Eladósodó önkormányzatok

Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól – áll a PwC tanulmányában, amelyet 2010 tavaszán készített a könyvvizsgáló-tanácsadó cég.

Az eladósodásához összetett okok vezettek, amelyek közül a legjelentősebb, hogy a kormányzat - az államháztartási hiány csökkentés kényszere miatt - több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe delegált, az ehhez szükséges addicionális források biztosítása nélkül. A normatív állami támogatások nominális összege 2005 óta folyamatosan csökken.

„Az Európai Uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat” – hangsúlyozta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers igazgatója.

A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, azonban mindez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna a kibocsátásokat. Ennek következtében két év alatt közel húszszorosára emelkedett a kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88%-a deviza alapú, amely további kockázatot jelent. Az új forráspolitikának köszönhetően az önkormányzatok hosszútávon adósodtak el, a kötött kamat- és tőketörlesztések pedig 4 év alatt megváltoztatták az önkormányzati kiadások szerkezetét.

A kötvények 92%-át 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki 3, 4 és 5 éves türelmi idővel. A visszafizetések 2010 utolsó negyedévétől ugranak meg és 2012-ben, illetve 2013-ban tetőznek majd. A kötvények (hitelek) aránya a szektor teljes bevételéhez viszonyítottan nem mondható kiugró mértékűnek. Ugyanakkor ez csak makró szinten igaz. A teljes kibocsátott kötvény állomány körülbelül 280-300 településre koncentrálódik.

A gyakran emlegetett önkormányzati bedőlések veszélye valószínűleg nem hirtelen és – részben a törlesztési moratóriumok időbeli eltérése miatt – nem egyszerre következne be. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy fizetésképtelenség miatti eljárások nem feltétlenül tíz- vagy százmilliós hátralékok esetén, hanem már jóval kisebb kintlévőségek esetében is indulhatnak.

Forrás: Magyar Államkincstár *2009: PwC kalkuláció KELER Zrt. ISIN nyilvántartása alapján

VÉGE

A PricewaterhouseCoopers (www.pwc.com/hu) iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 163 000 szakértője a világ 151 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
©2010 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva.