Miben látják a kiutat a hazai vállalatok vezetői?

Elhúzódó recesszióra számítanak, de felkészültek a hazai cégvezetők a

PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint

Stratégiaváltás, innováció, vállalati tranzakciók és az ügyfélkapcsolatok fókuszáltabb fejlesztése lehet a válság ellenszere – állítja az a közel 70 magyarországi vezérigazgató, akivel személyesen készített felmérést a PwC Magyarország. A globálisan 15 éve, hazánkban idén első alkalommal elvégzett Vezérigazgató Felmérés a cégek első számú vezetőinek véleményét, várakozásait és terveit gyűjti össze.  A hazai kutatás szakmai partnere a legnagyobb magyarországi munkaadói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) volt.

Mikor és hogyan várható a gazdaság fellendülése? Miben rejlik a növekedés kulcsa? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ a PwC első Magyarországi Vezérigazgató Felmérése, melynek célja, hogy átfogó képet nyújtson a globális és hazai gazdasági kilátásokról. A hiánypótló kutatás célja továbbá, hogy párbeszédet alakítson ki a magyarországi vállalatok legfelsőbb vezetőivel, hiszen ők játszanak kiemelkedő szerepet a hazai GDP előállításában és döntéseik nagyban befolyásolják a magyar gazdaság jövőbeli alakulását. Világszerte immár 15 éve készíti el a PwC hagyományos Globális Vezérigazgató Felmérését, melyben idén közel 1300 vállalatvezető vett részt. Hazánkban azonban első alkalommal, a válság ötödik évében készítette el a PwC tanulmányát annak érdekében, hogy választ kapjon arra, miben látják a kiutat a hazai vállalatvezetők a talpon maradás és a növekedés felé.      

„Nem dughatják a fejüket a homokba a vállalatok vezetői, és nem hivatkozhatnak minden döntésükkel a recesszióra. Mind a cégük, a munkavállalóik, az üzlettársaik, valamint a részvényeseik megoldást várnak el tőlük, és nem kifogásokat.”– emelte ki Nick Kós, a PwC Magyarország Könyvvizsgálati Üzletágvezetője, aki július 1-től tölti majd be a cég vezérigazgatói posztját. „Felmérésünk eredményei szerint a vezérigazgatók levonták a tanulságokat az elmúlt évek történéseiből, és képesek azok tükrében új, fenntartható célkitűzéseket meghatározni a profitabilitás helyreállítása vagy akár a növekedés elősegítése érdekében.” – tette hozzá Nick Kós.

Általános rövid távú gazdasági kilátások: bizonytalanság

A globális és ebből fakadóan a magyarországi gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi, hiszen a helyi vagy regionális válsághelyzetek, mint a görög államcsőd vagy az eurózóna válsága továbbra is bizonytalanságban tartják a piacokat és a befektetői döntéseket.

„Sokan úgy gondolják, hogy válság idején természetes és éppen ezért elfogadható az üzleti környezet kiszámíthatóságának romlása, ez azonban épp fordítva van. A válság közepette van igazán szüksége arra a vállalatoknak, hogy kiszámítható körülmények mellett tervezhessenek, enélkül ugyanis lehetetlenné válik a kilábalás. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg a nemzetközi közösség pozitív megítélése minden korábbinál fontosabb. A Magyarországon működő vállalatok sikerének szempontjából létfontosságú az EU, a nemzeti kormányok, az IMF, a működő tőke és a pénzügyi befektetők bizalmának visszaszerzése.” - Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke
Emiatt hazánkban a vezérigazgatók négyötöde

szkeptikus a makrogazdaság élénkülését

illetően az előttünk álló 12 hónapban. A

cégvezetőknek csak  15 százaléka reménykedik

a globális gazdaság élénkülésében a 2012-es

év folyamán, míg ez az arány 50 százalék

világszerte a vállalatvezetők körében.

 

Nem meglepő, hogy a bizalom legjobban

Nyugat-Európában csökkent az Európai Unió

tagállamait sújtó szuverén adósságválság

miatt. A legfőbb aggodalmak között szerepel

például a tőkepiacok stabilitása (64%), a

kormányzati intézkedések, a költségvetési

hiány és adósság terhek (66%) és az

árfolyamok ingadozása (58%).  

Egyéni növekedési esélyek – Mi lehet a megoldás kulcsa?

Alapvető különbség látszik a hazai és a külföldi vezérigazgatók elképzelései között a növekedés esélyeit illetően. A PwC globális felmérése szerint a cégvezetők a fejlődő országok (főként a BRIC országok) felé fordulnak, míg hazánkban a tervek középpontjában a már meglévő, leginkább hazai piacokon megszerzett részesedés növelése áll.

A magyar vállalatvezetők miben látják elsősorban a növekedés lehetőségét? A PwC felmérésében a válaszadók a következő megoldásokat vázolták fel:

  • K+F és Innováció

A felmérésben résztvevők válaszai alapján egyértelműen kiderül, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció a vállalati növekedési irányok legfontosabb elemei közé tartoznak, a vállalatvezetők a termék- vagy szolgáltatás-portfólió fejlesztésével kívánják erősíteni piaci pozíciójukat. Sok esetben azonban ez nem csupán konkrét termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt jelen, hanem újszerű megoldások kidolgozását a vállalati működés és a megtérülési modellek területén. Magyarországon a kiválóan képzett szakemberek, a magas szintű felsőoktatás és a vállalati célkitűzések elősegíthetik, hogy hazánk elinduljon a régiós szinten kialakulóban lévő új növekedési modell, a „tudásalapú gazdaság” felé.

  • Fúziók és felvásárlások élénkülése

A magyarországi vezérigazgatók a világ többi vállalatvezetőjéhez hasonlóan a nem organikus fejlődési lehetőségeket, az összeolvadási és felvásárlási tranzakciókat is a legfontosabb növekedési lehetőségek között jelölték meg, méghozzá közel ugyanakkora arányban. Ezek a tevékenységek a jövőben főleg a pénzügyi szektorban és a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari ágazatokban működő vállalatok számára tűnnek vonzónak, ami előrejelzéseinkkel összhangban némi lendületet adhat az itthon évek óta stagnáló vállalatfelvásárlási piacnak.

  • Ügyfélkapcsolatok fejlesztése, megkülönböztethetőség kivívása

Az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és kapcsolatépítésre kiemelt figyelmet fordítanak a vezérigazgatók. Azonban nem feltétlenül az új ügyfelek szerzése, sokkal inkább a meglévő kapcsolatok ápolása és bővítése a prioritás. Egyöntetű a vélemény, miszerint a megkülönböztethetőség, a vásárlói döntések befolyásolása és a fogyasztói hűség kivívása és megtartása lesznek a közeljövőben a túlélés zálogai. Ennek fontosságát bizonyítja az is, hogy a válaszadók 58 százaléka a jövőben több időt fordítana az ügyfélkapcsolatok ápolására, valamint 69 százalékuk a vállalat termék- vagy szolgáltatás-portfóliójának bővítésére és fejlesztésére kiemelten törekszik majd.

 

  • Vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása

Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni a szervezeti hatékonyság növelésének jelentőségét.  A hazai vállalatvezetők közel kétharmadának jövőbeni tervei között előkelő helyen szerepel a ráfordítások optimalizálása és a személyzeti struktúra átalakítása. Az elmúlt évben a vállalatok négyötödénél kellett végrehajtani valamilyen költségcsökkentő intézkedést, 73 százalékuk a következő évre is kilátásba helyezett hasonló lépéseket. A költségoptimalizálásra irányuló lépések manapság nemcsak létszámleépítést jelentenek, hanem például a meglévő döntéshozatali, HR, IT, logisztikai stb. folyamatok újragondolását, valamint stratégiai együttműködések kialakítását is.

Módosuló stratégiák és rövid távú tervezés

A magyarországi vezérigazgatók kétharmada vélekedik úgy, hogy még alaposabb és átgondoltabb stratégiai lépések kidolgozására van szüksége a következő évben, melyek nem térnek el a korábban kitűzött céljaiktól, de mégis rugalmasan igazodnak a gazdasági folyamatokhoz. A magyarországi vállalatok többsége inkább a rövid távú, adaptív stratégiai tervezés híve, öt évnél hosszabb távra ugyanis csupán a megkérdezett cégvezetők egyötöde tervez.  Ugyanis a hazai vállalatok vezetői a szabályozási környezet változásaiból fakadó kockázatok kezelésében, valamint vállalataik belső hatékonyságának növelésében látják a megoldást. Ugyanakkor ezek a tényezők egyben gátolják is a hosszú távú stratégiai tervezést.

A tehetséges munkatárs segít elérni a növekedést - Tehetségmenedzsment

A növekedés eléréséhez a vállalatoknak olyan munkatársakra van szüksége, akik a leghatékonyabban támogatják a vállalatok által meghatározott célkitűzések elérését. Minden második magyarországi vezérigazgató tervei között szerepel, hogy növelje befektetéseit a képzett munkaerő-állomány létrehozása és támogatása területén az elkövetkező 3 évben.

 „A magyar munkaerőpiacon az alacsony foglalkoztatási szint jelenti az egyik legnagyobb problémát, elsősorban a szakképzetlen munkaerő körében. Ezen a területen a több évtized alatt kialakult hátrányunkat a munkaadói járulékok csökkentése mellett csakis az oktatási rendszer, azon belül is a szakképzési intézmények fejlesztésével és újragondolásával oldhatjuk meg. Az új Munka Törvénykönyvében ugyanakkor szerencsére számos olyan változás szerepel, mely a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez, ezzel hosszabb távon lehetőséget teremt a foglalkoztatás bővítésére.” - Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, a Budapest Bank vezérigazgató helyettese

Felmérésünk alapján a külföldi és hazai vezetők

problémái lényegesen különböznek. Globális szinten a

vezérigazgatók jelentős száma (43%) arról

számolt be, hogy komoly nehézség elé

állítja szervezetük működését a szaktudással

rendelkező, tehetséges munkaerő felkutatása és

megtartása. Ezzel szemben hazánkban elégedettek a

cégvezetők a rendelkezésre álló szakképzett kollégák

arányával, sőt megtartásuk a gazdasági helyzetre

való tekintettel még könnyebbé is vált számukra.

Jóval jellemzőbbé vált ugyanis a munkahelyi lojalitás.

Az oktatási rendszer átalakításával, valamint az

Y generáció és az azt megelőző generációk arányának

különbsége miatt, csökkenhet majd a rendelkezésre

álló tehetséges munkaerő létszáma. Mindez jelentősen

befolyásolhatja a hazánkba áramló külföldi

befektetések számát is, valamint a korábban említett

„tudásalapú gazdaság”kialakítását egyaránt. 

„Nem lehet azt mondani, hogy optimisták a magyar vezérigazgatók.”- összegzi dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási cégtársa.  „A bizonytalan környezet, a változó gazdasági feltételek is hordoznak lehetőséget magukban a növekedésre, csak a vállalatoknak meg kell találniuk saját receptjeiket. A felmérés eredményeiből felvázolt fenti példák is jól mutatják, hogy a magyar vezetők sem ülnek karba tett kézzel, hanem megpróbálják kiaknázni a változásban rejlő lehetőségeket.”

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A felmérés módszertana:

Az első Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben összesen 9 iparágból közel 70 hazai nagyvállalat vett részt. A kutatás során a PwC kollégái 2011. november és 2012. január között személyesen keresték meg a kutatással a vezérigazgatókat annak érdekében, hogy a hazai gazdaság legjelentősebb iparágainak képviselőinek véleményét, az őket foglalkoztató kérdéseket és a jövőre vonatkozó főbb terveiket összegezhessék.

Felmérésünket a PwC idén 15. alkalommal kiadott Globális Vezérigazgató Felmérésének mintájára készítettük el, mely idén hatvan ország 1.258 vállalatvezetőjének megkérdezésével mutatja be, miként vélekednek a vezérigazgatók a jelenlegi gazdasági környezet kihívásairól és a jövőbeni növekedési lehetőségekről világszerte.

A PwC-ről

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat 169 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéről

1902-ben alakult a szervezet. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak.