Szöllősi Zoltán: A belső ellenőrzés szerepe gazdasági válság idején

2008. december 17.

Gazdasági krízis idején nemcsak a vállalati célkitűzéseket kell felülvizsgálni, hanem a kapcsolódó kockázatokat és kontrollokat is újra kell értékelni. Egy jól működő kockázatkezelési rendszer és egy költség-hatékonyan felállított belső kontrollkörnyezet jelentősége ilyenkor még inkább felértékelődik.

A cégvezetők számára kiemelt fontosságú hogy a vállalat rendelkezzen a kockázatok kezelésére és a csalások kivédésére szolgáló eszközökkel, így minél hatékonyabban mérsékeljék a krízisből származó hátrányokat, és lehetőség szerint ki tudják aknázni a működésben rejlő, mindezidáig kihasználatlan kapacitásokat.

Recesszió idején jelentős nyomás nehezedik a belső ellenőrzési vezetőkre, hiszen a költséghelyeken növekvő nyomás, drága költségtételként tüntetheti fel a belső ellenőrzést a vezetők szemében.
Továbbá a meglévő üzleti modelleket próbára teszik a változó körülmények, ezek új kockázatokat generálnak és megkérdőjelezik a jelenlegi célkitűzéseket. Végezetül azzal is számolni kell, hogy a csalási kísérletek is megszaporodhatnak, hiszen a krízis nyomasztólag hat a dolgozókra, a szállítókra, az ügyfelekre és a befektetőkre.

Az új kihívások fényében a belső ellenőrzés feladata, hogy biztosítsa a szervezet kontroll környezetének az új helyzetben is megfelelő és hatékony fennmaradását – úgy működési, mint költség szempontból. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy sok belső ellenőrzési vezető most találkozik először olyan helyzettel, amikor bizonytalan időszakban kell csoportjukat sikeresen átsegíteni a nehézségeken. Felmerül hát a kérdés, hogyan lehetne optimalizálni az ellenőrzési tevékenységet és a forrásokat?

A belső ellenőrzés új feladatainak meghatározása

Létszámcsökkentés, közhangulati problémák és az állandó változás mind a gazdasági krízis várható következményei lehetnek. A belső ellenőrzési vezetők számára ez a megfelelő idő, hogy közelebbről is megvizsgálják, hogy a változások mennyiben érintik cégüket. Proaktív szerepet kell vállalniuk tevékenységük átalakításában és fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a következőkre: A vállalati kockázatok újraértékelése

A krízissel összefüggésben egyes kockázatok megváltozhatnak, illetve új kockázatok merülhetnek fel. Az ilyen megváltozott/új kockázatok elképzelhető, hogy csak rövidtávúak, mégis szükséges feltárni őket a normál kockázatkezelési folyamat keretében. Hasonlóképpen azt is meg kell határozni, hogy az érintett felekre gyakorolt piaci hatások hogyan befolyásolják a jelenlegi üzleti célkitűzéseket. A kockázatok újbóli felmérése jobban ráirányíthatja a figyelmet az olyan defenzív tevékenységekre, amelyek a szervezet rövidtávú megerősítéséhez szükségesek (pl.: cash-flow és forgótőke követelmények), biztosítva ugyanakkor a meglévő limitált erőforrások lehető legjobb kihasználását.

A kockázatok újbóli felmérése után pedig fel kell tenni a kérdést: vajon még mindig megfelelő a hatályban lévő éves belső ellenőrzési terv?

Néhány ötlet, amelyet a belső ellenőrzési vezetőknek érdemes megfontolniuk

Csalási ügyek kezelése
A csalás kockázatát a folyamat – vagyis a pénz útjának - végigkövetésével lehet meghatározni. A belső ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy a szervezet hatékony és megbízható csalás-megelőzési tervvel rendelkezzen.

Szakértelem biztosítása
A jelenlegi helyzet megfelelő lehet, hogy átgondolásra kerüljön a csoport struktúrájának átalakítása és szaktudásának fejlesztése.

Manuális kontrollok költsége
Mekkora a manuális kontrollok valós költsége, fenntarthatók-e ezek krízis idején és ennek milyen hatása lehet a csalások szempontjából?

Projektek szelektálása
El kell végezni az összes fontosabb beruházási projekt felülvizsgálatát és meg kell határozni, hogy hol van lehetőség költségcsökkentésre vagy a projekt törlésére. A belső ellenőrzés objektív és független módon információkat gyűjt, értékel, illetve megoldásokat dolgoz ki a kockázatok minimalizálására.

A szerző a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának menedzsere