Új pénzügyi rendszer születik
Budapest, 2009. február 11.
Miután a globális pénzügyi rendszer jelenleg számottevő átalakuláson megy keresztül, felmerül a kérdés: vajon hogy fog kinézni az új rendszer? – erre a kérdésre keresi a válaszokat legújabb "Holnapután" című prognózisában a PricewaterhouseCoopers.
"Manapság példa nélküli pénzügyi átalakulás történik, amely során egyetlen dolog biztos: a kiszámíthatatlanság. A működés régi formái már nem minden esetben érvényesek, ami miatt borítékolni lehet a pénzügyi szektor egészét érintő változást. A piacok egymásra utaltsága és az érdekelt felek – vállalatvezetők, kormányzatok, szabályozók és a kevésbé változékony időszakot visszasíró részvényesek – még inkább kikényszerítik a bizonytalan helyzet feloldását célzó intézkedéseket" – vélekedik Almássy Tibor, a PricewaterhouseCoopers Tranzakciós Szolgáltatások üzletágának cégtársa.
|
A PwC tanulmányának főbb megállapításai:
- A globális hatalom eltolódása Nyugatról Keletre
- A neo-klasszikus bankrendszer felemelkedése
- A kormányok, mint központi szereplők
- A "zéró kockázatot" célzó szabályozás
- Példa nélküli fiskális nyomás
- A túlélő üzemmódtól a fenntartható stratégiáig
|
A globális hatalom eltolódása Nyugatról Keletre
A pénzügyi hatalom nyugatról-keletre történő mozgása felgyorsul. A hitelezés összeomlása kipukkasztotta az Egyesült Államok köré szerveződő globális gazdaság túl-finanszírozottsága által létrehozott "buborékát".
A világkereskedelem és a befektetések új, ebből az alapvető egyensúly átalakulásból fakadó sémái igencsak másként néznek majd ki, mint az USA-központú rendszer.
„Többpólusú világ felé tartunk, amelyben a nyugati pénzügyi központokat le is előzhetik. A sikeres globalizáció mindig követte a vásárlókat, így tehát a bankok is követni fogják ügyfeleik természetes kereskedelmi útvonalait. Miközben a Kelet a gazdaságok táplálásához szükséges erőforrások megóvásába fektet be, a bankok mindezen beruházások nyomába erednek” – hangsúlyozta Almássy Tibor.
A „neo-klasszikus bankrendszer” felemelkedése
Kisebb, szigorúbban szabályozott bankrendszer és az univerzális banküzemi modell dominanciája – ezek lesznek az új banki környezet főbb ismérvei. Az „árnyék-bankrendszert” javarészt felszámolják. Azok a bankok, amelyek likviditásuk érdekében nagymértékben hagyatkoztak a tőkepiacokra és inkább specializáltak, mint univerzálisak voltak, szerkezetátalakításra szorulnak.
Almássy Tibor szerint: „A jövőben ez a neo-klasszikus bankmodell egyszerűbbé és átláthatóbbá válik, miközben a kockázatoktól jobban távol tartja magát. A nyereség emiatt kisebb lesz, ám a kockázatokkal korrigált hozamok nem zuhannak ennyire, mert az üzleti mix kockázatprofilja is csökken. A bankok saját kibocsátásaik nagyobb részét fogják maguknál tartani, és több felelősséget vállalnak a hitelek minőségének biztosításához szükséges átvilágításért”.
A kormányok, mint központi szereplők
A kormányoktól elvárják, hogy sokkal inkább beavatkozzanak abba, ahogyan a pénzügyi rendszer működik, annak érdekében, hogy világszerte élénkítsék a gazdaságokat. A beavatkozás az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már most magától értetődő: az állami támogatást élvező pénzintézetekre gyakorolnak nyomást a lefoglalások, végrehajtások, jelzálog érvényesítések, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak történő hitelezés tekintetében. További konfliktusokra számíthatunk miközben a kormányok, leképezve a társadalmi akaratot, befolyást gyakorolnak a bankok irányítására, adózási-, osztalékpolitikájára és javadalmazási gyakorlatára. Egy-egy ilyen léptékű mentőakciót követően a bankokkal szembeni társadalmi elvárás viselkedésük megváltoztatása, hogy az a tágabb értelemben vett közjót tükrözze, s nem feltétlenül a részvényesek érdekeit.
„A kormányok a pénzügyi szolgáltatások terén még jó ideig komoly szerepet kapnak. Ez a ’New Deal’ XXI. századi megfelelője, hiszen a kormányzat biztosítja a tőke-infrastruktúrát” – mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tranzakciós Szolgáltatások üzletágának cégtársa.
Törekvés a „zéró-kockázatú” szabályozásra
Mivel napvilágra kerültek a szabályozás alapvető gyengeségei, ezért érdemi változás következik be a szabályozói környezetben. Felismerték, hogy a szabályozói hiányosságokat nem lehet önállóan, nemzeti alapon kezelni. A legfejlettebb országok G20-as csoportja már is felvázolta a szabályozói reformot célzó intézkedési tervét. A felvetés alapos megfontolást igényel, noha egyetlen szabályozói kollégium létrehozása egy sor összeférhetetlenségi kérdést is felvet.
Az on-shore ágazatban még több területen, még nagyobb szabályozás alakul ki. Mindent egybevetve, a stabilitás válik elsődleges érdekké és bármi, ami hatást gyakorol rá, valamilyen formában szabályozott lesz.
Példátlan fiskális nyomás
„A kormányok azt mondják majd a bankoknak: megmentettünk a katasztrófától, cserébe viszont elvárjuk, hogy megfizessétek a rátok eső részt” – mondta Almássy Tibor.
Figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatások fontosságát a fejlett világ gazdaságaiban, természetes, hogy a kormányok igyekszenek súlyosabban megadóztatni ezt a szektort a jövőben.
A recesszió, illetve az eszközárak esése nyomán csökkenő adóbevételek mellett erőteljes fiskális feszültséggel szembesülő nyugati kormányok az adókat érő jelentős hatásokra is számíthatnak. A bankok rövidtávon fellélegezhetnek ugyan, de hosszabb távon adóemelés válik szükségessé.
A túlélő üzemmódtól a fenntartható stratégiáig
A pénzügyi intézményeknek igazodniuk kell egy olyan világhoz, amelyben a többi érdekelt fél – a kormányok és általában véve a társadalom – érdekei fontosabbá váltak.
„Fenntartható üzleti modellre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények működőképessé váljanak. A legtöbb pénzintézet túlélőmódban ragadt, pedig felsővezetőiknek most kellene eldönteniük, hogy két-három év múlva miként képzelik el üzleti tevékenységüket. Sok vállalat jelenleg nem törődik ezzel a problémával, ez viszont a jövőben versenyhátrányhoz fogja őket juttatni” – vélekedik Fekete Miklós.
VÉGE
A PricewaterhouseCoopers (www.pwc.com/hu) iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 154 000 szakértője a világ 153 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
©2009 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva.