Major Andrea, Burján Ákos: Könyvvezetés devizában

Az árfolyamváltozások számviteli hatásának menedzselése

2009. szeptember 10.

Ha a társaság bevételei, ráfordításai döntően nem forintban merülnek fel, érdemes megfontolni a számviteli sajátosságokból fakadó árfolyamkockázat menedzselése érdekében, hogy a társaság áttérjen devizában történő könyvvezetésre. Ezt a 2010-től érvényes magyar szabályok már lényegesen tágabb körnek teszik lehetővé. 
Fontos azonban, hogy a cég döntésekor számoljon az áttéréshez szükséges jogi, számviteli, információtechnológiai és adminisztratív lépésekkel.

2009 az árfolyamváltozások éve. Jól mutatja az árfolyammozgásokban rejlő kockázatot, hogy a januári 264 HUF/EUR árfolyam 2009. márciusára közel 20%-kal nőtt, majd augusztusban újra megközelítette az év eleji szintet. Forintban történő könyvvezetés esetén az árfolyamváltozások még akkor is kockázatot jelenthetnek egy magyar vállalat számára, ha minden bevétele és költsége devizában merül fel. Egyrészt, az azonos összegű devizabevételek és ráfordítások év közben más és más forint összegnek feleltethetők meg. Másrészt, a devizás eszközök és kötelezettségek év végi, számviteli átértékelése jelentősen befolyásolhatja az éves eredményt: a ténylegesen nem realizált árfolyamveszteség a saját tőke jelentős mértékű csökkenéséhez vezethet, és emiatt szükségessé válhat a tőkehelyzet rendezése. Az árfolyamnyereség pedig – bár nem jelent tényeleges bevételt a cég számára – társasági adóköteles.

A társaság számára e kockázatok kezelésére egyes, a számviteli és adójogi szabályok által biztosított lehetőségek részben megoldást jelenthetnek. Ezek a lehetőségek azonban csak korlátozottan használhatóak, és bizonyos esetekre nem jelentenek megoldást.
Átfogó megoldás a deviza alapú beszámoló-készítés és könyvvezetés. A magyar számviteli törvény jelenleg hatályos változata alapján azoknak a cégeknek, amelyek a létesítő okiratban rögzített, forinttól eltérő devizában kívánják elkészíteni beszámolójukat, kettős követelményt kell teljesíteniük: a megelőző és a tárgyévben a bevételek, költségek, ráfordítások legalább felének, valamint a pénzügyi jellegű eszközök és kötelezettségek legalább felének (korábban 75 %-ának) az adott devizában kell felmerülniük.

E feltételek teljesítése azonban többféle problémát jelenthet a társaságok számára. Ha bevételeik nemcsak egy devizában merülnek fel, hanem például euróban és dollárban is, kérdéses lehet, hogy képesek-e a feltételek teljesítésére. Továbbá, mivel a tárgyévi adatok a könyvvezetés pénznemének megválasztásakor nem ismertek, előfordulhat, hogy év közben vissza kell térni a forintban történő könyvelésre, amely hatalmas adminisztrációs terhet jelent.

E korábbi szabályhoz képest éppen a fenti problémák miatt jelentős előrelépést jelentenek a számviteli törvény 2010-től hatályos módosításai, melyek lényegesen megkönnyítették a deviza alapú könyvelés szabályait:

  • A vállalkozások 2010-től szabadon dönthetnek úgy, hogy euróban vezetik számviteli nyilvántartásaikat és készítik el az éves beszámolóikat. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy a társaság devizában készíti könyveit, úgy attól a cég döntését követő ötödik évig nem térhet el.
  • Az eurótól eltérő, más devizában történő beszámoló-készítés és könyvvezetés feltételei is enyhébbek lettek. 2010-tól a jelenlegi 50%-os feltétel helyett elég, ha 25%-a a bevételek, költségek, ráfordítások összértékének valamint a pénzügyi eszközöknek, kötelezettségeknek az adott devizában merül fel, mind a megelőző mind a tárgyévben.

Az új szabályok lényegesen több vállalkozásnak teszik lehetővé, hogy eldönthessék, áttérnek-e devizában történő könyvvezetésre a magyar számviteli törvény alapján készített beszámolójukat alátámasztó könyvvezetés során és ily módon menedzseljék a számviteli sajátosságokból adódó árfolyamkockázatot.
Az áttérés megvalósítása jogi, számviteli, információtechnológiai és adminisztratív lépéseket igényel. A társaság tulajdonosainak döntenie kell a devizában történő könyvvezetésről, ennek megfelelően módosítani kell a vállalat társasági szerződését. A cégbírósághoz be kell nyújtani a módosított társasági szerződést, és be kell jegyeztetni a jegyzett tőke új, devizában meghatározott összegét. Amennyiben a társaság utólag, a tárgyévben dönti el, hogy át akar térni devizában történő könyvvezetésre, ez jogi kérdéseket vet fel, így annak lehetőségét és lépéseit minden esetben részletesen meg kell vizsgálni.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az áttérés következményeként az áttérést megelőző évben a beszámoló és az éves adóbevallások elkészítésére nyitva álló határidő lerövidül: azokat 150 nap helyett 90 napra kell elkészíteni. Az elfogadott beszámoló adatait az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján át kell váltani a választott devizára, és külön mérleget kell készíteni a választott devizában. Ezt követően a könyveket a nyitómérleg alapján kell megnyitni.

A könyvelés megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás által használt számviteli rendszer kezelni tudja a könyvvezetés pénznemeként a választott devizát, mind analitikus, mind főkönyvi szinten. A rendszer konverziónál ügyelni kell a teljes és pontos adatátvitelre, a kerekítési különbözetek kezelésére. Az adóbevallásokat, bérelszámolást az áttérés után továbbra is forintban kell elkészíteni, valamint fontos figyelemmel lenni arra, hogy az átállást megelőző és az azt követő eltérő devizanemben vezetett analitikus nyilvántartások problémákat okozhatnak a riportálási keretrendszerben. Mindez kihívások elé állítja a vállalkozás könyvvezetési rendszerét és szükségessé válhat annak fejlesztése.

Fontos továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a fent leírtak a magyar számviteli törvény változásához kapcsolódnak és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) előírásai a prezentálási és a funkcionális pénznem meghatározásához és ezzel összhangban megváltoztatásához kapcsolódóan nem változtak. Az IAS 21 szabvány alapján a prezentálási pénznem a pénzügyi kimutatások bemutatásának pénzneme, melynek megválasztása és megváltoztatása, nem függ a működési környezettől, az a társaság szabad döntése. A funkcionális pénznem meghatározását ezzel szemben az IAS 21 szabvány a társaság működési környezetének jellemzőihez köti, mellyel összhangban akkor kell azt megváltoztatni, ha a működésben, vagy annak környeztében változás történik.
A magyar számviteli törvény alapján készített beszámolót alátámasztó könyvvezetés pénznemének megváltoztatása tehát nem vonja magával automatikusan, hogy a társaság az IFRS vagy az IFRS-en alapuló csoport szabályok alapján készített beszámolójában is áttérhet új funkcionális pénznemre. A döntést ennek alapján mindenképpen körültekintő szakmai mérlegelésnek javasolt megelőzni.

A pénzügyi beszámolás célja, hogy bemutassa a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét.  Így a magyar számviteli törvény által lehetővé tett beszámolási devizanem választás során elsődleges szempontnak és a fent tárgyalt adminisztratív, adózási és informatikai szempontoknál is fontosabbnak tartjuk, hogy a beszámolási devizanem összhangban legyen a társaság kockázatkezelési elveivel és gyakorlatával.

Szerzők:
Major Andrea, Igazgató,  Könyvvizsgálat, PricewaterhouseCoopers
Burján Ákos, Vezető Menedzser, Adótanácsadás, PricewaterhouseCoopers