A szomszédjára hallgat a magyar a bankválasztásnál

2011. december 28.

Bankindex felmérés 2011 a banki és takarékszövetkezeti termékek fogyasztói szokásairól

A takarékszövetkezetes ügyfelek a legelégedettebbek bankjukkal és inkább a szomszédra hallgatnak, hogy hol bankoljanak - állítja a PwC és a Scale Research piackutató cég együttműködésében 2011 őszén elkészített Bankindex felmérés. A felmérés részletesen vizsgálta meg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor, a bankok és a takarékszövetkezetek (takszövök) termékeit és a lakossági fogyasztók szektor mai bankolási szokásait, illetve rámutat a takarékszövetkezeti hálózat erejére. Valóban jobban hiszünk a szomszédnak hogy hogyan bankoljunk?

„Egyre nagyobb a hangsúly a személyes kapcsolatokon és a pénzintézetekbe vetett bizalmon. A lakossági ügyfelek a végtörlesztéssel, megtakarításokkal és hitelezéssel kapcsolatos kérdéseikkel napjainkban mind jobban megfontolják hová forduljanak. Vajon melyik bank tudja hitelesen képviselni az érdekeiket? Ahol az elektronikus csatornák felé terelik az ügyfeleket és minden hónapban más ügyintézővel találkoznak a lakhelyükhöz legközelebb eső fiókban, vagy ahol bármikor felhívhatjuk az általuk közvetlenül ismert ügyintézőt? Ezek a kérdések egyre jobban rávilágítják a figyelmet arra, hogy a jelenleg Magyarországon működő 35 bank mellett a takarékszövetkezetek különleges szerepet tölthetnek be az ügyfelekért folytatott versenyben.” – összegzi Bernáth Tamás, a PwC Magyarország igazgatója.  

A felmérés legfontosabb megállapításai

Az épp legaktuálisabb témát a lakáshitelezés jelenti a bankok és a takarékszövetkezetek szemszögéből. A banki szektorhoz képest a takarékszövetkezetek a teljes hitelállomány 4%-át kezelik. Ezen belül a lakáshitelek aránya közel azonos mértékű mindkét intézményi szektorban: 41% a takarékszövetkezetek esetén, 54% a bankokban. Ha még beljebb lépünk és a deviza hitel portfoliót vizsgáljuk, már jelentős eltérés látszik: 13% a takarékszövetkezetek esetén, 65% a bankokban. Ennek oka feltehetően a tőkeerős bankok 2008 előtti piaci éhsége és az akkori erős árverseny, amivel az ügyfeleket a kockázatosabb termékek felé vitték. Érdekes ugyanakkor, hogy a deviza hitelállomány növekedése a takarékszövetkezetek esetén csak 15%, a bankoknál 53%. Mivel közel 3 éve nincs új devizahitel kihelyezés, ez nagy részben az forint árfolyamvesztésének eredménye. Kérdés, hogy a takszövök mit csinálnak jobban? Az átstrukturálást, a hitelkiváltást vagy egyszerűen jobb ügyfeleket sikerült hitelezniük, mint a bankoknak? (A PSZÁF 2008.06 és 2011.06 adatainak összevetése)

Ki a végtörlesztések nyertese?

A végtörlesztés 836 millió forintos veszteséget okozott a takarékszövetkezeti szektornak. Ez a teljes visszafizetéseknek mindössze 0,86%-ából ered. A saját portfóliónak pedig az november végéig a 12%-át tette ki, kicsit nagyobb arányban, mint a bankoknál (9%). Az a kezdeti tévhit, hogy a takszövök fogják finanszírozni a kormány által felkínált végtörlesztési lehetőséget, már a hatályba lépés első pár hetében megdőlt. A takszövök 2 hónap alatt összesen 872 db végtörlesztést refinanszíroztak a 3 089 ügyletből, ami az összes végtörlesztés (54 563 db) 0,1%-a csupán. Sok nagybanknak is fejtörést okozott, hogy vajon lesz-e forrása arra, hogy saját ügyfeleit refinanszírozza, hiszen a végtörlesztés óriási veszteségek leírásával jár (a tőkerész körülbelül 25%-a) és a bankadó mellett ez jelentős tőke követelményt eredményez. A takszövös befektetői kör pedig nem ér fel egy EU-s anyabankkal és nem képes, de nem is motivált további tőkebevonásra. (PSZÁF statisztika 2011.11.27)

Ügyfelek jellemzői és megoszlása a bankok és a takarékszövetkezetek esetében

A takszövök ügyfeleinek 80%-a 40 év feletti, de csak 38%-uk töltötte be a 60-at, 50%-uknak magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál, jellemzően házasságban élnek és (67%-os válaszadási arány mellett) 47%-uk nettó havi jövedelme nem vagy éppen csak eléri a minimálbért. A banki ügyfelekhez hasonlóan körülbelül 30%-uk havi hiteltörlesztése haladja meg jövedelmük 50%-át. A takszövös ügyfelek a legelégedettebbek pénzügyi szolgáltatójukkal és ők választanák a legnagyobb arányban újra ezt az intézményt. A termékhasználatban jelentős eltérés figyelhető meg a bankszektor többi szereplőjéhez képest. Valóban alacsonyabb az elektronikus szolgáltatások használata (netbank, mobilbank, telebank), jóval ritkábban (kb. 50%) vesznek igénybe hitelkártya vagy folyószámlahitel termékeket. Közel 30%-kal kevesebb takszöv ügyfél rendelkezik bankkártyával, mint banki ügyfél. És végül, ahogy az várható magasabb a takarékbetétkönyvben való megtakarítások aránya. A takszövös ügyfelek leginkább a fiókokban tájékozódnak, magasabb arányban, mint a banki ügyfelek. Jelentősebb esetükben a rokonok, barátok, ismerősök, akár szomszédok ajánlása is (kb. 10%-kal magasabb a bankinál). A takszövök versenyképességét és rugalmasságát mutatja, hogy a jelzáloghitel igénylési folyamat messze felülmúlja a piaci átlagot, mindössze 15 nap a bankpiaci 32 napos átlag átfutási időhöz képest (igényléstől folyósításig, Time-to-Cash).

A takarékszövetkezetek egyelőre stabilan állnak a piacon és versenyképesek saját piaci szegmensükben. Kérdés azonban, hogy merre vezethet az út a fejlődés felé? A gazdasági válság teremtette piaci körülményekre minimum reagálni kell, ha elé menni nem is egyszerű. Érdekes példa erre a HBW Express Takarékszövetkezetből a spanyol Caja Navarra Takarékpénztár bevonásával alakult MagNet Bank, ami a társadalmi felelősségvállalást helyezte imidzs szempontból a középpontba.

 

1. Életkor szerinti összehasonlítás

2. Iskolázottság szerinti összehasonlítás

3. Termékhasználat szerinti összehasonlítás


Megjegyzés a szerkesztőnek:

Összesen 135 szövetkezeti hitelintézet működik hazánkban, melyek jelentős részét központi bankként a Takarékbank fogja össze. A Takarékbank 56,57%-ban takarékszövetkezeti, 38,46%-ban a német szövetkezeti szektor központi banki, 4,97%-ban egyéb tulajdonosi körbe tartozik. A Takarékbank szerepe eredetileg az volt, hogy rajta keresztül a takszövök teljes körű banki szolgáltatási kört nyújthassanak, és egységesítsék piaci fellépésüket. Mára már kereskedelmi banki és befektetési banki funkciókat is ellát. A Takarékbank 2008-ban hozta létre a TakarékPont szolgáltatását, melynek keretében egységes termékeket és szolgáltatásokat kínál azonos márkaernyő alatt. 23 takszöv részvételével közel 350 Takarékpont kirendeltség működik. Az OTP Bank 380, a K&H Bank 280 fiókkal rendelkezik. A teljes takarékszövetkezeti hálózat a magyarországi fiókhálózat 60%-át, közel 1600 fiókot üzemeltet országszerte. Tradicionális okokból a takszövök fiókjai gyakran egyedüli pénzintézeti szereplők az adott településeken. Földrajzi viszonylatban versenytárs lehetne az Erste Bank által működtetett Posta banki szolgáltatás, de korlátozott termékkínálata miatt ezzel nemigen tudott élni.

A takarékszövetkezetek működését több önálló szervezet is támogatja. Ilyen az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap vagy a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége. Az összes szövetkezetet egységbe tömörítő, és a teljes hálózatot átláthatóvá tevő vagy összehangoló szervezet azonban nem létezik.

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A PwC-ről

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat 169 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez.