Szántó Csaba: Élet a válság után – merre tovább faktoring?

A faktoring piac évek óta növekszik, igaz, a hitelválság nyomán jelentkező forráshiány és a fokozódó kockázatok ezt a bővülési ütemet a tavalyi évben mérsékelték. A jövőben piaci átrendeződés várható - fúziókkal és új szereplők piacra lépésével -, illetve lesznek olyan faktorházak is, akik nem tudják majd folytatni tevékenységüket.

A piac kiforratlanságának köszönhetően a jogszabályi környezet még számos ponton hiányos és egyelőre hivatalos definíciója sem létezik a faktoringnak: nem találunk pontos meghatározást sem a számviteli törvényben, sem a Hitelintézeti törvényben. Nincs egyértelműen szabályozva a faktoring számviteli elszámolása sem. A bírósági gyakorlatban a faktoring megállapodásokra is az engedményezési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák. A faktoring definícióját várhatóan a napokban elfogadásra kerülő új polgári törvénykönyv fogja tartalmazni. Nem árt tisztázni tehát, hogy mit is értünk alatta.

A faktoring főként a kis- és középvállalkozások alternatív finanszírozási forrása, azonban úgy tűnik, hogy a multinacionális cégek is látnak fantáziát benne, hiszen egyre gyakrabban fordulnak faktorházakhoz. A faktoring egy alapvetően háromszereplős ügylet, ahol a faktortársaság (amely lehet banki hátterű, vagy magán) a kereskedelmi ügyletben résztvevő szállító által a vevőnek részére kiállított számlákat megveszi. Ezáltal a szállító lényegében azonnal pénzt kap, még a kiállított számla esedékessége előtt. A faktoring - szemben a köztudatban tévesen elterjedt nézettel - nem a lejárt, rossz követelések menedzselését jelenti, hanem a le nem járt, még nem esedékes követelések faktortársaságnak való eladását, azaz úgynevezett „folyó faktoringot”. A faktoring komplex szolgáltatás, kapcsolódnak hozzá a finanszírozáson túl még további követelésmenedzsmenttel kapcsolatos szolgáltatások is, mint például követelések nyilvántartása, behajtása.

A faktoring számos előnyt hordoz, ezek közül talán a legfontosabb, hogy a hitelekhez képest gyorsabban lehet forráshoz jutni. Ez manapság különösen fontos, amikor a fizetési határidők egyre jobban kitolódnak, ma már nem ritka a 60-120 napos fizetési határidő sem.

Gyakran hasonlítják a pénzügyi lízinget a faktoringhoz, közös jellemzőjük, hogy mindkettő alternatív finanszírozási forma: a pénzügyi lízing a beruházási hitelé, míg a faktoring a folyószámlahitelé. Az elmúlt évek tendenciája alapján a faktoring várhatóan nem lesz olyan népszerű, mint a pénzügyi lízing, ennek oka, hogy kisebb a keresleti oldal, hiszen magánszemélyek nem faktorálnak.

Kiknek lehet előnyös a faktoring? Például újonnan alakuló cégeknek, akik általában nehezen jutnak forráshoz. A faktoring azért jó megoldás, mert azzal a már teljesített szolgáltatást, azaz kibocsátott teljesítményt finanszíroznak meg. Multinacionális vállalatoknak „mérlegtisztítás” céljából, akik ily módon javítják az elvárt mutatókat, vagy olyan leányvállatoknak, amelyek az anyavállalat refinanszírozási korlátaiba ütköznek. A körbetartozások elterjedése miatt a faktoring igénybevételére rákényszerülő társaságok is bővíthetik az igénybevevők körét.

A faktoring piac bölcsője Európa, annak is a nyugati szegmense. A közép-kelet-európai régióban hazánk a faktoring forgalmat tekintve a hatodik helyet foglalja el. A magyar piac, hasonlóan a régióbéli országokhoz, dinamikus növekedést mutatott 2007-ig, majd megtorpant. Magyarországon a faktoring egy igen fiatal szegmens, amely 2008-ban 816 milliárd forint forgalmat generálva, a potenciális piac 0,4 százalékát fedte le. Megállapíthatjuk, hogy a faktoringot igénybevevők aránya még mindig rendkívül alacsony.
Figyelembe véve a piaci változásokat, a faktoring piac 2009-ben várhatóan stagnálni, vagy enyhén csökkeni fog, a válságot követően azonban felfutás várható, különösen az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén.

Hazánkban egyre több társaság foglalkozik faktoringgal, a bankok is egyre inkább erősítik faktoring tevékenységüket. Megfigyelhető, hogy a bankok – felismerve a faktoringban rejlő lehetőségeket – számos hitelterméküket átalakították faktoringgá, jellemzően olyan esetekben, ahol a hagyományos, azaz eszközfedezetek már kimerültek. A bankok általában a folyószámlahitelhez kapcsolódó konstrukciókkal csábítják át magukhoz a nem banki hátterű faktorházaktól az ügyfeleket. A faktorházak jelentős része tervez, vagy már nyújt határon átnyúló faktoring szolgáltatást, illetve külföldön kíván tovább terjeszkedni, bár sokan kivárják a hitelválság végét, és utána vágnak bele a terjeszkedésbe.

A válság miatt nem könnyű megítélni, hogy az egyes iparágak faktorálása hogyan fog alakulni az elkövetkező években. Általánosságban elmondható, hogy várakozások szerint a hitelválság végét az építőipar beindulása fogja jelezni, ekkor várhatóan újra növekedni fog az építőiparhoz kapcsolódó faktoring forgalom

Az elkövetkező években enyhe növekedés várható az exportfaktoring területén, ugyanis a vállalkozások egyre inkább értékesítenek külföldre. Ennek oka, hogy a multinacionális cégek központosítják a beszerzésüket, azaz logisztikai központokat hoznak létre egyes országokban, a magyar vállalkozások ezeknek a külföldi logisztikai központoknak értékesítenek. A nem banki hátterű faktorházak aránya az elkövetkező években várhatóan csökkenni fog, a banki érdekeltségű faktorházak pedig egyre inkább megerősödnek.

A faktoring forgalmon belül várhatóan nőni fog az ipar és a szolgáltatás aránya. Ugyanakkor egyre több társaság kíván nyitni a kevésbé kockázatosnak ítélt állami önkormányzati szféra felé. Az Európai Uniós támogatások bővülésével a mezőgazdasági szektor aránya emelkedni fog, valamint - az egészségügyi reform konszolidálódása esetén - a kórházak, egészségügyi intézmények számára nyújtott faktoring is növekvő tendenciát mutathat a jövőben.

A szerző a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere