Top bérek nyomában: miért keres majdnem kétszer annyit a hazai marketing igazgató, mint az IT igazgató?

2012. február 15.

A PwC 2012. januárjában lezárt Felsővezetői Javadalmazási Felmérése vizsgálat alá vetette a hazai állami és magáncégek felsővezetőinek bérezését, ami jelentős különbségekre világított rá a kompenzációt illetően. Kiemelkedő eltérések tapasztalhatóak mind a rugalmasságot, mind a földrajzi elhelyezkedést és a funkcionális területeket illetően. A felmérés eredménye bizonyítja, hogy Magyarországon nem beszélhetünk egységes felsővezetői javadalmazási metódusokról sem a mérték, sem az összetétel tekintetében.

A PwC 2012 év elején összesítette a magyarországi felsővezetők (vezérigazgatók és helyetteseik, funkcionális területek igazgatói, valamint igazgatósági, felügyelő bizottsági elnökök és tagok) javadalmazásának gyakorlatát, mind a versenyszféra vállalatai, mind az állami tulajdonban levő vállalatok körében. A Felsővezetői Javadalmazási Felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy az elemzett vállalatok esetében a felsővezetői bérek, a béren kívüli juttatások és a kompenzációs csomagok szintjén is jelentős eltérések tapasztalhatóak, melyek részben a vállalatok tulajdonosi hátterétől, méretétől, valamint ágazati hovatartozásától függnek, és jellemző az egyéni, cégspecifikus megoldás.

Igazgatók egymás közt – kinél mennyi az annyi?

Felmérésünk tehát nem csak tulajdonosi szempont, hanem többek közt cégméret, földrajzi elhelyezkedés és ágazati besorolás alapján is vizsgálta a vállalatokat.

Eltérések a hasonló pozícióban lévő vezetők között

A felmérés eredményei szerint Magyarországon igen jelentős eltérések tapasztalhatóak a hasonló pozícióban lévő felsővezetők javadalmazási gyakorlatában. A vizsgált mintában az akár 17,5-szeres jövedelem-eltérés, valamint egyes pozíciókra jellemző, meglehetősen kiugró értékek is többször voltak megfigyelhetőek, miközben a vizsgált felsővezetői kör felének fizetése (teljes éves kompenzációt vizsgálva) 19 -35 millió forint között ingadozott.

Bár várható volt a bérplafonnal szabályozott állami vállalati vezetők és a versenyszféra felsővezetői között feltételezett javadalmazásbeli különbség, a legmeglepőbb eltérések mégsem e bontás mentén jelentkeztek. Az egyes funkcionális területek igazgatóinak jövedelme között ugyanis akár 2,5-szeres eltérés is lehet a teljes éves jövedelmek esetében, azaz átlagosan például egy marketing vagy HR igazgató közel kétszer annyit keres, mint egy IT igazgató.

Egyre népszerűbb a teljesítmény célok mérése

Biztató eredménynek számít, hogy a felsővezetői változóbér-kifizetések esetében a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kitűzött teljesítménycélok teljesülésére, hiszen vizsgálatunk azt mutatta, hogy jellemzően 2 millió forint számított eltérés jelentkezik a kitűzött (5 millió forint/év) és a kifizetett (3 millió forint/év) felsővezetői változóbér-fizetések között.

Bérek határon innen és túl – Értékbeli, módszertani és történelmi különbségek

A PwC kutatása megerősítette azt a korábbi feltevést, hogy a fővárosi székhelyű vállalatok felsővezetőinek javadalmazása felülmúlja a vidéki székhelyű vállalatokét. Azonban a vidéken bejegyzett vállalatok között is eltérés tapasztalható aszerint, hogy az ország mely részén található a székhelyük.

Regionális és nemzetközi vonatkozásban a PwC nemzetközi javadalmazási adatainak vizsgálatával megállapítható, hogy Magyarországon a felsővezetői kompenzációs csomagok még mindig rendkívül konzervatívak, kevéssé alkalmazzák a hosszú távú elköteleződést biztosító javadalmazási formákat (mint például a részvényjuttatási vagy részvényopciós programokat) és egyéb, rugalmasságot biztosító elemeket. Bár az elemzett hazai minta felsővezetői csomagjai között is találunk hosszú távú ösztönzőket, ám ezek mértéke között akár 30-szoros eltérés is lehet. Az is elmondható, hogy a hosszú távú ösztönzők aránya az elemzett vállalatok körében jóval alacsonyabb a nyugat-európai vállalatok azonos pozíciójú felsővezetőihez képest, ahol már bevett gyakorlatként fűzik szorosabbra ilyen módon a vállalat és a felsővezetők érdekeit. 

Általánosságban jellemző azonban régiónkra a nyugati, például brit mintához képest jóval rugalmatlanabb felsővezetői ösztönzési struktúra. Mindemellett a PwC nemrég megjelent nemzetközi felmérése alapján az is kimutatható, hogy hazánk még a régió néhány más országától is elmarad e szempontból.

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A Felsővezetői javadalmazási felmérés pozíciónkénti elemzése választ ad többek között arra, hogy az egyes felsővezetői pozíciókban milyen alapbérben, változóbérben, juttatási csomagban és teljes kompenzációban részesülnek a vizsgált pozíciót betöltő vezetők, mindezt a legfőbb statisztikai mutatók mentén. Az elemzés kiterjed nemcsak a béradatokra, de a béren kívüli egyéb juttatásokra is. A felmérés egyaránt adatot szolgáltat székhely, méret, szektor, és funkcionális szakterület szerinti bontásban.

A felmérés eredményei összehasonlítási alapot jelenthetnek és piaci referencia ponttá válhatnak bármely vállalat számára, még akkor is, ha a sajátosságok miatt a közvetlen összevetés nem célszerű.

A PwC Felsővezetői Javadalmazási Felméréséből származó elemzések hozzáférhetőek az adatot nem szolgáltató vállalatok számára is.

A PwC-ről

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat 180 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: www.pwc.hu

© 2012 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a “PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re és a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-re utal, amelyek az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja.