HR-aktuális

Új vezetők a PwC Magyarország szja- és tb-tanácsadási csapatában

Dr. Honyek Péter

Bencze Róbert négy hónapja irányítja az szja- és tb-tanácsadási csoportot. Ezt megelőzően HR-tanácsadási üzletágfelelős pozíciót töltött be Magyarországon és a régióban, valamint kelet-közép-európai tehetségmenedzsment felelőseként is tevékenykedett.

Dr. Honyek Péter április közepén csatlakozott a csoporthoz vezető menedzserként. Péter évek óta foglalkozik adózási kérdésekkel, szakterülete a személyi jövedelemadó és a kettős adóztatás elkerülése. Korábban az APEH szakreferense és a NAV adószakmai szóvivője volt. 2012-ben nevezték ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály vezetőjének. Innen igazolt a PwC Magyarországhoz, hogy tapasztalatait a tanácsadás területén kamatoztassa.

A két szakembert a jövőbeni közös munkáról, terveikről kérdeztük.

Milyen tervekkel vágtok neki az szja- és tb-tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó részleg vezetésének?

Bencze Róbert  
Bencze Róbert (BR): Amikor négy hónapja felkértek a csoport vezetésére, már egy korábban kialakult szoros munkakapcsolat továbbfejlesztésére mondtam igent. A két csoport - tehát a HR-tanácsadással, illetve az szja- és tb-tanácsadásal foglalkozó részleg - már eddig is sokat dolgozott együtt, szeretnénk még jobban kiaknázni a kétféle tanácsadási területben rejlő lehetőségeket.

Elsődleges feladatomnak a csoport működtetését, irányítását tekintem. Továbbá a jövőben szeretnénk a HR-tanácsadást és az szja- és tb-tanácsadási szolgáltatásokat még jobban összekapcsolni, integrálni.

Már most tapasztaljuk a biztató jeleket: vannak olyan ügyfeleink, akik eddig csak szja-és tb-tanácsadási szolgáltatásainkat vették igénybe, de nyitottak más szolgáltatásaink felé is. Ez fordítva is igaz: a HR-szolgáltatásaink mellett egyre több ügyfél kéri tőlünk, hogy compliance tanácsadással is segítsük munkájukat, cégük optimális működését.

Dr. Honyek Péter (HP): Mindig is szerettem a kettős adóztatás kérdésével foglalkozni, ezt nevezném a saját szakmám csúcsának. Eddigi, a közigazgatási területen szerzett szakmai tapasztalatomat és kapcsolataimat szeretném a tanácsadó csoport munkáját segítve, valamint az ügyfeleknek nyújtott tanácsadás területén kamatoztatni. Véleményem szerint egy nagy tanácsadó cégnél a valós ügyek által szakmailag izgalmas kihívásokkal találkozom majd, az eddigi, az adóhatóságnál, illetve a minisztériumban szerzett elméleti tudásomat a gyakorlati oldalról hasznosíthatom.

Napjainkban mely kérdések foglalkoztatják leginkább a vállalatokat, illetve mire fókuszálnak leginkább a szabályozói oldalon?

HP: A jogalkotás, törvényhozás állandóan változik, az elmúlt években az adórendszer is jelentős átalakuláson ment át. Egyszerre van jelen az adminisztráció-csökkentés irányába való törekvés, valamint a költségvetési kényszer miatti újabb közterhek bevezetése és beszedése. Ennek az intenzív változásnak, átalakulásnak a nyomon követése óriási feladat és kihívás a vállalatok számára. A saját tevékenységükön túl sok energiát fektetnek abba, hogy naprakészek legyenek a változásokból, ami nem kis mennyiségű adminisztrációval is jár.

BR: Szeretném kiemelni, hogy a vállalatok napjainkban nagyon szabálykövetőek, igénylik, hogy a törvényváltozásokról naprakész információt kapjanak tőlünk. Az a tapasztalatunk, hogy a cégek ma elsősorban költséghatékony, takarékos, gyors megoldást és válaszokat szeretnének kapni tanácsadóiktól.

Mi a legfontosabb tényező a két szolgáltatási terület - tehát a HR-tanácsadás és a személyi jövedelemadózás területén nyújtott tanácsadás - összekapcsolásában?

BR: A két szolgáltatási területnek nagyon sok közös pontja van. Mint minden ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásnál, e területen is legfontosabb dolog a bizalom. A személyi jövedelemadózás területén nyújtott szolgáltatásnál ez a bizalmi kapcsolat még kiemeltebb jelentőséggel bír, hiszen magánszemélyeknek, köztük vezetőknek, felsővezetőknek nyújtunk tanácsot a bevallásuk elkészítésénél. Erre az erős bizalmi kapcsolatra szeretnénk alapozni a jövőben a felsővezetőknek nyújtott HR-szolgáltatásaink területén is.

A kétféle szolgáltatási területen szerzett tapasztalatok kombinációjával célunk a legjobb, leghatékonyabban működő műhelyben a legmagasabb szakmai színvonalú szolgáltatás nyújtása a piacon.

Változások a harmadik állambeli kiküldöttek társadalombiztosítási helyzetében

A harmadik állambeli kiküldötteket társadalombiztosítási szempontból különös figyelemmel kell kezelni. Harmadik államnak az minősül, amely nem része az EGT-nek és Magyarország nem kötött az adott országgal kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményt. A 2011. év végéig a harmadik állam állampolgárságával rendelkező kiküldöttekre nem terjedt ki a magyar biztosítás hatálya. 2012-től azonban lényeges változások léptek életbe e tekintetben, hiszen amennyiben a várható magyarországi kiküldetésük időtartama a 2012. január 1-jétől számított 2 évet meghaladta, akkor társadalombiztosítási járulék- ill. szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezett náluk.

2014-től ismét átszabták a harmadik állam állampolgárságával rendelkező kiküldöttekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályozást. Az általános két éves mentesítési időszak változatlanul megmaradt, az általános mentességi időpont azonban kitolódott. A mentesség kritériumrendszere is kibővült, bizonyos esetekben hosszabbítás esetén is mentesülhet a magánszemély az egyéni járulékok alól.  Tekintettel a társadalombiztosítási terhek jelentős mértékére, a kiküldetés keretében Magyarországon munkát végző magánszemélyeknél érdemes tüzetes vizsgálatot folytatni azzal összefüggésben, hogy vajon kiterjed-e, illetve mikortól terjedhet ki kötelező jelleggel a magyar biztosítási kötelezettség rájuk, valamint, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén nyílik mód a már megfizetett közterhek visszaigénylésére az új szabályozásnak köszönhetően.

Kapcsolódó kiadványunk:

Kapcsolódó szolgáltatásaink: