HR-aktuális

Adjunk többet kevesebbért!

A HR vezetők gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy hogyan lehetne motiválni a munkavállalókat. A motiválásra sok eszközük lehet, azonban többségében ezek anyagi vonzattal járnak. A munkavállalói elégedettség növelésének egyik jó eszköze, ha a munkavállaló megélhetését, vásárlóerejét javítani, növelni tudjuk. Ez elérhető direkt módon, a munkáltató által adott közvetlen többletjuttatásokkal, és indirekt módon is, ha a munkáltató a jogszabályok adta lehetőségeket kihasználva, juttatási rendszerét átalakítva olyan motivációs elemeket használ, melyek tulajdonképpen számára nem feltétlenül eredményeznek többletköltséget, azonban több nettó jövedelmet hagynak a munkavállaló zsebében. Azokban az esetekben, amikor a munkáltatónak nincs megfelelő pótlólagos anyagi forrása, illetve lehetősége, a csökkenő adó és járulékterhek ezen problémákat változatlan költségek mellett tudják megoldani.

Kérdésként merülhet fel, hogy a 2014. évi személyi jövedelemadó változások mennyiben segítik ebben a munkáltatókat.

Adómentessé vált a munkavállaló már meglévő, hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott vissza nem térítendő támogatás. A támogatás adómentes nyújtásának feltételei nem változtak, azaz az továbbra sem haladhatja meg 5 év alatt az 5 millió forint összeget, a méltányolható lakásigény továbbra is vizsgálandó. Tekintettel arra, hogy a lakáscélú hitelek sok munkavállaló számára jelenthetnek jelentős kiadásokat, mindenképpen megfontolandó a munkáltató részére a vissza nem térítendő támogatás ilyen formában történő juttatása, annak a munkáltatónál működő juttatási programba való beépítése.

Adómentesen adható a 2014. évtől értékhatár nélkül sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, akár utalvány formájában is. A kultúra utalvány továbbra is 50 ezer forint értékhatárig adható adómentesen.

Az önkéntes kölcsönös pénztári befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények (rendelkezés a befizetett adóról) felső értékhatára 150 ezer forintra emelkedett egységesen mindenki számára, mely az egyéni befizetések, lekötött összegek valamit a támogatói adományok esetében vehető igénybe. Bár a munkáltatói befizetések után a kedvezmény igénybe vételére nincs lehetőség, azonban az önkéntes pénztári munkáltatói befizetések beemelése a munkáltató cafeteria rendszerébe arra sarkallhatja a munkavállalókat, hogy későbbi anyagi biztonságukat saját befizetésekkel is növeljék, mely által jogosulttá válnak a kedvezmény igénybevételére.

Egyszerűsödött a munkavállalói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó szabály, ugyanis már nem kell a Nemzeti Adó és Vámhivatallal nyilvántartásba vetetni, mely jelentős adminisztrációs tehertől illetve kiadástól (500 ezer forint volt a nyilvántartásba vétel összege) szabadítja meg a munkáltatót, és a kedvező adóztatási feltételeket enélkül is alkalmazhatja. Ennek megfelelően a munkáltató akár ingyenesen, akár kedvezményesen juttat a munkavállalója számára saját maga vagy a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírokat, a munkavállaló csak az értékpapír értékesítésének időpontjában szerez árfolyamnyereségből / ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet, amennyiben a törvény által meghatározott szigorú feltételrendszert teljesítik a program illetve a juttatás körülményei. Amennyiben működik a munkáltatónál értékpapír-juttatási program, érdemes megvizsgálni, hogy a kedvező adózáshoz szükséges feltételeket teljesíti-e, illetve teljesítheti-e, mivel ekkor a magánszemély nem két, hanem csak egy időpontban válik adókötelessé kedvezőbb feltételek mellett, és a munkáltatónak sem merül már fel a nyilvántartásba vételi kötelezettsége.

Végezetül érdemes megemlíteni a jelentős változásként megjelenő családi járulékkedvezményt, mely a 2014. évtől segíti azon munkavállalókat, akik nem tudják a családi adóalap-kedvezményt teljesen kihasználni. Bár a munkáltatónak ezen kedvezmény igénybevételére nincs ráhatása, azonban a munkavállalónak jelentős könnyebbséget jelent. A járulékkedvezmény az egyéni egészségbiztosítási illetve a nyugdíjbiztosítási járulékból vehető figyelembe, a 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot minden esetben meg kell fizetni. Ezáltal a járulékkedvezmény teljes kihasználásánál sem lesz egyenlő a bruttó jövedelem a nettó jövedelemmel, azonban egy háromgyermekes család akár 51 ezer forint, egy négygyermekes család akár 68 ezer forint, illetve egy ötgyermekes család akár 85 ezer forint többletjövedelemhez juthat havonta. Mindemellett a járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosítottak tb ellátásokra való jogosultságát, azok összegét.