Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos jogszabályváltozások – definiálás és átalakítás

A vállalkozások több, a kutatás-fejlesztés területét érintő változással szembesülnek 2012-ben. Ezek egy része régóta fennálló hiányt pótol, más része az ösztönző rendszer egyes elemeihez kapcsolódik. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk ezeket az intézkedéseket.

Fogalmi kérdések tisztázása

A kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására vonatkozóan 2011. december 31-ig több jogszabály is tartalmazott rendelkezéseket. A számviteli elszámolás kapcsán definiálta a Számviteli törvény az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát. Ezektől megfogalmazását tekintve eltérő, de koncepciójában azonos fogalomrendszert tartalmazott az Innovációs törvény és az Innovációs Alapról szóló törvény. A Társasági adó törvény a fentiekkel ellentétben nem tartalmazott konkrét definíciót, hanem az adóalap csökkentő tétel, illetve az adókedvezmények szempontjából a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására a Számviteli törvényt és a Frascati Kézikönyet rendelte alkalmazni. Ez a többszörös fogalmi szabályozás azt eredményezte, hogy a vállalkozásnak kérdéses esetben akár négy meghatározás szempontjából is vizsgálnia kellett tevékenységét. Ezt a fogalmi diszkrepanciát felismerte a jogalkotó is, és 2012. január 1-től bevezette a kutatás-fejlesztés egységes definícióját.

Az egységes definíció megfogalmazására az Innovációs törvény kereti között került sor, ezzel párhuzamosan a Számviteli törvényből kikerült a definíció, továbbá a Társasági adó törvényből törölték a Frascati Kézikönyvre való hivatkozást. A továbbiakban valamennyi említett jogszabály tekintetében alkalmazandó egységes definíció külön meghatározza az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. A definíciók megegyeznek az Európai Unió K+F támogatásokra vonatkozó iránymutatásában használt fogalmi meghatározásokkal, ezzel is biztosítva az uniós és a hazai szabályozás összhangját. Bár külön utalás nincs rá, az egységes definíció mellett a Frascati Kézikönyv továbbra is háttéranyagul szolgál egy adott tevékenység kutatás-fejlesztési tartalmának megállapításához.

Régóta fennálló hiányt orvosolt a jogalkotó azzal, hogy a K+F fogalmának meghatározása mellett a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység definícióját is jogszabályi szinten rendezi a Társasági adó törvényen belül. Hiszen eddig a jogalkalmazók például a társasági adóalap csökkentésre való jogosultság megállapításakor csak az Adóhatóság és a Minisztérium által kiadott, kötelező erővel nem rendelkező állásfoglalásokra, vagy egyedi esetben alkalmazható feltételes adómegállapítási határozatok tartalmára hagyatkozhattak. A meghatározás megalkotásával a jogalkotó a törvénymódosítás indoklása értelmében ezeket a korábbi értelmezést és gyakorlatot rögzítette definíció szinten. A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység kapcsán bevezetésre került a kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma is, amelyet az Innovációs törvény definiál.

K+F minősítés intézményének kialakítása


Az egységes fogalomrendszer bevezetése mellett egy olyan jogintézmény kialakítására is sor került 2012-ben, amely a K+F kedvezmények igénybe vétele területén hivatott a jogbiztonságot megteremteni. Több évre visszanyúló probléma volt ugyanis, hogy amennyiben egy vállalkozás nem tudta eldönteni, hogy az által végzett tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e, nem állt rendelkezésére olyan hatóság, amely kétséget kizáróan döntést tudott hozni ebben a kérdésben. Amennyiben valamely hatóság mégis állást foglalt a tevékenység megítélésének kérdésében, abban az esetben is fennállt annak lehetősége, hogy azt egy másik hatóság (pl egy ellenőrzés keretében az Adóhatóság) megkérdőjelezi. Erre a kockázatra tekintettel az olyan cégek, amelyek tevékenysége a kutatás-fejlesztés határterületén helyezkedik el, sok esetben inkább nem éltek az adókedvezményekkel és egyéb ösztönzőkkel.

Ezt kérdés rendezi megnyugtatóan a kötelező erejű K+F minősítés intézményének kialakítása. A minősítést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre, díj megfizetése ellenében végzi, döntéséről határozatot hoz. A kérelem kizárólag még meg nem kezdett projekt, vagy egyértelműen elválasztható projektrész minősítésére vonatkozóan nyújtható be. A K+F minőség megállapítására vonatkozó kérelemmel párhuzamosan az is kérhető, hogy a hatóság a vizsgálja, hogy a kérelmező saját tevékenységi körben végzi-e a tevékenységet, illetve, hogy a tevékenységben milyen arányt képvisel az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott határozat a projekt vagy projektrész változatlan tartalommal történő megvalósítása esetén kötelező erővel bír, megkérdőjelezésére más hatóság nem jogosult. Hangsúlyozandó, hogy a minősítés csak változatlan tényállás esetén bír kötelező erővel, érdemes tehát a minősítendő projekteket vagy projekt részeket úgy meghatározni, hogy annak a kérelemben leírtakkal azonos tartalmi megvalósítása legalább valószínűsíthető legyen. Elsődleges felhasználási területe a minősítésnek az adókedvezmények igénybevételének alátámasztása lehet, de pozitív tartalmú határozattal támogatások igénybe vétele esetén is igazolható a szubvencióval érintett projekt K+F tartalma.

Az egységes fogalomrendszer bevezetése, valamint a minősítés intézménye lehetővé teszi, hogy a vállalkozások egyértelműen meghatározhassák, hogy az általuk végzett tevékenység valóban kutatás-fejlesztés-e vagy sem, kiszűrve ezzel a K+F ösztönző rendszer kockázatait.

Adóösztönzők változásai

A fogalmi egységesítésen túl a K+F-hez kapcsolódó adóösztönzők területén 2012-ben egyéb pozitív változás nem történt, azonban egyes eddigi kedvezmények eltörlésre kerültek. A K+F ráfordítások adóalap csökkentő tételként való figyelembe vétele, valamint a kutatóhelyekkel való együttműködés esetén járó adóalap csökkentés változatlan formájában megmaradt, azonban a 2012. január 1-ét követően felmerült, K+F közvetlen költsége között, vagy szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség után már nem vehető igénybe adókedvezmény. Az átmenti szabályok a 2012 előtt felmerült ilyen jellegű bérköltséghez kapcsolódó adókedvezmény kivezetését még 2014 végéig lehetővé teszik.
Az adózókat és a kutatóhelyeket is a legérzékenyebben érintő veszteség az innovációs járulék kedvezményének eltörlése. Január 1-ig ugyanis a fizetendő innovációs járulék csökkenthető volt a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység, valamint a meghatározott szervezetektől saját tevékenységhez kapcsolódóan megrendelt K+F tevékenység költségével. Kétségtelen azonban, hogy egyes cégek visszaéltek ezzel a kedvezménnyel, hiszen gyakran olyan tanulmányokat is K+F költségként mutattak ki, amelyeknek újdonságtartalma valójában nem volt. Ennek volt köszönhető, hogy a közelmúltban az innovációs járulék kedvezmény az adóhatósági ellenőrzések fókuszába került, és a vizsgálatok számos esetben tártak fel visszaéléseket. Ezeknek a visszaéléseknek a hatására döntött úgy a jogalkotó, hogy a kedvezményt eltörli, és az abból befolyó többlet forrásokat K+F-hez kapcsolódó pályázatok kertében osztja újra.

K+F területéhez kapcsolódó támogatások

Az innovációs járulékból befolyó többlet források felhasználási területe tehát a K+F támogatások biztosítása. Bár az Innovációs alap jelentős összegű, már korábban megkötött szerződésekből fakadó kötelezettségállományt görget maga előtt, a befolyó innovációs járulék mégis már az idén lehetővé teszi több új K+F pályázat kiírását. Ezek a pályázatok egyrészt hiányt pótolnak, hiszen a közép-magyarországi régió esetében uniós források már csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, másrészt forrásokat tesznek elérhetővé a KKV-k K+F tevékenységének, valamint az európai uniós programokban (EUREKA, EU 7. keretprogram) való magyar részvétel támogatására. Az első pályázatok kiírása március második felében várható, és az előzetes elképzelések szerint a következő években folyamatosan lesz forrás utánpótlás.

Összefoglalva a 2012 év a K+F tevékenységgel foglalkozók számára sok újdonságot hozott, ezek a változások egyrészt régóta nyitott kérdéseket tisztáztak, másrészt részben átalakították az ösztönző rendszert.

Dr. Koncz Barbara
A PwC adó menedzsere