiai eltolódások között a legjelentősebb a középosztály erősödése a fejlődő országokban (költekezésük becslések szerint megkétszereződik 2030-ra), valamint a társadalom elöregedése a fejlett országokban. Itt is két oldalról közelíthetjük meg az autóipar számára jelentkező kihívásokat.  A kereslet oldaláról különböző trendek figyelhetők meg: az idősebb vevők a komfortot és biztonságot részesítik előnyben, míg a fiatalabb vevők a technológiai újításokban érdekeltek; emellett az erősödő középosztály is újabb lehetőségeket és kihívásokat jelent az autógyártók számára.

A munkaerőpiac oldaláról vizsgálva az idősödő munkavállalók számának növekedése mellett szakképzett munkaerő hiánya egyre inkább kihívást jelent, ami a fejlődésnek komoly gátakat vethet. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása plusz költséget jelent a vállalatok számára (oktatás/betanítás, egészségügyi programok átdolgozása), míg a szakképzett munkaerő megszerzéséért és megtartásáért erős versenyre kell számítani, jellemzően külföldről kell majd pótolni a hiányt.

Átrendeződő erőviszonyok: nyugatról keletre

gazdasági erőviszonyok a nyugati országoktól a keleti országok felé tolódnak el. A keleti és fejlődő piacok jelenleg a világpiaci növekedés 85%-át teszik ki, az előrejelzések szerint éves átlagos 8%-os növekedési rátával hosszú távon, ami növekvő gyártási kapacitásokat és értékesítéseket eredményez. A G7 országok vásárlóerő-paritás alapján számított GDP-mutatója ma még ugyan megelőzi az E7 országok GDP-jét, azonban 2050-re az E7 országok GDP-je a G7 országok GDP-jének kétszeresét fogja elérni. A fejlődő országok rendkívüli lehetőségeket rejtenek, azonban ehhez alkalmazkodni kell az eltérő vevői igényekhez, versenykörnyezethez és állami szabályozásokhoz. Óriási verseny várható, ami már el is kezdődött a fejlődő országok piacain, hogy a vállalatok elsőként minél nagyobb piaci részesedéseket tudjanak szerezni felvásárlásokkal, cégösszeolvadásokkal, vagy akár zöld mezős beruházásokkal.

A technológiai változásokra az autóiparnak is azonnal reagálnia kell

Míg az eddigi négy megatrend nehezen befolyásolható külső adottság, addig a technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást akár az előbbiek kezelésére is, amelyek továbbra is gyorsuló tendenciát mutatnak. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma globális szinten hamarosan eléri az 50%-ot míg az internet-csatlakozással rendelkező készülékek száma 2020-ra elérheti a 6,58 darabot személyenként (ami jelenleg 2 darab/fő). A gépjárművek elektronikai felszereltsége a mai 30%-hoz képest 2030-ra elérheti az 50%-ot. Az új technológiáknak köszönhetően egyre inkább elterjednek a virtuális üzleti és működési modellek. Vásárlás helyébe egyre inkább a különböző bérleti struktúrák léphetnek (pl. Zipcar vagy salesforce.com). A technológiai innovációk révén új versenytársak jelenhetnek meg az új versenyelőnyök, valamint a hatékonyabb működési lehetőségek eredményeként. A keletkező hatalmas adattömegek begyűjtése, feldolgozása illetve elemzése révén egyre könnyebb lesz betekintést nyerni az aktuális autóipari trendekbe, ezért a valós idejű információszerzés és a gyors alkalmazkodási képesség egyre inkább feltétele lesz a sikeres működésnek, mintsem versenyelőny.

„Ezek a megatrendek határozhatják meg a következő néhány évtizedben bekövetkező változások irányait, amelyek megértése és átültetése a vállalat stratégiájába az autóipari vállalatok meghatározó sikertényezője lehet. Ezek a trendek magát az autóipar egészét alakítják majd a következő évtizedekben, azonban az iparágban működő különböző szerepet betöltő vállatokra, úgymint például gyártókra, értékesítőkre, beszállítókra, vagy szolgáltatókra gyakorolt hatása más és más lehet” – hangsúlyozta a PwC szakértője.

Az alábbi ábra szemléleti a trendek piaci szereplőkre gyakorolt hatásának mértékét:

Kapcsolat

Simon Katalin
PR Menedzser
Tel: +36 1 461 9755
E-mail

Kövessen minket!