Hogy állunk a vámversenyben?

A 25. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Szakkonferencia margójára

2010.október 28.

Hol is állunk az Európa Unió tagországai közötti vámversenyben? Van-e vámtevékenységnek jövője? Milyen hátrányokkal kell megküzdenie és milyen előnnyel találkoznak vámpiac résztvevőinek Magyarországon? Mit jelent a piac szereplői számára az APEH és VPOP összevonása? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják mind a konferencia résztvevőit, mind a piaci szereplőket.

Először néhány szót a magyar vámkörnyezetről. A vámjogszabályi keretek adottak, az Európai Unió Vámkódexe és annak végrehajtási rendelete azonos feltételrendszert ír elő minden tagország részére, kicsi a mozgástér a hazai jogalkotás számára. Így arra, hogy Magyarország milyen szerepet játszik az Unió váméletében elsősorban az importot érintő nemzeti adó- és közigazgatási jogszabályok, illetve a vámhatóság vámeljárásokat támogató elektronikus rendszere, a vámkezelések gyorsasága, a hivatalok ügyfélbarát ügyintézése és ellenőrzési gyakorlata vannak hatással.

Érdemes kiemelni, hogy a külkereskedelmi áruforgalom szereplői szerint, ha megkérdezzük, hogy szerintük milyen jogszabályi változások javíthatnák a magyar vámrendszer versenyképességét, nem a vám, hanem az általános forgalmi adó kérdések kerülnek előtérbe. A múltban voltak olyan kormányzati döntések, például az import áfa önadózási lehetőség jelentős korlátozása, aminek hatására az uniós csatlakozás követően a jelentősen lecsökkent vámkezelések egy része elvándorolt az unió más tagországaiba, azaz a magyar piacra szánt importáruk szabad forgalomba helyezésére sem Magyarországon, hanem az EU más országaiban kerül(t) sor.

Tavaly már történtek olyan kedvező lépések, amelyek szélesebb gazdálkodói kör számára tették lehetővé az import áfa önadózás útján történő megfizetését, például az AEO (Authorized Economic Operator/Engedélyezett Gazdálkodó) engedéllyel rendelkező cégek számára az export-import forgalom nagyságától függetlenül kiadható már az önadózási engedély. Meg kell itt jegyezni, hogy azon gazdálkodók, akik jelenleg egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkeznek, 2012. január 01-től csak akkor használhatják tovább az engedélyüket, ha vagy AEO tanúsítvánnyal rendelkeznek vagy a vámjogi egyszerűsítésre vonatkozó AEO tanúsítvány kiadásának feltételeit – egy kivételével – teljesítik.

Az AEO tanúsítvány megszerzése hosszadalmas, több hónapos felkészülési és engedélyezi időt jelent ezért mielőbbi döntés meghozatal szükséges az érintett vállalatok döntéshozói részéről. Ugyancsak a versenyképességet javíthatná, ha a nem a magyar piacra szánt importtermékek szabadforgalomba helyezésére vonatkozó áfabiztosíték-rendszer más uniós országok gyakorlatához hasonlóan egyszerűbbé válna. Ez elősegíthetné, hogy az Unió területére Magyarországon keresztül behozott importtermék ne a célországban, hanem Magyarországon kerüljenek szabadforgalomba helyezésre, növelve ezzel a nemzeti vámbevételt és további munkahelyeket biztosíthatna.

A magyar vámhatóság elektronikus vámrendszere az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött, uniós összehasonlításban is megállja a helyét. A vámhatóság támogatásával a mindennapok részévé váltak az egyszerűsített vámeljárások és az elektronikus vámkezelések. 2009-ben a statisztikai adatok alapján az export vámkezelések mintegy háromnegyede már egyszerűsített vámeljárás keretében történt, míg az importforgalom közel felénél is már az egyszerűsített eljárást alkalmazták az importőrök. Természetesen nincs olyan rendszer, ami nem javítható vagy fejleszthető tovább, mindazonáltal egyes gazdasági szereplők nem is a rendszer fejlesztésében, hanem más területeken, például a karbantartások sűrűsége és ütemezése vagy az emberi beavatkozást is igénylő ügyintézés sebessége tekintetében várnának további pozitív irányú lépéseket.

A közeljövőben várható intézményi összevonás (VÁM/APEH) is hatással lehet a vámszakmára, az itthon vagy más EU országban történő vámolás versenyében. Nyilvánvaló, hogy a két szervezet integrálása a legkörültekintőbb előkészítés mellett is okozhat a gazdasági szereplők számára a jövő év elején problémákat. Annak érdekében, hogy ez ne legyen hatással a hazai vámkezelések versenyképességére, mitöbb az összevonásból adódó esetleges előnyök inkább tovább erősítsék azt, az új hatóság (várhatóan Nemzeti Adó-és Vámhivatal) és gazdasági szereplők szoros, egymást segítő együttműködése alapvető feltétel.

Deák László
A szerző a PwC Adótanácsadási üzletágának igazgatója