Virágzik a gazdasági bűnözés

2011. december 6.

Magyarországon még mindig egyik vezető helyen a korrupció  a PwC Gazdasági Bűncselekmények Felmérése szerint

2011-ben minden negyedik magyar vállalat és világszerte minden harmadik vált a gazdasági bűnözés áldozatává, és valósággal felbecsülhetetlen a rejtve maradt esetek száma. A felmérésben résztvevők válaszai alapján, növekszik az elkövetések gyakorisága hazánkban. Magyarországon még mindig élen jár a korrupció és egyre fenyegetőbb a számítógépes bűnözés veszélye a technológia fejlődése miatt – áll a PwC friss felmérésében.

A PwC felmérésének eredményei 2011 őszén közel 4000 válaszadó segítségével születtek meg a világ 78 országának részvételével, ezzel a kutatás világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés nem válogat; hatással van a vállalatokra mindenütt a világon iparágtól és cégmérettől függetlenül.

„A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet vitathatatlanul táptalaja a gazdasági visszaélések terjedésének, de a legtöbb szervezet még mindig nem készül fel a lehetséges veszélyforrások felkutatására és a megoldásokra. Pedig a megfelelő protokoll kialakítása jelentősen csökkentheti a visszaélésekből adódó pénzügyi veszteséget és javíthatja a vállalati morált.” – összegezte Fekete Miklós cégtárs a PwC sajtótájékoztatóján.

Növekszik a gazdasági visszaélések gyakorisága Magyarországon

A felmérésben részt vevő 85 vezető hazai vállalat véleménye alapján minden negyedik (28%) magyar szervezet vált egy vagy több gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban (1. ábra). Habár kis mértékben csökkent a gazdasági visszaélést elszenvedő vállalatok aránya 2009-hez képest, ugyanakkor nőtt az esetek gyakorisága (2009-ben 25%, 2011-ben pedig 29% könyvelhetett el több mint 10 esetet, amelyek közül 8 % több mint 100 esetről számolt be). Sok visszaélésre mégis véletlenül derült fény és megjósolhatatlanul sok gazdasági visszaélés maradhatott rejtve a vállalatok előtt.

Magyarországi főbb megállapítások:

  • Az eredmények alapján a lopás/hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény (50%), ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), majd a pénzügyi/számviteli adatok meghamisítása (21%).
  • A válaszadók szerint a vesztegetés és a korrupció még mindig elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép- és kelet- európai régióban (36%) és globális szinten (24%).
  • Az esetek több mint felében (54%) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei a válaszadók szerint.
  • A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya a 2009-es 0%-ról 2011-re 15%-ra emelkedett. Ez az arány meghaladja a közép- és kelet-európai szinten mért (13%) eredményt, és lényegesen magasabb a nemzetközi szinten mért (9%) aránynál is.
  • Belső elkövetőket az esetek 38%-ában jelelöltek meg a válaszadók fő elkövetőként, döntő többségük vezető beosztású (67%): középvezetők (az esetek 44%-ában), de 22% a cég felső vezetéséhez tartozik.  Aggodalomra ad okot, hogy az elkövetők közül a felső vezetők aránya emelkedett 2009-hez képest (18%).

A magyar vállalatok közötti különbségek növekednek azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat. A felmérés alapján a feltárt esetek ötödében (22%) semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben. Ezen felül, az esetek 22%-ban csupán áthelyezésre kerültek a belső elkövetők - a regionális (5%) és globális (4%) arányhoz képest.

Számos módszer létezik azonban a gazdasági visszaélések megelőzésére és feltárására. Ilyenek például a beszállítókkal kapcsolatos alapos háttérvizsgálatok, melyeket erőforrás hiányában hajlamosak a cégek elhanyagolni. Valamint az anonim bejelentő programok használata: azon vállalatok 85%-a, ahol már bevezették, hatékony eszköznek ítéli  a megelőzésben és felderítésben. Azonban a válaszadók közel fele (45%) még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő rendszerét. Emellett a csalási kockázatok rendszeres értékelése is segíti a vállalatokat a visszaélésekre való kitettségük elemzésében, illetve a csalások és általuk okozott károk minimalizálásában.

Számítógépes bűnözés – Növekvő fenyegetés, de még mindig nem félünk?

A napjaikban zajló technológiai és digitalizációs fejlesztések (az okostelefonok és mobilalkalmazások terjedése, a közösségi média , internet alapú működés, a világon átívelő vállalati szoftverek) kapcsán az egyik legnagyobb fenyegetést kétség kívül a számítógépes bűnözés jelenti a gazdasági visszaélések  területén. A számítógépes bűnözés mára bekerült a TOP4 gazdasági bűnözési típus közé világszerte. Holott a felmérésben résztvevő válaszadók közel negyede vált már áldozatává világszerte, ez a típusú bűncselekmény éri a legváratlanabbul a felkészületlen vállalatokat.  Vajon mennyire veszik komolyan a hazai vállalatok e veszély fenyegetését?

Míg globális szinten a válaszadók 39%-a érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve az elmúlt 12 hónapban, addig a magyar válaszadók pusztán 14%-a érezte ugyanezt és kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt is (2. ábra). A félelem hiánya a tudatosság hiányával is összefügghet. Aggasztó, hogy a válaszadók 42%-a semmilyen számítógépes bűnözés kockázataira felhívó oktatást nem kapott az elmúlt 12 hónapban – ami arra utalhat, hogy potenciálisan nem is ismerik a vállalatukat fenyegető számítógépes bűnözésből fakadó kockázatokat.

Hazánkban a válaszadók csupán 8%-a véli, hogy vállalatának valószínűleg szembe kell néznie a  számítógépes bűnözéssel a következő 12 hónapban, szemben a globális 26% és regionális 22%-os aránnyal. Összegezhető tehát, hogy a hazai szervezetek inkább reaktív, mintsem proaktív hozzáállást mutatnak a számítógépes bűnözés veszélyeivel szemben.

Bizonytalan gazdasági helyzet – növekvő fenyegetettség

A gazdasági bűncselekmények számára természetesen hatással van a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet. A napjainkban egyre gyakoribb létszámcsökkentések azzal is járnak, hogy kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a szervezeten belül a gazdasági bűncselekmények felderítésére és megelőzésére. Például a belső ellenőrzés létszámának csökkenése kevesebb csalás észleléséhez és megelőzéséhez vezethet a jövőben, ami által a vállalat nagyobb kockázatnak van kitéve.  A közvetlen pénzügyi veszteség mellett a gazdasági bűnözés súlyosan károsíthatja a márkaneveket vagy megtépázhatja a vállalatok jó hírnevet. Ahogy a társadalom egyre kevésbé toleráns az etikátlan magatartással szemben, úgy a vállalatoknak is biztosítaniuk kell a közbizalom megszerzését - és fenntartását, hiszen ez a túlélésük egyik kulcsa.

A PwC-ről

A világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat 169 ezer szakértője minőségi könyvvizsgálati, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, hozzásegítve ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez.