Letelepedés 250 ezer euróért: sok még a kérdőjel

View this page in: English

A PwC Magyarország adószakértői szerint még kérdéses, hogy mennyire tudja a magyar kormány felkelteni a letelepedés iránti érdeklődést. A jogszabályok, valamint a nehézkes folyamatok nem feltétlenül teszik vonzóvá a jelenlegi struktúrát.

2012 decemberében Magyarország kormánya módosította a harmadik országbeli (nem az Európai Gazdasági Térség állampolgára) állampolgárok Magyarországra történő beutazásáról, valamint tartózkodásról szóló jogszabályt és nemzetközi mintára lehetővé tette a speciális nemzetgazdasági érdekből történő letelepedést. A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély, vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon külön erre a célra kibocsátott magyar államkötvényt és ezt 5 évig meg is tartsa.

2013. február 20-ától hatályos a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete, amely a 250 ezer eurós államkötvény kibocsátás részleteit szabályozza. Az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ Zrt. végzi, amely szerződéses jogviszonyt létesít az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága által jóváhagyott vállalkozásokkal. Ezek a vállalkozások, nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, az adott ország területén szerződnének azokkal a külföldi magánszemélyekkel, vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.

Érthető, hogy a jelenlegi nemzetközi, valamint magyarországi gazdasági helyzet is arra kényszeríti a kormányt, hogy az ország hitelezésének érdekében unortodox megoldásokhoz folyamodjon. Ugyanakkor nem egyértelmű a jogalkotó szándéka, miszerint a magyar államkötvények forgalmazása céljából az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága külföldi vállalkozásokkal szerződjön. Ebben a formában a kötvényen elért kamat vagy bármilyen nyereség külföldön realizálódik, valamint külföldön lesz adóköteles. Véleményünk szerint nehezen lenne kivitelezhető, hogy a külföldi vállalkozások, akikre a magyar törvények területi hatálya nem vonatkozik kötelesek az idegenrendészeti hatóság részére adatszolgáltatást nyújtani a kibocsátott értékpapírok számáról és tulajdonosairól.

„Jelenleg nem világos, hogy milyen formában lehet ellenőrizni azt, hogy a külföldi vállalkozás rendelkezik-e a tevékenységéhez szükséges valamennyi engedéllyel. Szintén nem tisztázott, hogy milyen jogi lehetőségek vannak arra vonatkozóan, hogy az adatkezelést, valamint az adatszolgáltatás hitelességét a magyar idegenrendészeti hatóságok ellenőrizzék” – mutat rá a hiányosságokra Imecs Attila, a PwC Magyarország adóosztályának menedzsere. „Tudomásunk szerint Magyarország területén is lesz olyan vállalkozás, aki jogosultságot kap a 250 ezer eurós államkötvények forgalmazására, viszont a részletekről jelenleg nem áll rendelkezésre információ”.

A hozzánk érkezett visszajelzések alapján ez a befektetési lehetőség számos befektető érdeklődését felkeltette és sok külföldit vonzana Magyarországra, mivel a letelepedési engedély birtokában a külföldi nemcsak Magyarország területére, de a Schengeni övezet valamennyi államába is vízummentesen utazhat be.

Jelenleg Magyarország nem tartozik a kiemelt bevándorlási célországok közé, a tehetősebb harmadik országbeli magánszemélyek ezidáig inkább Nagy-Britanniát, vagy más EGT-ország lehetőségeit preferálták, ahol jelentősen drágábban juthattak hozzá letelepedési engedélyhez. Magyarország a befektetendő összeg, valamint a földrajzi adottsága miatt is jelentős előnyt élvezhet és versenybe szállhat más országok hasonló formában működtetett rendszerei nyújtotta lehetőségekkel.

„Bízunk benne, hogy a Magyarország iránti érdeklődés jelentősen és pozitív irányban változni fog, viszont ehhez egyszerűsíteni kell a folyamatokat, különösen a kötvényvásárlás esetében. Hosszú távú cél, hogy az ország megnyerje a befektetők bizalmát, és ezt a bizalmat legalább az 5 éves befektetési időszakban megtartsa, sőt növelje annak érdekében, hogy a befektetési céllal Magyarországra letelepedett külföldiek esetenként munkahelyeket teremtsenek” - hangsúlyozza Imecs Attila. Ezekkel a lehetőségekkel érdemes és fontos számolni annak érdekében is, hogy az egyszerinek tűnő befektetés kapcsán a külföldiek áthelyezzék gazdasági tevékenységüket Magyarország területére. A tehetős vagy magas jövedelemmel rendelkezőknél alapvetően nem munkavégzés céljából történő letelepedésről beszélünk, így várhatóan nem feltétlenül veszélyeztetik Magyarország vagy az EU munkaügyi piacát. Jövedelmük egy részét viszont Magyarországon költenék el, ezáltal is növelve a fogyasztáson keresztül mutatkozó adóbevételt.

„A nagy kérdés csak az, hogy mennyire tudja a magyar kormány vonzóvá tenni a letelepedés feltételeit. A jelenlegi jogszabályok, valamint a nehézkes folyamatok nem feltétlenül teszik vonzóvá a struktúrát. Kedvező jogi szabályozással a befektetési célú letelepedési engedély egy olyan  eszköz, valamint lehetőség a magyar kormány kezében, mely Magyarországot egy vonzó befektetési célponttá teheti a nemzetközi üzletfejlesztésben érdekelt  befektetők körében” - mondja a PwC adómenedzsere.

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat több mint 180 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Ha észrevétele van, vagy többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu