Vissza a jövőbe – A vállalatvezetők bizalma helyreállt a válság előtti szintekre
Fókuszban az innováció, a tehetség és munkahelyi kérdések megoldásaBudapest, 2010. január 26.
A PwC 2011. január 25-én publikálta a 14. Globális Vezérigazgatói Felmérését Davosban a Világgazdasági Fórumon. A PwC friss felmérése szerint két évvel a recesszió mélypontja után a vezérigazgatók jövőbeli növekedésbe vetett bizalma újra közel arra a szintre tért vissza, amelyen a válság előtt állt.
Az egész világra kiterjesztett, 1.201 vezérigazgató részvételével lezajlott felmérésben a válaszadók 48%-a „nagyon bizakodó” volt arra nézve, hogy a következő 12 hónap folyamán növekedés várható. Ez jelentős különbség a tavalyi 31%-hoz viszonyítva, és megközelíti a gazdasági válság bekövetkezését megelőzően, 2008-ban elért 50%-ot.
Összességében véve a vállalatvezetők 88%-a nyilatkozta, hogy mára bizakodó a következő 12 hónap kilátásait illetően, a tavalyi 81%-hoz képest. A hosszabb távon 94%-uk bízik benne, hogy három év múlva az átlagos növekedési ütem legalább 2% lesz.
Növekszik a bizalmi szint a világ minden táján, Kína a növekedés záloga
A megújult bizalom valamennyi földrészre kiterjed; a vezérigazgatók Indiában, Ausztriában, Kolumbiában, Peruban, Kínában, Thaiföldön és Paraguayban különösen derűlátók a rövid távú növekedést illetően. Európai szinten a nyugat-európai vezérigazgatók a legkevésbé bizakodók. Ez alól a német vállalatvezetők képeznek kivételt: itt a vezérigazgatók csaknem 80%-a „nagyon bizakodó” a tavalyi nagyjából 20%-hoz képest.
A vállalatvezetők a jövőbeli növekedés szempontjából Kínát tekintik a legfontosabb országnak. Kínát a vezérigazgatók 39%-a nevezte meg kulcsfontosságú területként, melyet az Egyesült Államok (21%), Brazília (19%) és India (18%) követ. Ugyanakkor Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát tekintik a termékek és nyersanyagok legfontosabb forrásának. Az európai a vállalatvezetők 90%-a a következő 12 hónap folyamán bővülést vár cége működése kapcsán Ázsiában, míg 84% állította ugyanezt Latin-Amerikáról, 75% Afrikáról, 72% a Közel-Keletről és 70% Kelet-Európáról. Azonban a válaszadók csupán egyharmada jelentette ki, hogy magas növekedési potenciált kínál az az ország, ahol központi telephelye található.
Fókuszban az innováció
A következő 12 hónap során a legkecsegtetőbb növekedési lehetőséget stratégiai szempontból az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, illetve a meglévő piacokon szerzett részesedés növelése kínálja, véli a megkérdezett vezérigazgatók 29%-a. A fúziók és felvásárlások, illetve a vegyes vállalatok és cégszövetségek hátraszorultak a növekedési stratégiák sorában.
„A vezérigazgatók kilábaltak a recesszió túlélése miatt kialakult rejtőzködő mentalitásból. Már látják a növekedés megújult lehetőségeit – akár rövid távon is –, és eltökéltek a jobb világgazdasági körülmények, fokozott vásárlói igények kiaknázása iránt” - nyilatkozta Dennis M. Nally, a PricewaterhouseCoopers International elnöke.
„A recesszió utáni globális gazdaság meghatározó tendenciája a feltörekvő országok gazdasági növekedési üteme és az ebből fakadó gazdasági hatalmi eltolódás lesz. Az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Kína, India, vagy Brazília a fejlett nemzetekét messze túlszárnyaló ütemben növekszenek. A gazdasági hatalmi egyensúly eltolódása a vállalatvezetők számára kihívásokat teremt abban a tekintetben, hogy miként, illetve hogy hol invesztáljanak létesítményekbe, emberi erőforrásba és fejlesztésekbe. A fejlett és fejlődő gazdaságok különböző növekedési sémáit megértő, illetve kiaknázó vállalatok lesznek az eljövendő évek nyertesei” - fűzte hozzá Dennis M. Nally.
Cél a munkahelyteremtés
A vezérigazgatói bizalom pozitív lendületét tükrözték a munkaerő-felvételi tervek: világszerte a vállalatvezetők több, mint fele (51%) mondta, hogy munkahelyteremtést tervez a következő évben, szemben a tavalyi felmérés 39%-ával. A közép-európai, távol keleti, illetve afrikai vezérigazgatók különösen derűlátók voltak a munkaerő-felvétel kapcsán. Hangsúlyos eredménynek számít, hogy a tavalyi 25%-hoz képest a vállalatvezetők mindössze 16%-a említette, hogy a következő évben leépítésekre számít.
Stratégiaváltoztatás előtt a cégvezetők
A recesszió stratégiára gyakorolt hatása szintén nyilvánvalóan látható volt a felmérés eredményeiben. A vezérigazgatók közel háromnegyede mondta, hogy az elmúlt két évben megváltoztatta vállalata stratégiáját és ennek majdnem fele alapvető stratégiaváltás volt. A stratégiai változások mozgatórugói elsősorban a gazdasági bizonytalanság, a vásárlói igények változása, illetve egy-egy adott ágazat recessziót követő dinamikája voltak. A vállalatvezetők többsége kifejtette, hogy a tehetséggondozásra (83%), kockázatvállalásra (77%), beruházásokra (76%) és szervezeti felépítésre (74%) vonatkozó stratégiájának megváltoztatását tervezi.
Arányait tekintve kevesebb vezérigazgató beszélt költségcsökkentési tervekről a következő 12 hónapban, ez csökkenést mutat a tavalyi nagyjából 70%-hoz képest. Ugyanakkor 34%-uk említette, hogy fúziót, vagy felvásárlást tervez, 50%-uk új stratégiai szövetség, vagy vegyes vállalat létrehozására számít és 31%-uk mondta, hogy kiszervezi cége valamelyik üzletviteli funkcióját. A fúziók és felvásárlások legnépszerűbb helyszíneinek Nyugat-Európa, Ázsia és Észak-Amerika bizonyultak.
A PwC 14. éves globális vállalatvezetői felmérésének egyéb kulcsfontosságú megállapításai
A jövőbeni üzletmenetet fenyegető tényezők:
A vezérigazgatók közel háromnegyede szerint a bizonytalan, vagy változó gazdasági növekedés az üzletvitelt fenyegető legfőbb tényező. Egyúttal a vállalatvezetők csaknem harmada mondta, hogy „rendkívül aggódik” a gazdasági kilátások miatt. A gyakran említett fenyegető tényezők között szerepel a pénzügyi deficitre adott kormányzati reakció (61%) és túlszabályozás (60%), ezeket követi az árfolyam-ingadozás (54%), az instabil tőkepiacok (52%) és a protekcionizmus (40%). Az infláció rémképét a válaszadók kevesebb, mint egyharmada vetette fel.
Az üzleti kockázatok közt jelölték meg a növekedő adókat (55%), illetve a fogyasztói magatartás állandósuló eltolódását (48%) is . Különösen aggályos területnek minősül a válaszadók szerint a tehetséges munkaerő potenciális hiánya az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. A vezérigazgatók által felvetett globális kockázatok között megtaláljuk a politikai instabilitást (58%), a természeti erőforrások ritkaságát (34%), az éghajlatváltozást (27%) és a természeti katasztrófákat (25%) is.
Kormányzati prioritások:
A vállalatvezetők közel fele említette, hogy székhelye szerinti országa infrastruktúrájának fejlesztése kormányzati prioritás kellene legyen. Ezt követte a szakképzett munkaerő megteremtésének, gondozásának (47%), illetve a pénzügyi ágazat stabilitásának és a megfizethető tőke elérhetőségének igénye (mindkettő 45%). A vezérigazgatók több, mint 60%-a egyetért abban, hogy az állami kiadások lefaragása, vagy az adóemelések lelassítanák országaik gazdasági növekedését és 53%-uk mondta, hogy vállalatuk adóterhe emelkedni fog a növekvő államadósság által kiváltott kormányzati reakció okán. A vezérigazgatók kevéssel több, mint egyharmada elmondta, hogy vállalata – akár otthon, akár külföldön – az állami kiadások megnyirbálása, vagy az adóemelések miatt lesz kénytelen megváltoztatni stratégiáját.
A szakképzett munkaerővel kapcsolatos kihívás:
A tehetséges, szakképzett munkaerőért vívott folyamatos közdelemben a cégvezetők az alábbiakban határozták meg a következő három év legfőbb kihívásait: a megfelelő képességekkel rendelkező jelöltek korlátozott elérhetősége (60%), a fiatal munkavállalók toborzása és beillesztése az állományba (54%), a legjobb emberek elvesztése versenytársak javára (52%), illetve a vonzó karrierlehetőségek biztosítása (50%). A következő főbb stratégiákat határozták meg, hogy megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak: több nem pénzügyi javadalmazási forma alkalmazása ösztönzőként (65%), nemzetközi kiküldetési lehetőség biztosítása még több munkatárs számára (59%), illetve együttműködés kormányzati, illetve tudományos körökkel a képességek fejlesztése érdekében (54%).
Megjegyzés a szerkesztőknek
Felmérési módszertan:
A PwC 14. éves Globális Vezérigazgatói Felmérésében 1.201 interjút készítettek a világ 69 országában 2010 utolsó negyedéve folyamán. Régiónkénti lebontásban 420 interjú készült Nyugat-Európában, 257 az ázsiai és csendes-óceáni térségben, 221 Latin-Amerikában, 148 Észak-Amerikában, 98 Kelet-Európában és 57 a Közel-Keleten és Afrikában.
A felmérésről készített teljes jelentés az azt alátámasztó grafikonokkal együtt letölthető a www.pwc.com/ceosurvey honlapról.
A PwC tagvállalatai iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és tanácsadási szolgáltatásokkal adnak hozzáadott értéket ügyfeleiknek. A világ 151 országát átfogó PwC hálózat tagvállalatainál dolgozó több mint 163 000 szakértő – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
További információkért látogasson el a pwc.com honlapra.
PricewaterhouseCoopers, 2011. All rights reserved – Minden jog fenntartva.
További információk