Merre szállnak a fellegek?

2012 nemcsak a Sárkány éve lesz, hanem valószínűleg a cloud computinggé is.

A cloud computingot sokféleképpen definiálják. Az én olvasatomban a cloud computing egy olyan üzleti és technológiai modell, amely lehetővé teszi, hogy bárhonnan, igény szerint hozzá lehessen férni különböző megosztott, konfigurálható, rugalmas és dinamikusan skálázható számítási erőforrásokhoz többnyire az Interneten keresztül, amelyeket minimális erőfeszítéssel, könnyen lehet tartalékolni, rendelkezésre bocsátani és elérni. Többféle telepítési és szolgáltatási formái léteznek. Így felhőszolgáltató lehet a Microsoft, a Google vagy az Amazon, akik nyilvános szolgáltatásokat kínálnak, de természetesen egy vállalat önmaga is lehet cloud szolgáltató, ha belső ügyfelei felé szolgáltat egy saját adatközpontból magán felhőszolgáltatásokat. A definíciók sokasága azt sejteti, hogy sokféle felhő létezik. Rengeteg különböző szolgáltatás van, amelyek különböző jellemzőkkel bírnak és persze különböző összegekbe kerülnek. A szolgáltatások sűrűjében nehéz a megfelelő utat megtalálni.

Ehhez hozzáadódik az is, hogy a Gartner és az IDC előrejelzései  alapján a jövő egyre több felhőt fúj majd a felhasználók fölé. A IDC ugyanis többek között azt állítja, hogy 2012-ben az újonnan fejlesztett és forgalomba hozott alkalmazások 80 százaléka cloud platformra kerül kifejlesztésre. Amennyiben ez teljesül, könnyű belegondolni, hogy hosszú távon előbb-utóbb eltűnnek majd a nem cloud alkalmazások, és a vállalatok valamilyen formában biztos, hogy kapcsolatba fognak kerülni a felhővel.

Egy másik hasonlóan jelentős súllyal bíró kijelentés a Gartnertől, hogy 2016-ra várhatóan 40 százaléka a vállalatoknak független tesztek eredményétől teszi majd függővé az adott nyilvános felhőszolgáltatás használatát. Ez persze nem csak azt jelenti, hogy megnövekszik majd a harmadik fél által kiállított certifikációknak a száma, hanem attól függően alakulnak majd a vállalati biztosítási díjak, hogy mennyire biztonságosnak tekintett az adott felhő. Gondoljunk csak a 2011 augusztusi Amazon és Microsoft dublini adatközpontokat ért villámcsapás miatti leállásokra.  A kérdés persze, hogy miként viszonyul ezekhez a globális trendekhez az európai, illetve a hazai piac.

A PwC 2011-es globális IT outsourcing és cloud computing felmérése  érdekes eredményeket mutat.  A globális eredményekhez viszonyítva ugyanis Európában kevésbé kockázatérzékenyek az emberek a felhővel szemben.  A gyakran emlegetett biztonsági aggályokat ugyanis Európában csak a válaszadók alig több mint 50 százaléka találta egy ötszintű skálán 4-es és 5-ös szintű kockázatnak. (1: minimális kockázat, 5: extrém magas kockázat). Világszinten ez az érték több mint 60 százalék volt . Hasonlóképpen alacsonyabb kockázatúnak ítélték meg Európában az adat- és rendszerintegrációs, illetve a szolgáltatási szint szerződésekből (SLA) fakadó kockázatokat is. Németországban külön felmérést készített a PwC a kkv-szektorban a cloud computingról . A válaszadók 93 százaléka állította azt, hogy a használt felhőszolgáltatások részben vagy teljesen kielégítették az igényeiket, míg pusztán 7 százalék volt elégedetlen. A kihívások is egyértelműen kirajzolódtak, hiszen a szkeptikusok 70 százaléka állította, hogy biztonsági okok miatt nem használja a felhőt. A válaszadók 42 százalékának állítása szintén fontos dologra hívja fel a figyelmet. A piacot ők ugyanis túl komplexnek találják, hogy meg tudják hozni a döntéseiket a megfelelő szolgáltatás mellett.

Ez utóbbi problémára természetesen a piac igyekszik válaszokat adni. Elég pusztán az SAP 3,4 millárd dolláros akvizíciójára gondolni, amikor is a világ piacvezető vállalatirányítási szoftverét gyártó óriás felvásárolta a kaliforniai SuccessFactorst. Ahogy Bill McDermott, az SAP társ-vezérigazgatója kommentálta: „A felhő az SAP jövőbeli növekedésének egy központi eleme.”  A nagy szoftvergyártók is igyekszenek konszolidálni cloud computing termékeiket, szolgáltatásaikat. Így tesz az IBM, Microsoft, VMware és a Google is. Egy biztos, a hazai vállalatok egyelőre csak kóstolgatják a felhő kínálta lehetőségeket.

A magyar felhő ugyanis még nem túl nagy. Az IDC hazai elemzése szerint a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyben a nyilvános és magán felhőszolgáltatások is szerepeltek.  Természetesen agilis tervekben nincs hiány. A Navigátor 2012 végéig 1000 új felhasználót szeretne kiszolgálni és mintegy 100 millió forintos plusz árbevételre számít.  A Synergon új stratégiai irányának tekinti a cloud computingot, hiszen a saját magukon történt tesztelés annyira jól sikerült, hogy el is kezdték annak értékesítését.  
Természetesen a felhő terjedése jól mérhető az adatforgalom arányával is. A Cisco 2011-ben közzétett Global Cloud Index tanulmánya az adatközponti forgalom feltételezhető változásait vizsgálja.  Jelenleg a felhőhöz kapcsolható adatforgalom az adatközpontok összforgalmának 11 százalékát teszi ki. Mindez azonban elenyésző a 2015-re prognosztizált 1,6 zettabájtos adatforgalomhoz, amely a jelenlegi tizenkétszerese lesz, mindezt úgy, hogy ez majd az adatközpontok összforgalmának 33 százalékát teszi majd ki.

A felhők tehát egyre nagyobbak hazánk felett is. Az ügyfelek által támasztott kihívásoknak egyre inkább igyekszik megfelelni a hazai piac. Az ügyfelek is egyre nyitottabbak és keresik a lehetőségeket, hogy miképp lehetne lefaragni a költségeket, illetve a legmegfelelőbb megoldást választani a komplex palettából. A tanácsadó cégek igyekeznek utat vágni a szolgáltatások sűrűjében és függetlenül értékelni a kínált megoldásokat. Nem lesz könnyű ez biztos, hiszen a felhő egyre nagyobb, és sok kockázatot rejt magában.