Milyen világ lesz 2050-ben?

View this page in: English

A globális gazdasági súlyok áthelyeződnek, azonban a fejlődő országok is növekedési kihívásokkal szembesülnek

 

A globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását, 2050-re Kína, az USA, valamint India válhatnak a három legnagyobb gazdasággá. A fejlődő országoknak azonban sok kihívást kell leküzdeniük annak érdekében, hogy fenntarthassák jelenlegi erőteljes növekedési ütemüket - állapítja meg a PwC makrogazdasági elemzői által közzétett legfrissebb “A világ 2050-ben” című tanulmánya.

 Az első, 2006-ban készült „A világ 2050-ben” című PwC felmérés a világ 17 legnagyobb gazdaságát tanulmányozta: a G7-et, valamint Spanyolországot, Ausztráliát és Dél-Koreát, továbbá az E7-et (Brazília, Oroszország, India, Kína, Indonézia, Mexikó és Törökország). A 2013 során megjelent bővített tanulmány, melynek címe „A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek”, magába foglalja Vietnámot, Nigériát, Dél-Afrikát, Malajziát, Lengyelországot, Szaúd-Arábiát és Argentínát is.

A felmérés kimutatta, hogy az elkövetkezendő négy évtized során a fejlődő gazdaságok várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos növekedését tekintve látható, hogy Nigéria vezet a 2012-től 2050-ig terjedő időszakban, majd Vietnám, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik a sorban.

 John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza és egyben a tanulmány egyik készítője hozzátette:

 “A globális gazdasági válság rövid távon sokkal inkább megrázta a G7 országait, mint az E7-et. Ezzel egyetemben a válság a G7-ek hosszú távú növekedési kilátásait is negatívan befolyásolta, főként azokat a gazdaságokat Európában és az USA-ban, amelyek korábban túlzottan is a magán-, valamint a közszféra hitelezésére alapozták növekedésüket.”

 Ez a vásárlóerő-paritást tekintve azt jelenti, hogy az E7 átveheti a gazdasági vezetést a G7-től még 2020 előtt, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokká, messze mögöttük elmaradva Brazília a negyedik helyen, megelőzve Japánt.

 Ez idő alatt Oroszország, Mexikó és Indonézia nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Törökország megelőzheti Olaszországot, és hosszú távon Nigéria is felemelkedhet a rangsorban, Vietnámmal és Dél-Afrikával egyetemben.

 A legnagyobb gazdaságokon túl Malajzia rendelkezik a legkecsegtetőbb hosszú távú növekedési kilátásokkal, míg Lengyelország az elkövetkezendő évtizedekben továbbra is növelheti előnyét nyugati szomszédjaival szemben.

 Az alábbi grafikon ábrázolja a várható globális változásokat a vásárlóerő-paritás szerint számított GDP alapján – egyes országok vastagon szedettek, ezzel jelezzük a rangsorban bekövetkező fontosabb változásokat.

 A jelenlegi és a várható vezető 20 gazdaság a vásárlóerő-paritáson alapuló GDP szerint

 

2011

2030

2050

PPP rangsor

Ország

PPP alapján számított GDP (2011 US$ Mrd)

Ország

 PPP alapján számított várható GDP (2011 US$ Mrd)

Ország

PPP alapján számított várható GDP (2011 US$ Mrd)

1

USA

15094

Kína

30634

Kína

53856

2

Kína

11347

USA

23376

USA

37998

3

India

4531

India

13716

India

34704

4

Japán

4381

Japán

5842

Brazília

8825

5

Németország

3221

Oroszország

5308

Japán

8065

6

Oroszország

3031

Brazília

4685

Oroszország

8013

7

Brazília

2305

Németország

4118

Mexikó

7409

8

Franciaország

2303

Mexikó

3662

Indonézia

6346

9

Egyesült Királyság

2287

Egyesült Királyság

3499

Németország

5822

10

Olaszország

1979

Franciaország

3427

Franciaország

5714

11

Mexikó

1761

Indonézia

2912

Egyesült Királyság

5598

12

Spanyolország

1512

Törökország

2760

Törökország

5032

13

Dél-Korea

1504

Olaszország

2629

Nigéria

3964

14

Kanada

1398

Korea

2454

Olaszország

3867

15

Törökország

1243

Spanyolország

2327

Spanyolország

3612

16

Indonézia

1131

Kanada

2148

Kanada

3549

17

Ausztrália

893

Szaúd-Arábia

1582

Dél-Korea

3545

18

Lengyelország

813

Ausztrália

1535

Szaúd-Arábia

3090

19

Argentína

720

Lengyelország

1415

Vietnám

2715

20

Szaúd-Arábia

686

Argentína

1407

Argentína

2620

PPP (Purchasing power parity ): vásárlóerő-paritás

Forrás: A Világbank előrejelzése 2011-re, valamint a PwC becslései a 2030-tól 2050-ig terjedő időszakra

Vajon milyen veszélyek kockáztathatják a fejlődő országok növekedését? A PwC felmérése a makrogazdasági és politikai instabilitás lehetséges forrásaként például a következő tényezőket említi meg:

  • Magas költségvetési hiány Indiában és Brazíliában
  • Nigériában és Oroszországban a túlzott függés a gáz- és az olajbevételektől
  • Kínában és más gyorsan növekvő gazdaságokban a keresetek közötti egyre nagyobb különbségek társadalmi feszültséget váltanak ki
  • Vietnámra pénzügyi és makrogazdasági instabilitás jellemző

 A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok gyors növekedése miatt egyre nagyobb az igény a természeti erőforrások iránt, és egyre nehezebb 2˚C alatt tartani a globális felmelegedést. Miközben az új, nem szokványos energiaforrások (például a palagáz) csökkentették a fosszilis üzemanyagok kimerülése miatti félelmeket, az újabb veszélyt az elkövetkezendő négy évtizedben inkább az egyre ingadozóbb éghajlati tényezők jelentik.

 Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója összefoglalásképpen hozzátette:

 „A globális gazdasági súlyok eltolódása egyértelmű, azonban a fejlődő országoknak még mindig jelentős kihívásokat kell leküzdeniük, hogy fenntarthassák jelenlegi intenzív növekedésüket. A nyugati cégek számára óriási lehetőséget jelentenek a fejlődő gazdaságok, ugyanakkor ezen országok gyorsan növekvő vállalatai versenytársakként is megjelennek. A kormányok is igazi kihívásokkal szembesülnek, nem utolsó sorban a globális felmelegedéssel, amely a gyors gazdasági növekedés következménye.”

Főbb megállapítások

2050-re:
  • Kína, USA és India messze a legerősebb gazdaságokká válnak
  • Indonézia, Nigéria és Vietnám gyorsan felzárkózhatnak
  • Brazília válhat Japán helyett a 4. legnagyobb gazdasággá
  • Törökország lehet az egyik vezető európai gazdaság

Megjegyzések:

Nincs egyetlen abszolút helyes módszer a fejlődő országok relatív méretének meghatározására az OECD országokhoz képest. A feladat céljától függően a GDP piaci valutaárfolyamon vagy vásárlóerő-paritáson alapuló számítása lehet a legmegfelelőbb módszer. Általánosságban a vásárlóerő-paritás szerint számított GDP jobban mutatja az átlag életszínvonalat vagy a teljesítmény és ráfordítás mértékét, míg a piaci valutaárfolyamon számított GDP jobban méri az OECD országokon belüli, kemény valutában működő exportőrök és befektetők piacának méretét egy adott időpontban.

„A világ 2050-ben – A BRIC-országok és az őket követők: perspektívák, kihívások, lehetőségek” című tanulmányt az alábbi linken érheti el: PwC tanulmány

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat több mint 180 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Ha észrevétele van, vagy többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu