PwC-gyorsjelentés a nem teljesítő hitelekről
Kezelendő problémaBudapest, 2010. július 29.
A nem- teljesítő hitelek problémaköre nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is megoldandó feladatként tornyosul a döntéshozók előtt. A probléma nagyságrendje alapján Magyarország a közép-kelet-európai régió tíz országa közül a hatodik legnagyobb méretű nem-teljesítő hitelállománnyal küzd – áll a PwC gyorsjelentésében.
Közép-Kelet Európa országainak többsége (kivétel Szlovénia, Szlovákia és Csehország) lényegében hasonló kihívásokkal néz szembe. Az egyszerre gazdasági és társadalmi probléma gyökerei is hasonlóak: a munkanélküliségi ráta gyors felszaladása, a devizák gyors és nagyarányú értékvesztése, a 2006-2008-as időszakban tapasztalt lazább hitelezési gyakorlat következtében kialakult gyengébb minőségű portfolió és a meglévő hitelállomány bőséges és olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadása.
| Mik azok a nem-teljesítő hitelek? A legalább 90 napos késedelemben lévő hitelek, akkor is, ha a fizetési fegyelem már helyreállt. Ide tartoznak a lakossági problémás hitelek és a vállalati hitelezés problémás ügyletei is (projektfinanszírozás, vállalati finanszírozás, stb.). Angol kifejezéssel: Non-performing loans (NPL). |
A nem-teljesítő hitelek aránya Magyarországon a lakossági hiteleken belül 2010 márciusára elérte a 8,1%-ot, amely jelentős növekedés a 2008. decemberi 3,1%-hoz képest. A lakossági jelzáloghiteleken belül pedig az arányuk tavaly decemberre 6,3%-ra emelkedett az egy évvel korábbi 2,6%-ról, amely közel két és félszeres növekedés.
A PSZÁF által utoljára nyilvánosságra hozott 2009. decemberi adatok alapján az év elején 90 ezer fölött volt a nem-teljesítő, késedelmes lakossági jelzálog alapú hitelek száma. A problémás portfolió ilyen mértékű megugrása elsősorban három gazdasági okra vezethető vissza. Ezek a munkanélküliség hirtelen növekedése, a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának alakulása, valamint a fedezetül szolgáló ingatlanok piaci árának és az ingatlanpiac likviditásának csökkenése.
A nem-teljesítő hitel portfolió összetétele széles skálán mozog, jellemzőbb típusai:
- ingatlan célú hitel, jövedelem vizsgálat mellett, forintban
- ingatlan célú hitel, jövedelem vizsgálat mellett, devizában
- szabad felhasználású hitel, tisztán fedezeti alapon, devizában
Ezen szegmensekben található hitelfelvevők késedelmességének okai különbözőek: a legjellemzőbbek a forint árfolyamgyengülés miatti átmeneti zavar és a tartós munkanélküliség. Az egyedi esetektől függően a hitelfelvevők viselkedésének várható alakulása és a hitelek sorsa is rendkívül eltérő (az átmeneti zavar után újrakezdődő törlesztés, vagy a hitel végleges „bedőlése” és az ingatlan tulajdonjogának elvesztése).
A nemzetközi tapasztalatok és a hazai helyzet elemzése egyaránt azt mutatja, hogy önmagában a makrogazdasági növekedés újbóli megindulása, különösen rövidtávon nem oldja meg a problémát. Sőt arra is számítani kell, hogy még egy ideig a gazdasági növekedés mellett is romolhatnak a hitelportfoliók. Ennek oka egyrészt az, hogy az idei év elejéig még növekvő munkanélküliség 6-9 hónapos késleltetéssel jelenik meg a hiteltörlesztési képesség romlásában. Másrészt az árfolyam elmúlt hetekben tapasztalt hektikus mozgása sokakat érint kedvezőtlenül.
A nem teljesítő hitelek problémakörének megoldásához minél szélesebb szakmai együttműködés szükséges. Egy transzparens és szakmai alapokon nyugvó módszer kialakítására lenne szükség, amely szociális szempontokat is figyelembe vesz, ésszerűen és tisztességesen osztja meg a veszteségeket az adósok, a hitelezők és az állam, vagyis az adófizetők között.
„A probléma megoldására a nemzetközi piacokon több, a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult példát lehet találni. Ezen modellek közös ismérvei, hogy kialakításuk során mindenhol az állam vállalta a kezdeményező szerepet. A létrehozott modell – amely a fedezetek és a hitelek kezelését átvette a kereskedelmi bankoktól – nem volt profit érdekeltségű és minden esetben közvetlenül ki tudott lépni a tőkepiacra. Ennek köszönhetően feladatát képes volt túlnyomórészt nem költségvetési forrásokból finanszírozni. Bármely megoldást is követték az abban szerepet vállaló felek (állam, bankok, ügyfelek, önkormányzatok, ingatlanalapok, stb.) érdekeik és a társadalmi érdekek egyensúlyban voltak, a modell szabályai pedig transzparensek és piac konformak voltak – hangsúlyozta Bunna Gyula, a PwC Tanácsadási üzletágának igazgatója. Nem egy meghatározott modell másolására van tehát szükség, hanem az említett elvek következetes alkalmazására a hazai viszonyoknak megfelelően.
VÉGE
A PricewaterhouseCoopers (www.pwc.com/hu) iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 163 000 szakértője a világ 151 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
©2010 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva.
